← Magyarország

87/2014. (III. 20.) Korm. rendelete a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások pénzügyi biztosítékainak egyes szabályairól.

Röviden

Ez a rendelet a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások pénzügyi biztosítékainak típusait és az azokra vonatkozó szabályokat határozza meg, biztosítva a kezelt vagyonok védelmét.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
87/2014. (III. 20.) Korm. rendelete a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások pénzügyi biztosítékainak egyes szabályairól. A Kormány a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. A pénzügyi biztosítékok típusai 1. § (1) A  bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (a  továbbiakban: Bvktv.) 7.  § (1)  bekezdésében előírt, a  bizalmi vagyonkezelő vállalkozás (a  továbbiakban: vállalkozás) által fenntartandó pénzügyi biztosíték lehet: a) a felelősségbiztosítás, b) a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézet vagy hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban együtt: pénzügyi intézmény) által nyújtott garancia, c) a pénzügyi intézmény által vállalt kezesség, vagy d) a hitelintézetnél vezetett letéti számla. (2) A  vállalkozás a  Bvktv. 7.  § (1)  bekezdésben foglalt kötelezettségét az  (1)  bekezdés szerinti pénzügyi biztosítékok (a továbbiakban együtt: pénzügyi biztosíték) közül egyidejűleg egy típus alkalmazásával teljesítheti. 2. A pénzügyi biztosíték kezelt vagyonok összértékéhez viszonyított aránya 2. § (1) A  vállalkozás az  általa kezelt vagyonok összértéke legalább 20%-ának, de legkevesebb a  Bvktv. 7.  § (1)  bekezdésében meghatározott összegű, legfeljebb 1 milliárd 500 millió forint összegű pénzügyi biztosítékot köteles fenntartani. A  pénzügyi biztosíték ily módon meghatározott összegét felelősségbiztosítás esetén káreseményenként és évente kell érteni. (2) Ha a  vállalkozás által kezelt vagyonok összértékének növekedése azt szükségessé teszi, a  vállalkozás köteles a  pénzügyi biztosíték összegét – a  kezelt vagyonok összértékének növekedésétől számított – 60 napon belül megemelni. (3) A vállalkozás a pénzügyi biztosíték összegét akkor csökkentheti, ha az általa kezelt vagyonok összértéke legalább 50%-os mértékben csökken, és fennállnak az  5.  § (3)  bekezdésében foglalt azon feltételek, amelyek esetén a szerződés megszüntethető lenne. (4) Ha a pénzügyi biztosíték összege az e rendeletben foglaltak szerinti kifizetés nyomán az (1) bekezdés szerinti összeg alá csökken, a  vállalkozás a  pénzügyi biztosítékot a  kifizetéstől számított 60 napon belül köteles ezen összegre kiegészíteni. 3. A pénzügyi biztosítékot létrehozó szerződés tárgyi hatálya 3. § (1) A  vállalkozás pénzügyi biztosítékot létrehozó szerződésének (a  továbbiakban: Szerződés) tartalmaznia kell, hogy a  pénzügyi biztosíték nyújtójának helytállási kötelezettsége a  vállalkozás ügyfelének vagy a  vállalkozás szolgáltatását igénybe venni szándékozó ügyfélnek a  vállalkozás által a  bizalmi vagyonkezelő tevékenységgel okozott olyan kárra, személyiségi jogi jogsértésre (a  továbbiakban együtt: kár) terjed ki, amelyért a  vállalkozás jogszabály szerint felelős. (2) A Szerződésnek tartalmaznia kell a) azt, hogy a  helytállási kötelezettség a  vállalkozás alkalmazottja vagy megbízottja által okozott kárra is kiterjed, amennyiben a kárért a vállalkozás jogszabály szerint felelős, b) a pénzügyi biztosítéknak a 2. § (1) bekezdése alapján megállapított összegét, c) azt, hogy a pénzügyi biztosíték kizárólag az  (1) bekezdésben meghatározott célra használható fel, és abból kifizetés kizárólag a d) pont alapján teljesíthető, d) azt, hogy a  vállalkozás ügyfele, leendő ügyfele a  vállalkozás bizalmi vagyonkezelő tevékenysége következtében felmerült kárigényét a  pénzügyi biztosíték nyújtójával szemben közvetlenül érvényesítheti, továbbá a  pénzügyi biztosíték nyújtója abban az  esetben teljesít kifizetést, ha a  károsult a  vállalkozás felelősségi körébe tartozóan elszenvedett kárának jogalapját és összegszerűségét a  vállalkozás elismerő nyilatkozatával, a  vállalkozással kötött egyezséggel vagy végrehajtható bírósági határozattal, illetve fizetési meghagyással igazolja, e) azt, hogy a  pénzügyi biztosíték terhére történt kifizetés összegéről és időpontjáról, valamint a  szerződés bármely okból történő megszűnéséről a  pénzügyi biztosíték nyújtója a  Magyar Nemzeti Bankot – a kifizetéstől, illetve a megszűnéstől számított – 2 munkanapon belül írásban tájékoztatja. (3) A Szerződés a vállalkozás szándékos károkozásáért való helytállási kötelezettségét nem zárhatja ki. 4. § (1) Ha a pénzügyi biztosíték nyújtója és a vállalkozás a pénzügyi biztosíték nyújtója helytállási kötelezettsége körébe tartozó kártérítésnek, sérelemdíjnak olyan részében állapodnak meg, amelyért a vállalkozás maga köteles helytállni (a továbbiakban: önrész), a Szerződésben rögzíteni kell az erre vonatkozó rendelkezéseket. (2) Az önrész mértéke helytállási kötelezettség alá tartozó eseményenként a 10%-ot nem haladhatja meg. (3) A Szerződésből eredő kifogásait a pénzügyi biztosíték nyújtója a vállalkozás ügyfelével (leendő ügyfelével) szemben nem érvényesítheti. 4. A pénzügyi biztosítékot létrehozó szerződés időbeli hatálya 5. § (1) A  Szerződésnek tartalmaznia kell a  pénzügyi biztosíték nyújtója helytállási kötelezettségének időbeli hatályára vonatkozó rendelkezéseket. A  pénzügyi biztosíték nyújtója helytállási kötelezettségének legalább azokra a helytállási kötelezettség körébe tartozó károkra ki kell terjednie, amelyeket a Szerződés hatálya alatt okoztak, és amelyek a Szerződés hatálya alatt be is következtek, feltéve, hogy azokat a Szerződésben meghatározottak szerint bejelentették. (2) A  Szerződésben – annak megszűnése esetére – a  helytállási kötelezettség alá tartozó esemény bejelentésére a megszűnéstől számított legalább kilencven napos bejelentési időt kell meghatározni. (3) A  Szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a  vállalkozás a  Szerződést csak a  bizalmi vagyonkezelési tevékenység megszűnését követően, a  bizalmi vagyonkezelési szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítése után, legkorábban a  tevékenység megszűnésétől számított 6 hónap elteltével szüntetheti meg, ha valamennyi vele szemben bejelentett, nem vitatott vagy a  bíróság végrehajtható határozatán alapuló kárigényt kielégített. Ha a  vállalkozás bizalmi vagyonkezelési tevékenységével okozott kár megtérítése iránt igényt érvényesítettek, a Szerződés megszüntetésére csak az igényérvényesítést szolgáló eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor, ha az eljárás a vállalkozás marasztalása nélkül zárul. (4) A  (3)  bekezdésben foglalt eseten túlmenően a  Szerződést a  vállalkozás azt követően szüntetheti meg, ha az e rendeletben foglaltaknak megfelelő pénzügyi biztosíték létrehozására újabb hatályos szerződéssel rendelkezik. 6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.