48/2013. (XII. 2.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt (székhely: 2000 Szentendre, Ady E. u. 1. III/14.)

48/2013. (XII. 2.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt (székhely: 2000 Szentendre, Ady E. u. 1. III/14.) elnöke (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „Egyetért Ön azzal, hogy pénzintézeti követelést ne lehessen végrehajtani bírósági ítélet nélkül, kivéve akkor, ha abba az adós kifejezetten beleegyezik?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a  Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a  Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A  jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az  illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. A beadványozó 2013. október 30-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az  országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.  évi III.  törvény (a  továbbiakban: Nsztv.) 2.  §-a szerinti hitelesítés céljából. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az  aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az  Nsztv. 13.  § (1)  bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az  egyértelműség követelménye a  népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a  választópolgár és a  jogalkotó aspektusából is vizsgálni szükséges. Az  egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a  kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a  választópolgár a  népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A  kérdés egyértelműségének megállapításakor azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés valójában két egymástól jól elkülöníthető kérdést foglal magában, az  egyaránt vonatkozik a  pénzintézeti követelés kizárólag bírósági ítélettel való végrehajtására, valamint az  adós beleegyezésére, mint feltételre, így azok külön-külön is megválaszolhatók lennének, azonban egy kérdésben való szerepeltetésük által azokról a  választópolgárnak nincs lehetősége külön-külön dönteni, illetve megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani. A  Bizottság álláspontja szerint az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdésre ezért nem lehet egyértelműen válaszolni. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésben szereplő „pénzintézeti követelés” kifejezés sem a  választópolgári, sem a  jogalkotói egyértelműség követelményének nem felel meg, tekintettel arra, hogy az  magában foglalhatja valamennyi, a  hazai pénzügyi rendszerben lévő követelést, illetve az annak alapján támasztott igényt. A kezdeményezésben foglaltak szerint e követelések alapján támasztott igények felfüggesztésének beláthatatlan társadalmi és pénzügyi következményei lennének. A Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás esetén nem lenne sem a jogalkotó, sem a választópolgár számára egyértelmű, hogy az  milyen változásokat okozna a  hazai pénzpiac rendszerében, és ennek milyen társadalmi, pénzügyi és egyéb hatásaival kellene számolni. A Bizottság megítélése szerint tehát a kérdés oly módon van megfogalmazva, hogy egy arról tartott népszavazás esetén a választópolgároknak az eredményes népszavazás következményei ismeretének hiányában kellene döntenie a kérdés támogatásáról vagy elvetéséről. A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a  „pénzintézeti követelés” kifejezés azért sem egyértelmű, mert a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.  törvény (a  továbbiakban: Hptv.) nem ismeri a  pénzintézet fogalmát. A  beadványban használt kifejezés elavult fogalom, a  Hptv. 4.  § (1)  bekezdése pénzügyi intézményeket nevesít, mely hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás lehet. A  pontatlan meghatározás miatt a kérdés a választópolgár számára nem egyértelműen és kétséget kizáróan megválaszolható, valamint a  jogalkotó számára sem lenne egyértelmű, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén milyen tartalmú jogszabály megalkotására lenne kötelezett. A Nemzeti Választási Bizottság véleménye szerint a  kérdésben szereplő az  „adós kifejezetten beleegyezik” kifejezés szintén nem egyértelmű, mivel a kezdeményezésből nem derül ki, hogy hogyan, milyen eljárásrend szerint, kinek a  kezdeményezése által, milyen formában történik az  adós ún. beleegyezése. A  Bizottság megállapítja, hogy a  kifejezés a  választópolgári egyértelműségen túl a  jogalkotói egyértelműségnek sem felel meg, tekintettel arra, hogy a  kezdeményezésből nem derül ki egyértelműen, hogy az  Országgyűlésnek egy érvényes és eredményes népszavazás esetén pontosan milyen tartalmú jogszabályt kellene megalkotnia, mivel a  kérdés az  elvárt szabályozásnak csak hozzávetőlegesen adja meg a  tárgyát, annak pontos tartalmára még csak utalást sem tesz. Megjegyzi a  Bizottság, hogy a  hitelesítésre javasolt kérdésben szereplő két tagmondat egyébként egymással is ellentétben áll. Miközben a  kérdés első része bírósági döntést követel meg feltételként (mely nyilvánvalóan nem igényli az  érintett beleegyezését), addig az  adós beleegyezése nélkül fordulat, olyan nemperes eljárásokra utal, amelyek ezen nyugszanak. A Nemzeti Választási Bizottság – az  Nsztv. 10.  § c)  pontja alapján, mivel a  kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI.  törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján és (2) bekezdésén, az  Nsztv. 2.  §-án, a  10.  § c)  pontján, 13.  § (1)  bekezdésén, a  választási eljárásról szóló 1997.  évi C.  törvény (a  továbbiakban: régi Ve.) 124/A.  § (3)  bekezdés b)  pontján, a  Hptv. 4.  § (1)  bekezdésén, a  jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul. Budapest, 2013. november 26. Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke