Röviden
Ez a rendelet a szívinfarktussal kapcsolatos megbetegedések bejelentésének és nyilvántartásának rendjét szabályozza, létrehozva a Nemzeti Szívinfarktus Regisztert. Célja az infarktusos esetek gyűjtése és elemzése a kardiológiai tevékenység tervezéséhez és értékeléséhez.
Mit szabályoz
- Az akut szívinfarktus diagnózisával kapcsolatos adatok továbbítását a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter részére.
- Az adatszolgáltatás módját és határidejét, beleértve az elektronikus és papír alapú jelentéstételt.
- Az adatok hitelességéért és teljességéért való felelősséget.
- Az adatok gyűjtését, tisztítását, és anonimizált jelentések készítését.
Kire vonatkozik
- Azokra az orvosokra, akik szívinfarktus diagnózisát állítják fel, kezelést végeznek, szövettani vizsgálatot, boncolást végeznek vagy véleményeznek.
- Egészségügyi szolgáltatókra, amelyek akut szívinfarktust diagnosztizálnak vagy látnak el.
- Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (OEP) és a Központi Statisztikai Hivatalra (KSH) az adatszolgáltatás tekintetében.
Főbb pontok
- Az adatszolgáltatás kiterjed minden egészségügyi szolgáltatónál diagnosztizált vagy ellátott akut szívinfarktusra, ha a diagnózis a BNO 10. revíziója I21-I23 tételeinek bármelyike.
- Az 1. melléklet szerinti adatokat naptári negyedévente, a negyedévet követő hónap 15. napjáig kell megküldeni a Szívinfarktus Regiszter részére.
- Az adatok hitelességéért a kezelőorvos, illetve a patológiai vizsgálatot végző orvos felelős.
- A Szívinfarktus Regisztert a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet működteti.
📄 Jogszabály szövege
15/2014. (III. 10.) EMMI rendelete a szívinfarktussal kapcsolatos megbetegedések bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 38. §
(2) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár
feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
1. § (1) A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter (a továbbiakban: Szívinfarktus Regiszter) részére a (2) bekezdés szerinti betegség
diagnózisát felállító, kezelést végző orvos, továbbá a szövettani vizsgálatot, boncolást végző vagy azt véleményező
orvos továbbítja az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 16. § (9) bekezdése szerinti adatokat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás kiterjed valamennyi egészségügyi szolgáltatónál diagnosztizált vagy
ellátott heveny szívinfarktusra, ha a diagnózis – a haláloki diagnózisokat is beleértve – a Betegségek Nemzetközi
Osztályozása (a továbbiakban: BNO) 10. revíziója I21-I23 tételeinek bármelyike (a továbbiakban: infarktus).
2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott orvos az 1. § (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási
kötelezettséget
a) az infarktussal diagnosztizált betegség észlelését követően – a 3. §-ban foglaltak szerint – az 1. melléklet
szerinti adatoknak és
b) a nyilvántartásba vételt követő 1 év elteltével a 2. melléklet szerinti adatoknak
a Szívinfarktus Regiszter részére, a Szívinfarktus Regiszter által működtetett elektronikus rendszeren keresztül
történő továbbításával teljesíti.
(2) Ha az elektronikus adatszolgáltatás az egészségügyi szolgáltatónál nem működik, az 1. § (2) bekezdésében
meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében az 1. melléklet szerinti adattartalmú jelentést
kell a Szívinfarktus Regiszter részére eljuttatni.
(3) Ugyanazon személy több, egymástól független infarktusos megbetegedését külön-külön kell jelenteni az (1) vagy
a (2) bekezdésben meghatározott módon.
3. § Az 1. melléklet szerinti adatokat naptári negyedévente, a negyedévet követő hónap 15. napjáig kell megküldeni
a Szívinfarktus Regiszter részére.
4. § A patológiai vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató a szövettani minták vizsgálata, illetve a boncolások során
felismert heveny infarktusos megbetegedésekről negyedévente elektronikus formában jelentést küld a Szívinfarktus
Regiszter részére. A jelentés tartalmazza a beteg nevét, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ),
születési idejét, a halál idejét, valamint a patológiai vizsgálat eredményét (szövettani eredmény).
5. § (1) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) negyedévente adatszolgáltatást teljesít
a Szívinfarktus Regiszter részére a (2) bekezdésben foglaltak szerint, valamint a Szívinfarktus Regiszterben
nyilvántartott TAJ azonosítók egyeztetése során megküldi a passzivált TAJ azonosítók listáját a passziválási ok és
annak dátuma megjelölésével.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljesítése érdekében az OEP az egészségügyi szolgáltatások
Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet rendelkezései
szerint gyűjtött azon szolgáltatások tételes ellátási adatait küldi meg, amelyek ellátást indokoló diagnózisai
között a BNO IX. A keringési rendszer betegségei fejezete szerinti tételeinek (kódjeleinek) valamelyike szerepel.
Az ellátási adatkör részletezését és formátumát – beleértve az Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása (OENO)
és a gyógyhatású anyagok Anatómiai, Terápiás és Kémiai Osztályozása (ATC) szerinti kódjelek használatát, valamint
az adatszolgáltatási határidőket – az OEP és a Szívinfarktus Regisztert működtető szerv megállapodásban állítja
össze az adatkezelésre vonatkozó egyéb szabályok figyelembe vételével.
6. § (1) Az Eüak. 16. § (11) bekezdése szerinti adatkör átadásának részleteit és formátumát a Központi Statisztikai Hivatal
és a Szívinfarktus Regisztert működtető szerv megállapodásban határozza meg az adatkezelésre vonatkozó
jogszabályok figyelembe vételével.
(2) A Szívinfarktus Regiszter a már nyilvántartott betegek eseteiben rögzíti a halottvizsgálati és haláloki adatokat, illetve
nyilvántartásba veszi azon személyek adatait, akiknél ezt a halott-vizsgálat során megállapított infarktusos eredetű
betegség indokolja.
7. § (1) Az adatkezelési előírások betartásáért az egészségügyi szolgáltatónál működő adatvédelmi felelős, annak
hiányában az adatszolgáltató orvos, az adatszolgáltatás végrehajtásáért, az adatközlés teljességéért az egészségügyi
szolgáltató vagy az adatot szolgáltató intézmény vezetője felelős. A Szívinfarktus Regiszter részére továbbított
adatok hitelességéért a kezelőorvos, illetve a patológiai vizsgálatot végző orvos felelős. A jelentett adatoknak
egyezniük kell a beteg egészségügyi dokumentációjában szereplő adatokkal.
(2) Ha a Szívinfarktus Regiszterbe felvett személynél az infarktus megállapítása mégsem igazolódott, akkor
a nyilvántartásból törölni kell valamennyi, az érintettre vonatkozó adatot.
8. § A Szívinfarktus Regiszter adattisztítás céljából a kimutatható hiányosságot vagy hibát tartalmazó
adatszolgáltatásokról rendszeresen visszajelzést küld az érintett adatszolgáltatóknak. Az adatszolgáltató köteles
a megkeresés alapján gondoskodni az adattartalom javításáról és a javításnak a Szívinfarktus Regiszter részére
történő továbbításáról.
9. § A Szívinfarktus Regiszter az infarktusos megbetegedések megoszlásának számát – a betegek fővárosi és megyei
illetősége szerint csoportosítva, illetve BNO-kódonkénti, nemenkénti és korcsoportonkénti bontásban –
félévente megküldi az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, valamint a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségés Szervezetfejlesztési Intézet részére a kardiológiai tevékenység szervezésének, tervezésének, működésének
értékelése céljából.
10. § (1) A Szívinfarktus Regiszter az általa végzett adatgyűjtésről évente, személyazonosításra alkalmatlan jelentést ad közre.
(2) A Szívinfarktus Regisztert a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet működteti.
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
12. § Az 1. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatást első alkalommal 2014. április 15-ig kell teljesíteni az 1. mellékletben
foglaltak szerint.
Balog Zoltán s. k.,
emberi erőforrások minisztere
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.