Röviden
Ez a végzés az Alkotmánybíróság döntése három indítvány visszautasításáról, amelyek jogszabályok alkotmányellenességének vizsgálatára, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására, valamint alkotmányjogi panaszra irányultak. A visszautasítások fő oka az indítványok formai hiányosságai és a benyújtási határidők be nem tartása volt.
Amit szabályoz
- Az Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panaszok formai és tartalmi követelményeit.
- Az alkotmányjogi panaszok benyújtási határidejét (hatvan nap).
- A jogszabályok alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványok elbírálásának feltételeit.
- A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványok követelményeit.
Akire vonatkozik
- Magánszemélyek, akik alkotmányjogi panasszal fordulnak az Alkotmánybírósághoz.
- Azok, akik jogszabályok alkotmányellenességének megállapítását vagy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kérik az Alkotmánybíróságtól.
Kulcspontok
- Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell írásban benyújtani.
- Az alkotmányjogi panasznak tartalmaznia kell a sérelmezett jogszabályi rendelkezést, az Alkotmány érintett szakaszát, és az alkotmánysértés indokát.
- A normakontroll-kérelemnek érvelést kell tartalmaznia, nem elegendő egy utalásszerű, egy mondatos kérelem.
- A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványban meg kell jelölni, hogy az állított mulasztás az Alkotmány mely rendelkezését és milyen okból sérti.
📄 Jogszabály szövege
480/D/2008. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány, továbbá alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t: 1. Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság
16. Pk. 62.472/1990/36. sorszámú és a Fővárosi Ítélőtábla
5. Pkf. 25.064/2008/2. sorszámú végzéseivel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
2. Az Alkotmánybíróság az egyesülési jogról szóló
1989. évi II. törvény 15. § (1) bekezdése és (7) bekezdése,
valamint a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
3. Az Alkotmánybíróság az egyesülési jogról szóló
1989. évi II. törvény 10. § (2) bekezdésével összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség
megállapítására irányuló indítványt visszautasítja.
1. A Fővárosi Bíróság 16. Pk. 62.472/1990/36. sorszámú és a Fővárosi Ítélőtábla 5. Pkf. 25.064/2008/2. sorszámú végzéseivel szemben magánszemélyek alkotmányjogi
panaszt nyújtottak be, amellyel kapcsolatban az alábbiakat
állapította meg az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése alapján
az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz
az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati
lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 48. § (2) bekezdése szerint alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat
kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban
benyújtani.
A Fővárosi Ítélőtábla Pkf. 25.064/2008/2. sorszámú
végzése 2008. március 13.-ai keltezésű, míg az indítványozók a fenti végzés elleni alkotmányjogi panaszukat
2008. április 24-én adták postára. A benyújtott alkotmányjogi panasz a támadott jogszabályi rendelkezéseket nem
jelöli meg, és jogi érvelést sem tartalmaz. A jogi indokolással ellátott, határozott kérelmet tartalmazó későbbi beadványt 2009. február 3-án, több mint kilenc hónap múlva
terjesztették elő.
Az Alkotmánybíróság az Abtv. 48. § (2) bekezdésével
összefüggésben ismételten megerősíti, hogy a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül benyújtott alkotmányjogi panasznak meg kell felelnie az
Abtv. 22. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, azaz tartalmaznia kell a sérelmezett jogszabályi
rendelkezést, továbbá az Alkotmány érintett szakaszát, valamint azt az indokot, amely alapján az indítványozó az alkotmánysértést fennállónak véli. Az Alkotmánybíróság
következetes gyakorlata az, hogy az e feltételeknek meg
nem felelő indítvány tekintetében az indítványozót hiánypótlásra hívja fel, és ezt követően dönt a kérelem tárgyában.
A jelen eljárásban az Alkotmánybíróság megállapította,
hogy az indítványozók az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitvaálló határidőben kizárólag tartalom nélküli, alkotmányjogi panasznak nevezett, de annak tartalmilag
meg nem felelő indítványt nyújtottak be, azzal, hogy indokolásukat később terjesztik elő.
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság 16. Pk. 62.472/1990/36. sorszámú és a Fővárosi Ítélőtábla 5. Pkf. 25.064/2008/2. sorszámú végzéseivel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló,
többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt
2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend,
ABK 2009. január, 3.) 29. § e) pontja alapján – érdemi
vizsgálat nélkül – visszautasította.
2. Az indítványozók későbbi indítványukban másodlagos normakontroll-kérelmet is előterjesztettek az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban:
Egytv.) 15. § (1) bekezdése és (7) bekezdése, valamint a
társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) alkotmányellenességének megállapítására.
A kérelem a normakontroll tekintetében érvelést nem
tartalmaz, csupán utalásszerűen hivatkozik az alkotmányjogi panasszal összefüggésben kifejtett indokolásra. Az
Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ilyen egy mondatos, megrendelésszerű kérelem nem tekinthető indítványnak, vagyis az Abtv. 1. § b) pontja szerinti hatáskör
gyakorlása szempontjából határozott kérelemnek. Ebből
fakadóan az Egytv. 15. § (1) bekezdése és (7) bekezdése,
valamint az R. alkotmányellenességének megállapítására
vonatkozó kérelem érdemben nem bírálható el, ezért az
Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § d) pontja alapján az
indítványt visszautasította.
3. Az indítványozók az Egytv. 10. § (2) bekezdésével
összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt is előterjesztettek későbbi indítványukban. Az indítványban kifejtették, hogy az Egytv. hivatkozott rendelkezése megkívánná néhány további szabály törvényi szintű rendezését. Álláspontjuk szerint ugyanis ezeket a jogi szabályokat a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban:
Jat.) 2. § c) pontja, 3. § g) és 5. § c) pontja értelmében törvényben kell megalkotni és nem miniszteri rendeletben.
A Jat. egyes rendelkezéseinek állított sérelmével kapcsolatban az Alkotmánybíróság utal a 496/B/1990. AB határozatára, melyben kimondta, hogy a Jat. egyes rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása önmagában nem vezet
az elfogadott törvény vagy egyéb jogszabály alkotmányel
lenessége megállapításához, hanem csak akkor, ha egyben
az Alkotmány valamely szabályába ütközik. Az Alkotmány 7. § (2) bekezdésének értelmében ugyan a jogalkotás
rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ez a rendelkezés azonban önmagában nem
tette alkotmányos szabállyá a jogalkotásról szóló törvény
normáit. [ABH 1991, 493, 496.]
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány az Abtv. fentebb már hivatkozott 22. § (2) bekezdésében feltételeknek nem felel meg, ugyanis az indítványozók
nem jelölték meg, hogy az általuk sérelmezett rendelkezéssel összefüggésben állított mulasztás az Alkotmány
mely rendelkezését és milyen okból sérti.
Az Alkotmánybíróság ezért az Egytv. 10. § (2) bekezdésével összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt
– mint érdemi elbírálásra alkalmatlant – az Ügyrend 29. §
d) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2010. május 18. Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.