3/2016. (II. 10.) LÜ utasítása a kegyeleti gondoskodásról

Miről szól ez a jogszabály?

Ez az utasítás az ügyészségi alkalmazottak és nyugdíjas ügyészségi alkalmazottak halálakor adandó hivatali tiszteletadás és kegyeleti gondoskodás szabályait határozza meg. Célja, hogy méltó módon emlékezzenek meg az elhunytakról, figyelembe véve tevékenységüket és teljesítményüket.

Kire vonatkozik: Ügyészségi alkalmazottak; Nyugdíjas ügyészségi alkalmazottak.

Határidők:

Az ügyészi szervezet saját halottjának tekinti azt az elhunytat, aki szolgálat teljesítése közben halt meg, bizonyos díjakban részesült, legalább 25 évig ügyészségi szolgálatban állt és kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtott, vagy a legfőbb ügyész egyéni elbírálás alapján érdemesnek találja.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Adójog
Szakaszok: 6
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

Az elhunyt ügyészségi alkalmazottakról való megemlékezés formáit.
Az ügyészi szervezet "saját halottjának" nyilvánításának feltételeit.
A temetési költségek felhasználható kereteit és rendezését.
A kegyeleti teendők megszervezéséért felelős szerveket.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

Ügyészségi alkalmazottak.
Nyugdíjas ügyészségi alkalmazottak.

Melyek a főbb pontok?

A hivatali tiszteletadás formái lehetnek részvétnyilvánítás, koszorúküldés, képviselet a temetésen, gyászlobogó kifüggesztése, gyászközlemény megjelentetése, és a temetés megszervezésében való közreműködés.
Az ügyészi szervezet saját halottjának tekinti azt az elhunytat, aki szolgálat teljesítése közben halt meg, bizonyos díjakban részesült, legalább 25 évig ügyészségi szolgálatban állt és kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtott, vagy a legfőbb ügyész egyéni elbírálás alapján érdemesnek találja.
A saját halottként történő temetés költségeire az ügyészi illetményalap 100%-a (bizonyos esetekben), vagy 25%-ától 50%-áig terjedő összege használható fel.
Nem jár hivatali tiszteletadás, ha az elhunyt érdemtelenné vált, vagy ha ez a társadalmi közmegítéléssel ellenkezne.

Adójog

8/2017. (VI. 28.) MBFH utasítása gázipari engedélyesek műszaki-biztonsági szempontú minősítésével kapcsolatos…

9/2015. (III. 25.) BM rendelete a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi…

11/2012. (VIII. 9.) NMHH rendelete a mozgóképszakmai hatóság által vezetett nyilvántartások részletes szabályairól és…

294/2016. (VIII. 22.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

2003. CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

8/2014. (XII. 12.) IM rendelete a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen…

64/2011. (XII. 30.) BM rendelete a belügyminiszter felügyelete, irányítása alá tartozó egyes fegyveres szervekkel…

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Adójog

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (6)

1. § (1) Az ügyészségi alkalmazottról és a nyugdíjas ügyészségi alkalmazo
2. §
3. § Az utasítás alkalmazásában közvetlen hozzátartozó alatt a Polgári Tö
4. § Ez az utasítás a közzétételét követő második hónap első napján lép hat
5. § Az ügyészi szervezetben adományozható elismerésekről szóló 1/2015. (I
6. §

3/2016. (II. 10.) LÜ utasítása a kegyeleti gondoskodásról.

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:

1. §(1) Az ügyészségi alkalmazottról és a nyugdíjas ügyészségi alkalmazottról (a továbbiakban együtt: ügyészségi

alkalmazott) halálakor az ügyészi szervezetben kifejtett tevékenysége, teljesítménye által indokolt hivatali tiszteletadással kell megemlékezni.

(2)Az ügyészségi alkalmazott halálakor a végtisztesség

a)ha a közvetlen hozzátartozók egyetértésével találkozik, és az elhunyt végakaratával sem ellentétes,

aa)az ügyészi szervezet,

ab)a Legfőbb Ügyészség,

ac)a fellebbviteli főügyészség,

ad)a főügyészség vagy

ae)az OKRI saját halottjaként történő eltemettetéssel,

b)részvétnyilvánítással,

c)a temetésre koszorú küldésével,

d)a temetésen a munkáltató (szolgálati hely) képviseletével,

e)a gyászlobogónak a hivatali épületre történő kifüggesztésével, f ) ha az elhalálozásról az elektronikus vagy az írott sajtóban közlemény jelent meg, vagy a közvetlen hozzátartozók hozzájárulásukat adták, az ügyészség gyászközleményének az ügyészség hivatalos lapjában és belső honlapján való megjelentetésével,

g)a temetés megszervezésében való szükséges mértékű közreműködéssel adható meg.

(3)Az ügyészi szervezet saját halottjának tekinti az elhunyt ügyészségi alkalmazottat, ha

a)ügyészségi szolgálata teljesítése közben vagy az állam alkotmányos rendje vagy a közrend, közbiztonság védelmében vagy más jogszerű hivatali eljárása miatt ért támadás következtében vesztette életét,

b)Kozma Sándor-díjban vagy Vargha Ferenc-díjban vagy a 2015. évet megelőzően Ügyészségért Díjban vagy kimagasló ügyészségi szolgálatáért az Országgyűlés által alapított kitüntetésben részesült,

c)kiemelkedő szakmai teljesítményével hozzájárult az ügyészség eredményes működéséhez, és legalább huszonöt évig ügyészségi szolgálati viszonyban állt, vagy

d)a legfőbb ügyész egyéni elbírálása szerint kiemelkedő szakmai teljesítménye alapján erre érdemes.

