76/2016. (XII. 29.) HM utasítása a katonai rehabilitációs eljárásnak az 1956-os forradalom és szabadságharc kapcsán történő megnyitásáról.

76/2016. (XII. 29.) HM utasítása a katonai rehabilitációs eljárásnak az 1956-os forradalom és szabadságharc kapcsán történő megnyitásáról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja és a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2.  § (5)  bekezdése alapján, figyelemmel arra, hogy a  Kormány az  1956-os forradalom és  szabadságharc emlékéve meghirdetéséről szóló 1728/2015. (X. 8.) Korm. határozatban a  2016. évet az  1956-os forradalom és szabadságharc emlékévévé nyilvánította, a következő utasítást adom ki: 1. § (1) Az  utasítás hatálya a  Magyar Néphadsereg irányítása és felügyelete alatt álló szervezetek azon egykori tagjainak erkölcsi és katonai rehabilitációjával kapcsolatos eljárásra terjed ki, akiket az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiben való szerepükért a bíróság bizonyíthatóan politikai okok miatt ítélt el, feltéve hogy az ítéletet semmissé nyilvánították. (2) Az  utasítás hatálya kiterjed továbbá a  Magyar Néphadsereg azon tagjainak erkölcsi és katonai rehabilitációjával kapcsolatos eljárásra, akiket az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiben való szerepükért bizonyíthatóan politikai meggyőződésük miatt a) közbiztonsági őrizetben vagy más módon fogva tartottak, b) fegyelmi eljárás keretében felelősségre vontak, c) a honvédség állományából eltávolítottak vagy d) a felülvizsgálatok során tartalékos rendfokozatuktól megfosztottak. (3) Felkérem a 3. § (4) bekezdése szerinti szervezetek vezetőjét, hogy szervezetük vonatkozásában az utasítás végrehajtása érdekében közreműködni szíveskedjenek. (4) Az utasítás alkalmazása során hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon, beleértve az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeket is, valamint a házastárs és a testvér. 2. § (1) A katonai rehabilitációra vonatkozó döntést felülvizsgálati eljárás előzi meg. (2) A felülvizsgálati eljárás hivatalból, az érintett vagy hozzátartozója kérelmére vagy civil szervezet által előterjesztett beadványra indul. (3) Felülvizsgálati eljárás kezdeményezésére igény 2017. december 31-ig nyújtható be. (4) Nem vizsgálható felül annak a volt katonának a rendfokozattól való megfosztása, akit a) a bíróság fosztott meg rendfokozatától, és az ítélet semmissé nyilvánítása nem történt meg, b) 1963. április 4-e után fegyelmi okból – az 1. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt fegyelmi eljárás kivételével – vagy méltatlanság címén államigazgatási úton bocsátottak el a szolgálatból. 3. § (1) Az eljárást a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) szervezetében az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg megalakuló 1956-os HM Rendfokozati Rehabilitációs Bizottság (a továbbiakban: RRB) folytatja le. (2) Az  RRB elnöke a  HM parlamenti államtitkára. Az  RRB elnöke gondoskodik a  (4)  bekezdésben felsorolt szervetek képviselőjének meghívásáról. (3) Az RRB tag a) a HM Jogi Főosztály főosztályvezetője mint az RRB alelnöke, b) a HM Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökség képviselője, c) a HM Társadalmi Kapcsolatokat Koordináló Főosztály képviselője, d) a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Levéltár képviselője, e) a HM sajtófőnöke vagy képviselője és f ) a honvédelmi miniszter által kijelölt személy. (4) Az RRB munkájában állandó meghívottként szavazati joggal veszt részt a) a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének képviselője, b) a Történelmi Igazságtételi Bizottság képviselője, c) a Magyar Tudományos Akadémia által kijelölt történész, d) a Magyar Politikai Elítéltek Közössége képviselője, e) a VERITAS Történetkutató Intézet képviselője és f ) a Szabadságharcosokért Alapítvány képviselője. (5) Az RRB titkára a HM Társadalmi Kapcsolatokat Koordináló Főosztály vezetője által kijelölt bizottsági tag. Az RRB titkára végzi az RRB munkája során keletkezett iratok, valamint a korábban kezelt rehabilitációk adatbázisának – különösen a katonai rehabilitációval és a rehabilitáltakkal összefüggő nyilvántartások, ügydarabok, jegyzőkönyvek – megőrzését, irattározását és a betekintésre történő előkészítését. (6) Az RRB munkájában részt vevők feladatukat eredeti beosztásuk ellátása mellett látják el, megbízási díjat nem kapnak. 4. § (1) Az RRB tevékenysége az utasítás személyi hatálya alá tartozók katonai rehabilitációjának, valamint a nyugállományú katonákat megillető kedvezményekkel rendelkező rehabilitáltak ügyeivel kapcsolatos, a  honvédelmi miniszter mérlegelési jogkörébe tartozó döntések előkészítésére terjed ki, így különösen a) a lefokozást elrendelő parancs semmissé nyilvánítására, az eredeti rendfokozat helyreállítására, b) indokolt esetben a rehabilitációval egyidejű kitüntetésre, c) a nyugállományú katonákat megillető kedvezmények biztosítására, d) különös méltánylást érdemlő esetben szociális segélyezésre és e) elhunyt esetében a „katonai szolgálat halottjává” nyilvánításra. (2) A felülvizsgálati eljárás befejezését követően – a feltárt tények ismeretében – az RRB elnöke a HM Honvéd Vezérkar főnök és a  HM közigazgatási államtitkár egyidejű tájékoztatásával felterjeszti a  honvédelmi miniszternek az  RRB javaslatát. (3) A felülvizsgálati eljárás eredményéről vagy a felülvizsgálati eljárás feltételeinek hiánya esetén ennek tényéről az RRB elnöke írásban tájékoztatja a kérelmezőt, a beadvány benyújtóját. (4) A  rehabilitáltak személyes érdemeinek rehabilitációt követő elismerésére, valamint egyéb ügyeinek rendezésére a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvénynek a nyugállományúakra és az önkéntes tartalékos katonákra vonatkozó, továbbá a  honvédelemről, a  Magyar Honvédségről és a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény rendelkezései irányadóak. 5. § (1) Az RRB az alakuló ülésen elfogadott és a honvédelmi miniszter által ellenjegyzett ügyrend szerint végzi munkáját. (2) Az  RRB az  illetékességi körébe tartozó kérdésekben szavazással – egyszerű többséggel – dönt. A  tagok egy-egy azonos értékű szavazattal rendelkeznek. Szavazategyenlőség esetén az RRB elnökének szavazata dönt. A szavazás érvényességéhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges. (3) A  RRB munkájának segítésére az  RRB elnöke szakértőket vehet igénybe, valamint az  abban képviselettel nem rendelkező társadalmi szervezeteket kérhet fel közreműködésre. A  rehabilitációs javaslat kidolgozásánál az  RRB mérlegeli az érdekképviseleti szervezetek véleményét is. 6. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. Dr. Simicskó István s. k., honvédelmi miniszter