35/2013. (XI. 20.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság dr. Sz. I. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos néps

35/2013. (XI. 20.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság dr. Sz. I. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország miniszterelnöki tisztségét egy személy csak maximum kétszer négy évre, azaz két választási ciklus időszakára tölthesse be?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a  Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a  Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A  jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az  illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó 2013. október 25-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a  Nemzeti Választási Bizottsághoz az  országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.  évi III.  törvény (a  továbbiakban: Nsztv.) 2.  §-a szerinti hitelesítés céljából. Magyarország Alaptörvénye (a  továbbiakban: Alaptörvény) a  legmagasabb szintű norma Magyarországon, amely tartalmazza az  állam felépítésével, működésével valamint a  legfőbb közjogi méltóságokkal kapcsolatos alapvető szabályokat. Az  Alaptörvény 1.  cikk (2)  bekezdés f )  pontja, a  16.  cikk és a  20–22.  cikkei részletesen tartalmazzák a  miniszterelnök megválasztására és megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályokat. A  Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a  kérdésben szereplő, a  miniszterelnök újraválaszthatóságára vonatkozó tilalom – tekintettel e  tisztségnek az  állam életében, a  végrehajtó hatalom megszervezésében és gyakorlásában betöltött kiemelkedő jelentőségére – alaptörvényi szintű szabályozást tenne indokolttá. Különös tekintettel arra, hogy az  Alaptörvény 10.  cikk (3)  bekezdése a  köztársasági elnök, a  24.  cikk (8)  bekezdése az  Alkotmánybíróság elnöke és tagja, a  25.  cikk (6)  bekezdése az  Országos Bírósági Hivatal elnöke, a  29.  cikk (4)  bekezdése a  legfőbb ügyész, a  30.  cikk (3)  bekezdése az  alapvető jogok biztosa és helyetteseinek megválasztása, ezen tisztségek betölthetőségének időbeli korlátozására és az újraválaszthatóságra vonatkozóan szabályokat tartalmaz. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az  Alaptörvény a  miniszterelnök megbízatásával kapcsolatban számos feltételt és megszűnési okot tartalmaz [Alaptörvény 20.  cikk (2)  bekezdés], de a  megbízatás időbeli korlátozására és az  újraválaszthatóságra vonatkozóan rendelkezések nem szerepelnek az  Alaptörvényben. A  Nemzeti Választási Bizottság mindezek alapján megállapítja, hogy a  kezdeményezésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás esetén szükségessé válna az  Alaptörvény kiegészítése, azaz módosítása, mind a  miniszterelnöki tisztségre történő megválasztás szabályai, mind az  újraválaszthatóság tekintetében. Az  Alaptörvény 8.  cikk (3)  bekezdés a)  pontja alapján azonban nem lehet országos népszavazást tartani az  Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről, így a kezdeményezés tiltott tárgykörnek minősül. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az  országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg az  Nsztv. 13.  § (1)  bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az  egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a  népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a  választópolgár a  népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az  szükséges, hogy a  kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a  kérdés nem egyértelmű, az  többféleképpen is értelmezhető. Nem állapítható meg ugyanis, hogy a kezdeményező csak a megszakítás nélküli, nyolc évi hivatalviselést követően kívánja megtiltani az  újraválasztás lehetőségét, vagy abban az  esetben is, ha valaki megszakításokkal töltötte be a  miniszterelnöki tisztséget kétszer négy éven keresztül. Tekintettel arra, hogy önkormányzati és országgyűlési választási ciklusok között a  kérdés nem tesz különbséget – ugyanis a  kérdésben a  „választási ciklus” fogalma szerepel – ezért a  népszavazási kérdés nem egyértelmű. Az  egyértelműség követelménye olyan kritériumot is tartalmaz, amely szerint a  kérdésben tartott eredményes népszavazás a  törvényalkotót meghatározott és egyértelmű jogalkotási kötelezettséggel lássa el. A Bizottság álláspontja szerint a kérdés a jogalkotói egyértelműség követelményének nem felel meg. A Bizottság álláspontja szerint a kérdés megfogalmazása azért sem egyértelmű, mivel az abban szereplő magyarázó, pontosító tagmondat értelemzavaró és így megtévesztő a választópolgárok számára. A Bizottság álláspontja szerint tehát a  népszavazási kezdeményezésben szereplő kérdés a  választópolgári egyértelműség követelményének sem felel meg, így az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt törvényi tilalomba ütközik. Fentiek alapján a  Nemzeti Választási Bizottság – az  Nsztv. 10.  § b) és c)  pontja alapján, mivel a  kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, továbbá a  kérdés megfogalmazása nem felel meg a  törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az  Alaptörvény 1.  cikk (2)  bekezdés f )  pontján, a  8)  cikk (3)  bekezdés a)  pontján, a  10.  cikk (3)  bekezdésén, a  16.  cikkén, a  20–22.  cikkein, 20.  cikk (2)  bekezdésén, a  24.  cikk (8)  bekezdésén, a  25.  cikk (6)  bekezdésén, a  29.  cikk (4)  bekezdésén, a  30.  cikk (3)  bekezdésén, a  választási eljárásról szóló 2013.  évi XXXVI.  törvény 349.  § (1)  bekezdés c)  pontján és a  (2)  bekezdésén, az  Nsztv. 2.  §-án és a  10.  § b) és c)  pontján, valamint a 13. § (1) bekezdésén, a régi Ve. 124/A. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul. Budapest, 2013. november 12. Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke