480/D/2008. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányelle

480/D/2008. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány, továbbá alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: 1. Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság 16. Pk. 62.472/1990/36. sorszámú és a Fővárosi Ítélőtábla 5. Pkf. 25.064/2008/2. sorszámú végzéseivel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja. 2. Az Alkotmánybíróság az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 15. § (1) bekezdése és (7) bekezdése, valamint a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja. 3. Az Alkotmánybíróság az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 10. § (2) bekezdésével összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt visszautasítja. 1. A Fővárosi Bíróság 16. Pk. 62.472/1990/36. sorszámú és a Fővárosi Ítélőtábla 5. Pkf. 25.064/2008/2. sorszámú végzéseivel szemben magánszemélyek alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, amellyel kapcsolatban az alábbiakat állapította meg az Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése alapján az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 48. § (2) bekezdése szerint alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. A Fővárosi Ítélőtábla Pkf. 25.064/2008/2. sorszámú végzése 2008. március 13.-ai keltezésű, míg az indítványozók a fenti végzés elleni alkotmányjogi panaszukat 2008. április 24-én adták postára. A benyújtott alkotmányjogi panasz a támadott jogszabályi rendelkezéseket nem jelöli meg, és jogi érvelést sem tartalmaz. A jogi indokolással ellátott, határozott kérelmet tartalmazó későbbi beadványt 2009. február 3-án, több mint kilenc hónap múlva terjesztették elő. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 48. § (2) bekezdésével összefüggésben ismételten megerősíti, hogy a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül benyújtott alkotmányjogi panasznak meg kell felelnie az Abtv. 22. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, azaz tartalmaznia kell a sérelmezett jogszabályi rendelkezést, továbbá az Alkotmány érintett szakaszát, valamint azt az indokot, amely alapján az indítványozó az alkotmánysértést fennállónak véli. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata az, hogy az e feltételeknek meg nem felelő indítvány tekintetében az indítványozót hiánypótlásra hívja fel, és ezt követően dönt a kérelem tárgyában. A jelen eljárásban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozók az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitvaálló határidőben kizárólag tartalom nélküli, alkotmányjogi panasznak nevezett, de annak tartalmilag meg nem felelő indítványt nyújtottak be, azzal, hogy indokolásukat később terjesztik elő. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság 16. Pk. 62.472/1990/36. sorszámú és a Fővárosi Ítélőtábla 5. Pkf. 25.064/2008/2. sorszámú végzéseivel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend, ABK 2009. január, 3.) 29. § e) pontja alapján – érdemi vizsgálat nélkül – visszautasította. 2. Az indítványozók későbbi indítványukban másodlagos normakontroll-kérelmet is előterjesztettek az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Egytv.) 15. § (1) bekezdése és (7) bekezdése, valamint a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) alkotmányellenességének megállapítására. A kérelem a normakontroll tekintetében érvelést nem tartalmaz, csupán utalásszerűen hivatkozik az alkotmányjogi panasszal összefüggésben kifejtett indokolásra. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ilyen egy mondatos, megrendelésszerű kérelem nem tekinthető indítványnak, vagyis az Abtv. 1. § b) pontja szerinti hatáskör gyakorlása szempontjából határozott kérelemnek. Ebből fakadóan az Egytv. 15. § (1) bekezdése és (7) bekezdése, valamint az R. alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó kérelem érdemben nem bírálható el, ezért az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § d) pontja alapján az indítványt visszautasította. 3. Az indítványozók az Egytv. 10. § (2) bekezdésével összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt is előterjesztettek későbbi indítványukban. Az indítványban kifejtették, hogy az Egytv. hivatkozott rendelkezése megkívánná néhány további szabály törvényi szintű rendezését. Álláspontjuk szerint ugyanis ezeket a jogi szabályokat a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § c) pontja, 3. § g) és 5. § c) pontja értelmében törvényben kell megalkotni és nem miniszteri rendeletben. A Jat. egyes rendelkezéseinek állított sérelmével kapcsolatban az Alkotmánybíróság utal a 496/B/1990. AB határozatára, melyben kimondta, hogy a Jat. egyes rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása önmagában nem vezet az elfogadott törvény vagy egyéb jogszabály alkotmányel lenessége megállapításához, hanem csak akkor, ha egyben az Alkotmány valamely szabályába ütközik. Az Alkotmány 7. § (2) bekezdésének értelmében ugyan a jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ez a rendelkezés azonban önmagában nem tette alkotmányos szabállyá a jogalkotásról szóló törvény normáit. [ABH 1991, 493, 496.] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány az Abtv. fentebb már hivatkozott 22. § (2) bekezdésében feltételeknek nem felel meg, ugyanis az indítványozók nem jelölték meg, hogy az általuk sérelmezett rendelkezéssel összefüggésben állított mulasztás az Alkotmány mely rendelkezését és milyen okból sérti. Az Alkotmánybíróság ezért az Egytv. 10. § (2) bekezdésével összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt – mint érdemi elbírálásra alkalmatlant – az Ügyrend 29. § d) pontja alapján visszautasította. Budapest, 2010. május 18. Dr. Holló András s. k., az Alkotmánybíróság helyettes elnöke