(4)A legfőbb ügyészségi alkalmazottak esetében a legfőbb ügyész, az általa vezetett vagy irányított szervezeti egység alkalmazottai esetében a fellebbviteli főügyész, a főügyész, az OKRI igazgatója a fellebbviteli főügyészség, a főügyészség, illetve az OKRI saját halottjának tekintheti az elhunyt ügyészségi alkalmazottat, ha

a)Magyar István-díjban vagy Ügyészségi Emlékgyűrű elismerésben vagy a 2015. évet megelőzően Legfőbb Ügyészi Elismerő Oklevélben részesült, vagy

b)kiemelkedő szakmai teljesítményével hozzájárult az ügyészség eredményes működéséhez, és legalább húsz évig ügyészségi szolgálati viszonyban állt.

(5)A nyugdíjas ügyészségi alkalmazott saját halottként akkor temethető el, ha a (3)–(4) bekezdésben foglaltakon túl

–a nyugdíjazását követő életszakaszát is tekintetbe véve – e kiemelt végső tiszteletadásra érdemes.

(6)Nem illeti meg hivatali tiszteletadás az elhunyt ügyészségi alkalmazottat, ha arra érdemtelenné vált, illetve ha ez a társadalmi közmegítéléssel ellenkezne.

(7)Az ügyészi szervezet saját halottjaként történő eltemettetésre a munkáltatói jogkört gyakorló vezető a (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetben a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya útján a legfőbb ügyészhez tehet indokolt előterjesztést. Egyéni elbírálásra nem tehető előterjesztés; az egyéni elbíráláshoz a munkáltatói jogkör gyakorlója – a legfőbb ügyész, illetve nevében a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály vezetőjének felhívására – haladéktalanul véleményt ad.

2. §(1) A saját halottnak nyilvánított ügyészségi alkalmazott eltemettetéséről, illetve a kegyeleti teendőkről – a munkáltatói

jogkört gyakorló vezetők eltérő megállapodásának hiányában – az elhunyt ügyészségi alkalmazott utolsó szolgálati helye szerint illetékes munkáltatói jogkört gyakorló vezető, a Legfőbb Ügyészségen a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály – a Gazdasági Főigazgatósággal együttműködve – intézkedik. A temetést a társadalmi és helyi szokásoknak megfelelő ünnepélyes gyászszertartással kell megtartani az elhunyt ügyészségi alkalmazott életében tett rendelkezésének és a közvetlen hozzátartozók kívánságának megfelelően. A temetésről az elhunyt ügyészségi alkalmazott tisztelőit megfelelő formában, a lehetőségekhez mérten kellő időben tájékoztatni kell.

(2)A saját halottként történő temetés költségeire

a)az 1. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az ügyészi illetményalap 100%-a,

b)az 1. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az ügyészi illetményalap 25%-ától 50%-áig terjedő összeg használható fel; az ezt meghaladó költség külön legfőbb ügyészi engedéllyel fizethető ki.

(3)A (2) bekezdésben meghatározott keretbe nem számít be

a)a gyászértesítés közzétételének,

b)az ügyészi szervezet vagy a Legfőbb Ügyészség (fellebbviteli főügyészség, főügyészség, OKRI) nevében elhelyezett koszorúnak és

c)az elhunyt ügyészségi alkalmazottal közös háztartásban élőknek, ilyenek hiányában az intézkedésre jogosult hozzátartozónak a gyászszertartásra történő szállítási költsége. (4) A temetés költségeinek rendezése az 1. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja esetében a Gazdasági Főigazgatóság, az 1. § (2) bekezdés a) pont ac)–ae) alpontja esetében a fellebbviteli főügyészség, a főügyészség, illetve az OKRI gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egységének feladata. A felmerült, engedélyezett és az utasításnak megfelelő költségek kifizetése a szolgáltató által kiállított – az 1. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja esetében a Legfőbb Ügyészség, az 1. § (2) bekezdés a) pont ac)–ae) alpontja esetében a fellebbviteli főügyészség, a főügyészség, illetve az OKRI nevére és címére szóló, az elhunyt ügyészségi alkalmazott nevét is tartalmazó – számla alapján történhet.

3. §Az utasítás alkalmazásában közvetlen hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvben közeli hozzátartozóként

megjelölt személyt és az élettársat kell érteni.

4. §Ez az utasítás a közzétételét követő második hónap első napján lép hatályba

5. §Az ügyészi szervezetben adományozható elismerésekről szóló 1/2015. (I. 21.) LÜ utasítás Elismerések alcíme

a következő 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § Az ügyészségi alkalmazottról és a nyugdíjas ügyészségi alkalmazottról halálakor az ügyészi szervezetben kifejtett tevékenysége, teljesítménye által indokolt hivatali tiszteletadással kell megemlékezni a kegyeleti gondoskodásról szóló legfőbb ügyészi utasításban foglaltak szerint.”

6. §Hatályát veszti az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseiről és juttatásairól szóló 8/1996. (ÜK. 7.) LÜ utasítás

41/A. §-a és az azt megelőző alcím cím.

Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.