Röviden
Ez a rendelet a hitelintézetek rövidtávú likviditási fedezeti követelményeit szabályozza, biztosítva, hogy elegendő forrással rendelkezzenek a kötelezettségeik teljesítéséhez.
Mit szabályoz
- A hitelintézeteknek teljesítendő minimumkövetelményeket a likviditási fedezeti mutatók tekintetében.
- A betétfedezeti és mérlegfedezeti mutatók számítását.
- A hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségeit az MNB felé.
Kit érint
- A részvénytársasági formában működő hitelintézeteket.
- Kivételt képeznek a lakás-takarékpénztárak, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt.
Főbb pontok
- A hitelintézeteknek legalább az egyik mutató (betétfedezeti vagy mérlegfedezeti) minimumkövetelményét teljesíteniük kell.
- A betétfedezeti mutatónál legalább 0,2-es szintet, vagy a mérlegfedezeti mutatónál legalább 0,1-es szintet kell elérni.
- A jelzálog-hitelintézeteknek a mérlegfedezeti mutatónál legalább 0,05-ös szintet kell teljesíteniük.
- A mutatókat a hitelintézet MNB számára teljesített napi gyakoriságú adatszolgáltatása alapján kell kiszámítani.
📄 Jogszabály szövege
24/2014. (VI. 27.) MNB rendelete a hitelintézetek rövidtávú likviditási fedezeti követelményeiről.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjában kapott felhatalmazás
alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörömben
eljárva,
a 7. § tekintetében a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott
felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) és (9) bekezdésében meghatározott
feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a részvénytársasági formában működő hitelintézetre
(a továbbiakban: hitelintézet) terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki
a) a lakás-takarékpénztárakra,
b) a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-re,
c) a Magyar Export-Import Bank Zrt.-re és
d) a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt.-re.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. betét: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján
fennálló tartozás, ideértve a bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is;
2. deviza nostro számla: a belföldi és külföldi hitelintézeteknél, a Magyar Nemzeti Banknál (a továbbiakban:
MNB) vagy külföldi központi banknál vezetett deviza pénzforgalmi (elszámolási, nostro) számla, valamint
a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számla;
3. Európai Központi Bank, illetve az eurorendszer központi bankjai által, monetáris politikai ügyletek keretében
elfogadható fedezetek: az Európai Központi Bank, illetve az eurorendszer központi bankjai által monetáris
politikai műveletek során – az adott intézmény számára még rendelkezésre álló kereten belül – szabad
rendelkezésű (nem zárolt) fedezetek befogadási értéken, ideértve a pénzforgalom fedezetére, az Európai
Központi Bank, illetve az eurorendszer bármely központi bankjának javára limitként zárolt, de ki nem használt
fedezetet is;
4. finanszírozási pozíció: a treasury likviditási pozíciójához kapcsolódó jelenlegi, illetve jövőbeli
pénzáramlásokból származó kötelezettségek és követelések különbségéből adódó, 30 naptári napra
számított kumulált finanszírozási hiány, illetve többlet, ide nem értve a leányvállalatokkal kötött szerződések
alapján keletkező pénzáramlásokat, amelynek meghatározásakor csak a hitelintézet saját nevében, saját
kockázatára megkötött szerződésekből származó követeléseket és kötelezettségeket kell figyelembe venni;
5. háztartások: a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai
ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendelet szerint ekként
meghatározott szektor;
6. kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjétől való eltérés: a kötelező jegybanki tartalék teljesítésére szolgáló
bankszámla egyenlegének az adott hónap hátralévő időszakában tartandó elszámolási számlaegyenlegétől
számított különbsége;
7. kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjének várható megváltozása: az adott hónap hátralévő időszakában
tartandó elszámolási számlaegyenleg és az adott havi, MNB által megállapított tartalékkötelezettség
különbsége;
8. kötvény: a forgalomba hozatal helyének joga szerint kötvénynek minősülő pénzügyi eszköz;
9. külföldi hitelintézet: a Magyarországon kívüli székhelyű hitelintézet, ideértve a nemzetközi pénzügyi
intézményeket is;
10. mérlegfőösszeg: a mérlegben szereplő eszközök együttes összege;
11. MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek: az MNB monetáris politikai műveletei
során az elkövetkező 30 naptári napban felajánlható, szabad rendelkezésű (nem zárolt) fedezetek befogadási
értéken, ideértve a pénzforgalom fedezetére, az MNB javára limitként zárolt, de ki nem használt állományt
is, amely nem tartalmazza a 3. pontban meghatározott, az Európai Központi Bank, illetve az eurorendszer
központi bankjai által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezeteket;
12. nem pénzügyi vállalatok: a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető
feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendelet szerint
ekként meghatározott szektor.
3. § (1) A hitelintézetnek – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – mindenkor teljesítenie kell a 4. §-ban
meghatározott minimumkövetelményt az alábbi mutatók közül legalább az egyik esetén:
a) az 1. melléklet szerint számított betétfedezeti mutató,
b) a 2. melléklet szerint számított mérlegfedezeti mutató.
(2) A jelzálog-hitelintézetnek a mérlegfedezeti mutatóra vonatkozó minimumkövetelményt kell teljesítenie.
(3) Az (1) bekezdés szerinti mutatókat a hitelintézet MNB számára teljesített napi gyakoriságú adatszolgáltatása alapján
kell kiszámítani. 4. § (1) A hitelintézetnek – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – mindenkor teljesítenie kell a betétfedezeti mutató
esetében legalább a 0,2-es szintet, vagy a mérlegfedezeti mutató esetében legalább a 0,1-es szintet.
(2) A jelzálog-hitelintézetnek a mérlegfedezeti mutató esetében mindenkor teljesítenie kell legalább a 0,05-os szintet.
5. § Ez a rendelet 2014. július 1-jén lép hatályba.
6. § E rendelet tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott
konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés hatodik francia bekezdése
szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
7. § A pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank
felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 43/2013. (XII. 29.)
MNB rendelet 3. mellékletében
a) az „Egyes mérlegtételek könyv szerinti bruttó állománya” (táblakód: 4LAN) megnevezésű adatszolgáltatás
kitöltési előírásaiban az „a 366/2011 (XII. 30.) kormányrendelet” szövegrész helyébe az „a hitelintézetek
rövidtávú likviditási fedezeti követelményeiről szóló MNB rendelet” szöveg,
b) a „Cash-Flow jelentés” (táblakód: CASHFLOW) megnevezésű adatszolgáltatás kitöltési előírásaiban
az „a 366/2011. (XII. 30.) kormányrendelet 5. § (1) bekezdésében előírt minimumkövetelményeknek,
a jelzálog-hitelintézetek esetén a 366/2011. (XII. 30.) kormányrendelet 5. § (1a) bekezdésében” szövegrész
helyébe az „a hitelintézetek rövidtávú likviditási fedezeti követelményeiről szóló MNB rendeletben” szöveg
lép. Dr. Matolcsy György s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.