29/
- (XI. 20.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság H. G. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország nemzetközi szerződést csak és kizárólag népszavazás útján köthessen, illetve mondhasson fel?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó
- október 14-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §-a szerinti hitelesítés céljából. A népszuverenitás gyakorlásának kivételes módja az országos népszavazás, amelyet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben lehet tartani. Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény)
- cikkének
(3)bekezdése tartalmazza azon tárgykörök teljes körű felsorolását, amelyek nem bocsáthatók országos népszavazásra. A hivatkozott jogszabályhely
- a)és
- d)pontjai alapján nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kezdeményezésről és a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Az Alaptörvény 1. cikk
(2)bekezdés d) pontja akként rendelkezik, hogy az Országgyűlés felhatalmazást ad a feladatés hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §
(1)bekezdése szerint nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében az Országgyűlés erre felhatalmazást ad. Ugyanezen jogszabályhely
(3)bekezdése rögzíti, hogy a nemzetközi szerződés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, ha a) az az Alaptörvény E) cikk
(2)bekezdése szerinti nemzetközi szerződés,
- b)olyan tárgykört szabályoz, amelyről törvény rendelkezik, vagy amelyről az Alaptörvény szerint sarkalatos vagy egyéb törvénynek kell rendelkeznie, vagy
- c)egyéb, az Alaptörvény 1. cikk
(2)bekezdés a)–
- c)és e)–
- k)pontja alapján az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést érint. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Alaptörvény fenti rendelkezéséből és a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-ának rendelkezéseiből egyértelműen következik, hogy a legjelentősebb nemzetközi szerződések megkötése az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Tekintettel arra, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés többek között arra irányul, hogy nemzetközi szerződést népszavazás útján lehessen kötni, a kezdeményezés az Alaptörvény 1. cikk
(2)bekezdés d) pontjának módosítására irányul, mely az Alaptörvény 8. cikk
(3)bekezdés a) pontja alapján tiltott tárgykörnek minősül. A Bizottság megállapítja továbbá, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő népszavazási kezdeményezés azon fordulata – miszerint nemzetközi szerződés felmondására kizárólag népszavazás útján kerüljön sor – ellentétes az Alaptörvény 8. cikk
(3)bekezdés d) pontjában foglaltakkal, mely szerint országos népszavazás tárgyává nem tehető nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség. A nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség megszűnését eredményező felmondási jog gyakorlása, gyakorlásának szabályozása érinti e kötelezettségeket. A leírtak alapján az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés az Alaptörvény 8. cikk
(3)bekezdés
- a)és
- d)pontjainak rendelkezéseibe ütközik, mely miatt abban országos népszavazást nem lehet tartani. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem. Az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog garanciális eleme, mely magában foglalja a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményét is. A választópolgári egyértelműség feltétele, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni, míg a jogalkotói egyértelműség arra vonatkozik, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és amennyiben igen, milyen jogalkotásra köteles. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában két egymással teljesen ellentétes tartalmú kérdést tartalmaz, mely alapján nem eldönthető, hogy a kérdésben tartott népszavazás esetén a választópolgár minek a támogatásáról döntene. A kérdés ugyanis egyszerre vonatkozik a nemzetközi szerződés megkötésére és annak felmondására is, így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésről. Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) és c) pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, valamint a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. II. A határozat az Alaptörvény 1. cikk
(2)bekezdés d) pontján, a 8. cikk
(3)bekezdés
- a)és
- d)pontjain, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-án, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. §
(1)bekezdés c) pontján és
(2)bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, a 10. §
- b)és
- c)pontján, valamint a 13. §.
(1)bekezdésén, a választási eljárásról szól 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. §
(3)bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján, valamint a 62. §
(1)bekezdés s) pontján alapul. Budapest,
- november
- Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke