29/2013. (XI. 20.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság H. G. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a…

29/2013. (XI. 20.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság H. G. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország nemzetközi szerződést csak és kizárólag népszavazás útján köthessen, illetve mondhasson fel?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás I. Beadványozó 2013. október 14-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából.

A népszuverenitás gyakorlásának kivételes módja az országos népszavazás, amelyet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben lehet tartani. Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikkének

Az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontja akként rendelkezik, hogy az Országgyűlés felhatalmazást ad a feladatés hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére.

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (1) bekezdése szerint nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében az Országgyűlés erre felhatalmazást ad.

Ugyanezen jogszabályhely (3) bekezdése rögzíti, hogy a nemzetközi szerződés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, ha

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Alaptörvény fenti rendelkezéséből és a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-ának rendelkezéseiből egyértelműen következik, hogy a legjelentősebb nemzetközi szerződések megkötése az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Tekintettel arra, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés többek között arra irányul, hogy nemzetközi szerződést népszavazás útján lehessen kötni, a kezdeményezés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontjának módosítására irányul, mely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján tiltott tárgykörnek minősül.

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő népszavazási kezdeményezés azon fordulata

8. cikk(3) bekezdés d) pontjában foglaltakkal, mely szerint országos népszavazás tárgyává nem tehető nemzetközi

szerződésből eredő kötelezettség. A nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség megszűnését eredményező felmondási jog gyakorlása, gyakorlásának szabályozása érinti e kötelezettségeket.

A leírtak alapján az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) és

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem. Az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog garanciális eleme, mely magában foglalja a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményét is. A választópolgári egyértelműség feltétele, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni, míg a jogalkotói egyértelműség arra vonatkozik, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és amennyiben igen, milyen jogalkotásra köteles.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában két egymással teljesen ellentétes tartalmú kérdést tartalmaz, mely alapján nem eldönthető, hogy a kérdésben tartott népszavazás esetén a választópolgár minek a támogatásáról döntene. A kérdés ugyanis egyszerre vonatkozik a nemzetközi szerződés megkötésére és annak felmondására is, így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésről.

Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) és c) pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, valamint a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta.

II. A határozat az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontján, a 8. cikk (3) bekezdés a) és d) pontjain, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-án, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján és (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § b) és c) pontján, valamint a 13. §. (1) bekezdésén, a választási eljárásról szól 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. §

Budapest, 2013. november 12. Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke