Röviden
Ez a határozat egy országos népszavazási kérdés hitelesítéséről szól, amely azt vizsgálja, hogy támogatható-e országos népszavazási kezdeményezés elektronikus felületen kitölthető aláírásgyűjtő íven is.
Amit szabályoz
- Egy országos népszavazási kérdés hitelesítését.
- A népszavazási kezdeményezés elektronikus felületen történő támogatásának lehetőségét.
- A határozat elleni jogorvoslati lehetőségeket és határidőket.
- A bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásának módját és feltételeit.
Akire vonatkozik
- Úr Bence, mint a népszavazási kezdeményezés szervezője.
- Minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, akit az ügy érint.
Kulcsfontosságú pontok
- A Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette azt a népszavazásra javasolt kérdést, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy országos népszavazási kezdeményezést elektronikus felületen kitölthető aláírásgyűjtő íven is lehessen támogatni?".
- A határozat ellen a közzétételt követő 15 napon belül lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani a Kúriához címezve, a Nemzeti Választási Bizottságnál.
- A bírósági felülvizsgálati kérelemnek legkésőbb 2018. május 21-én 16.00 óráig meg kell érkeznie.
- A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, kivéve, ha jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében jár el.
📄 Jogszabály szövege
966/2018. (V. 9.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság az Úr Bence (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 12 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „Egyetért-e Ön azzal, hogy országos népszavazási kezdeményezést elektronikus felületen kitölthető aláírásgyűjtő íven is
lehessen támogatni?”
népszavazásra javasolt kérdést hitelesíti. A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben
érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy
elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti
Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf. 547, e-mail: nvb@nvi.hu).
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. május 21-én 16.00 óráig
megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén
a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus
dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani.
A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsgabizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági
eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás I. [A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést a Szervező – magánszemélyként – 2018. április 6-án személyesen eljárva nyújtotta
be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről,
valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése
szerinti hitelesítés céljából. A Szervező a népszavazásra javasolt kérdéshez 28 választópolgár támogató aláírását
mellékelte, amelyek közül 28 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[2] A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására csatolta a Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-142700/2018. számú,
2018. március 29-én kelt határozatát, melyben a Hatóság a Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és
az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 68. § (6) bekezdésében foglaltak
szerint mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
[3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés
benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A népszavazási
kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, így azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti
Választási Bizottság elé terjesztette.
II. [A népszavazásra javasolt kérdés hitelesítésének feltételei]
[4] Az Nsztv. 11. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az
Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[5] Az országos népszavazási kérdés aláírásgyűjtésének szabályait az Nsztv. 15–18. §-ai tartalmazzák. Ezen szabályok
megváltoztatása – bővítése – az Nsztv. keretein belül rögzíthető.
[6] Ahhoz, hogy az országos népszavazásra javasolt kérdés szerint az országos népszavazást támogató aláírások
elektronikus felületen is gyűjthetőek legyenek, szükséges az aláírásgyűjtést meghatározó fenti törvényi
rendelkezések módosítása, mely egyértelműen az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[7] A kérdés az Alaptörvényben felsorolt ún. tiltott tárgyköröket sem érinti, így különösen egy aláírásgyűjtésre szolgáló
elektronikus felület bevezetése alapján nem határozható meg olyan konkrét változás, amely a költségvetési törvény
módosítását tenné szükségessé.
[8] A fentiekre is tekintettel teljesül a jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, vagyis az, hogy az Országgyűlés
számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való
tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak konkrétnak és határozottnak kell lennie,
azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak
érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen. Jelen kérdés eleget tesz mind a választópolgári, mind
a jogalkotói egyértelműség kritériumának. Mind a jogalkotó, mind a választópolgárok számára egyértelmű, hogy
a kérdés támogatásával az Nsztv.-ben rögzített aláírásgyűjtés módjának egy elektronikus felülettel való bővítése
a célja. Az elektronikus felület formájának kialakítása, megvalósításának részletszabályai a jogalkotói szabadság
keretein belül nyernek meghatározást.
[9] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben
megfogalmazott követelményeknek megfelel.
III. [Az Nsztv. 8. § (3) bekezdésében meghatározott körülmény fennállásának vizsgálata]
[10] Az Nsztv. 8. § (3) bekezdése szerint „Két kérdés abban az esetben tekintendő azonos tárgyúnak, ha azok – akár
részben – azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre”. Az Nsztv. 11. § (2) bekezdése
szerint e körülmény fennállásáról a Nemzet Választási Bizottság a kérdést hitelesítő határozatában dönt.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Bizottság és – e határozat meghozatalának időpontjáig – a Kúria
nem hozott olyan döntést, melyben a jelen eljárásban tárgyalt népszavazásra javasolt kérdéssel azonos tárgyú
kérdés hitelesítéséről rendelkezett volna.
IV. [A határozat indokolásának összegzése]
[12] A fent leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 11. §-ában fogalt hatáskörében eljárva
a magánszemély Szervező által benyújtott országos népszavazási kezdeményezésre irányuló kérdést hitelesíti.
V. [A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[13] A határozat az Nsztv. 3. §-án, a 8. §-án, a 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén
és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223–225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről
szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. május 4. Prof. Dr. Patyi András s. k.,
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.