952/D/2005. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján meghozta az alábbi

952/D/2005. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján meghozta az alábbi Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. 1. Az indítványozó a a Fejér Megyei Bíróság Kp. 20.888/2003/11. számú végzése, a Fővárosi Ítélőtábla 3. Kf. 28.640/2004/3. számú és 3. Kf. 28.640/2004/5. számú végzései, valamint a Legfelsőbb Bíróság Kpkf. IV. 37. 230/2005/2. számú végzése ellen nyújtott be alkotmányjogi panaszt. E bírósági végzések az alábbi eljárás során születtek: Az indítványozó felperes közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti pert indított a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség ellen, mert a Felügyelőség fogyasztóvédelmi panaszát nem találta megalapozottnak. Az ügyben eljárt Fejér Megyei Bíróság a Kp. 20.888/2003/7. számú végzésében a felperes keresetét elutasította, és 15.000. Ft. illeték megfizetésére kötelezte. Egyben megállapította, hogy az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. A felperes az ítéletnek az illeték megfizetésére vonatkozó része ellen fellebbezést terjesztett elő, amelyet a Fejér Megyei Bíróság Kp. 20.888/2003/11. számú 2004. június 1-én kelt végzésével elutasított. Ezt a döntést az indítványozó a Fővárosi ítélőtáblánál megfellebbezte, amelynek folytán a Fővárosi Ítélőtábla 2005. január 13-án hozta meg 3. Kf. 28.640/2004/3. számú végzését. A Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta a Fejér Megyei Bíróság fellebbezéssel megtámadott végzését. Az indítványozó felperes a Fővárosi Ítélőtábla ezen végzése ellen kijavítási kérelmet nyújtott be, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla 3. Kf. 28.640/2004/5. végzésével 2005. április 13-án kelttel bírált el, a kijavítás iránti kérelmet elutasította. A kijavítás iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés folytán született a Legfelsőbb Bíróság Kpkf. IV. 37. 230/2005/2. számú, 2005. július 6-án kelt végzése, amely a Fővárosi Ítélőtábla 3. Kf. 28.640/2004/5. számú végzését helyben hagyta. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszát 2005. október 21-ei érkezéssel nyújtotta be, amelynek indokolását 2005. december 1-én csatolta. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (2) bekezdése szerint „Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.” A beszerzett iratok tanúsága szerint ennek a követelménynek az indítványozó által az alkotmányjogi panaszban megjelölt döntések közül egyedül a Legfelsőbb Bíróság Kpkf. IV. 37. 230/2005/2. 2005. július 6-án kelt végzése felel meg, amelyet az indítványozó 2005. szeptember 12-én vett kézhez. Ezért az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálásánál csak e végzést vette alapul. 2. Az indítványozó kérelmében a perköltség viselése és az illetékfizetésre kötelezése kapcsán felmerült ügyében a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 212. (1)–(2) bekezdésének, a 233. § (1) bekezdésének, a 233. § (3) bekezdés b) pontjának 233/A. §-ának, 340. § (1) bekezdésnek, és 257. § (1) bekezdésének, 270. § (3) bekezdés a) pontjának kérte a megsemmisítését az Alkotmány 57. § (1) bekezdése szerinti bírósághoz fordulás joga, az ebből is eredő tisztességes eljáráshoz való jog, az 57. § (5) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jog és az Alkotmány 70/K. §-a alapján. Kéri továbbá a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását is a tekintetben, hogy „az alkotmányos kötelezettség tárgyában hozott állami döntések elleni kifogás érvényesítésével kapcsolatos – a bírósági eljárási szabályokat a jogalkotó nem határozta meg”, s véleménye szerint e szabályozásbeli hiányosság az Alkotmány 2. § (1) bekezdést és a 70/K. §-át sérti. 2.1. Az ügy irataiból megállapítható, hogy a Legfelsőbb Bíróság Kpkf. IV. 37. 230/2005/2. számú végzésének érdemi indokolása csak a Pp. 253. § (2) bekezdését, 259. §-át és 233/A. §-át érinti. Ezek közül az indítványozó csak a Pp. 233/A. §-át jelölte meg, mint vizsgálni kért jogszabályi rendelkezést. A Pp. 233/A. §-a értelmében: „Fellebbezéssel megtámadható a másodfokú eljárásban hozott olyan végzés, amellyel szemben az első fokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a fellebbezést hivatalból elutasító végzés.”. E szabályt illetően a Fővárosi Ítélőtábla 3. Kf. 28.640/2004/5. számú végzése megállapította, hogy a Pp. 233/A. § rendelkezései az adott ügyben nem alkalmazhatóak, az alkotmányjogi panasz szempontjából releváns Legfelsőbb Bíróság Kpkf. IV. 37. 230/2005/2. számú végzése a Pp. 233/A. §-át illetően a Fővárosi Ítélőtábla ezen álláspontját (azaz a nem alkalmazhatóságot) helyben hagyta. Az Abtv. 48. § (1) bekezdése szerint alkotmányjogi panasz esetén az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének vizsgálatát lehet kérni. Mivel jelen ügyben megállapítható, hogy a Legfelsőbb Bíróság Kpkf. IV. 37. 230/2005/2. számú végzése érdemben nem alkalmazott olyan jogszabályi rendelkezéseket, amelyet az indítványozó támadott, az indítvány az alkotmányjogi panasz feltételeinek nem felel meg. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü határozat (a továbbiakban: Ügyrend; ABK 2009. január, 3.) 29. § e) pontja értelmében az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasítja, ha az nem felel meg az Abtv. 48. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek. 2.2. Az indítványozó alkotmányjogi panasz keretében mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatát is kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság több ha- tározatában vizsgálta az alkotmányjogi panasz elbírálására és a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló hatásköreinek összefüggéseit. Az Abtv. 48. §-a szerint az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltételei közé tartozik, hogy az Alkotmányban biztosított jog sérelme alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következzék be, így mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítására irányuló indítvány alkotmányjogi panaszként való előterjesztése az Abtv.-ből nem vezethető le. Az Alkotmánybíróság általános gyakorlata szerint kizárja, hogy alkotmányjogi panasz alapján eljárva mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet vizsgáljon [27/2001. (VI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 252, 257.; 1044/B/1997. AB határozat, ABH 2004, 1160, 1176.; 986/B/1999. AB határozat, ABH 2005, 889, 900.; 1105/D/2004. AB határozat, ABH 2005, 1316, 1326.]. Tekintettel arra, hogy az indítvány nem felel meg az Abtv. 48. § (1) bekezdésében meghatározott, a fentiekben ismertetett feltételeknek, ezért az Alkotmánybíróság azt is – az Ügyrend 29. § e) pontja alapján – visszautasította. Budapest, 2010. március 9. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke