47/2013. (XII. 2.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt (székhely: 2000 Szentendre, Ady E. u. 1. III/14.)

47/2013. (XII. 2.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt (székhely: 2000 Szentendre, Ady E. u. 1. III/14.) elnöke (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „Egyetért-e Ön azzal, hogy mindaddig minden végrehajtási eljárást fel kell függeszteni, amíg a deviza, és Forint kölcsönökkel kapcsolatos közvetlen, és közvetett károkat a károkozók meg nem fizették, és erről az Országgyűlés mihamarabb hozzon törvényt?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. A beadványozó 2013. október 30-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a választópolgár és a jogalkotó aspektusából is vizsgálni szükséges. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés az alábbi okok miatt nem felel meg az egyértelműség követelményének. Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés valójában számos, egymástól jól elkülöníthető kérdést foglal magában, mivel egyaránt vonatkozik deviza- és forintkölcsönökkel kapcsolatos eljárásokra, valamint a közvetlen és közvetett kár megtérítésére, így azok külön-külön is megválaszolhatók lennének, azonban egy kérdésben való szerepeltetésük által azokról a választópolgárnak nincs lehetősége külön-külön dönteni, illetve megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani. A Bizottság álláspontja szerint az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdésre ezért nem lehet egyértelműen válaszolni. A Bizottság álláspontja szerint nem egyértelmű a kezdeményezésben szereplő „mindaddig minden végrehajtási eljárást fel kell függeszteni” tagmondat, mivel nem állapítható meg, hogy pontosan milyen végrehajtási eljárások felfüggesztésére irányul a kérdés, bíróságok vagy más szervek határozataihoz, esetleg egyes okiratokon alapuló követelésekhez kapcsolódó eljárások felfüggesztésére, nem egyértelmű, hogy vonatkozik-e esetleg büntetőeljárásokkal kapcsolatos végrehajtási eljárásokra is. A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kérdésben szereplő „károkozó” kifejezés nem pontosan körülhatárolható alanyi körre vonatkozik. A megfogalmazás alapján nem egyértelmű, hogy a végrehajtási eljárás felfüggesztése csupán magánszemélyek vagy magánszemélyek és pénzügyi intézmények, esetleg pénzügyi intézmények egymás közötti jogviszonyával kapcsolatos eljárásra is vonatkozik. A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki jogellenesen másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A kezdeményezés ennek ellenére azt a téves látszatot kelti, mintha jogellenes károkozás esetén a károkozóra nem vonatkozna törvényi kötelezettség a kár megtérítésére, így a kérdés ezen ok miatt sem felel meg az egyértelműség követelményének. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben feltenni kívánt kérdés egyes részei, kifejezései egymással logikai összefüggésben nincsenek, mivel a beadványozó a „deviza és Forint kölcsönök” jogszerűségének felülvizsgálatára vonatkozó döntésig „minden végrehajtási eljárás” felfüggesztését kéri, ezáltal a kérdés pontos tartalma nem egyértelmű és az elvárt szabályozásnak csak hozzávetőlegesen adja meg a tárgyát, így nem felel meg a jogalkotói egyértelműség követelményének. Az Nsztv. 8. §-a szerint az érvényes és eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény megalkotásától - számított három évig kötelező. Az Országgyűlés köteles a népszavazás döntésének haladéktalanul eleget tenni. A Bizottság véleménye szerint a kezdeményezésben szereplő „és erről az Országgyűlés mihamarabb alkosson törvényt” tagmondat értelemzavaró, azt a téves látszatot kelti, mintha önmagában, e tagmondat nélkül a népszavazás döntése nem keletkeztetne jogalkotási kötelezettséget az Országgyűlés számára, ezáltal nem felel meg az Nsztv. 13. §-a által támasztott követelményeknek. A Nemzeti Választási Bizottság tekintettel arra, hogy a kérdés megfogalmazása nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, ezért az Nsztv. 10. § c) pontja alapján az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. II. A határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján és (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 8. §-án, a 10. § c) pontján, a 13. § (1) bekezdésén, a Ptk. 339. § (1) bekezdésén, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontján, Ptk. 339. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990.  évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul. Budapest, 2013. november 26. Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke