35/
- (XI. 20.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság dr. Sz. I. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország miniszterelnöki tisztségét egy személy csak maximum kétszer négy évre, azaz két választási ciklus időszakára tölthesse be?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó
- október 25-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §-a szerinti hitelesítés céljából. Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) a legmagasabb szintű norma Magyarországon, amely tartalmazza az állam felépítésével, működésével valamint a legfőbb közjogi méltóságokkal kapcsolatos alapvető szabályokat. Az Alaptörvény
- cikk
(2)bekezdés f ) pontja, a
- cikk és a 20–
- cikkei részletesen tartalmazzák a miniszterelnök megválasztására és megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályokat. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdésben szereplő, a miniszterelnök újraválaszthatóságára vonatkozó tilalom – tekintettel e tisztségnek az állam életében, a végrehajtó hatalom megszervezésében és gyakorlásában betöltött kiemelkedő jelentőségére – alaptörvényi szintű szabályozást tenne indokolttá. Különös tekintettel arra, hogy az Alaptörvény
- cikk
(3)bekezdése a köztársasági elnök, a 24. cikk
(8)bekezdése az Alkotmánybíróság elnöke és tagja, a 25. cikk
(6)bekezdése az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a 29. cikk
(4)bekezdése a legfőbb ügyész, a 30. cikk
(3)bekezdése az alapvető jogok biztosa és helyetteseinek megválasztása, ezen tisztségek betölthetőségének időbeli korlátozására és az újraválaszthatóságra vonatkozóan szabályokat tartalmaz. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Alaptörvény a miniszterelnök megbízatásával kapcsolatban számos feltételt és megszűnési okot tartalmaz [Alaptörvény 20. cikk
(2)bekezdés], de a megbízatás időbeli korlátozására és az újraválaszthatóságra vonatkozóan rendelkezések nem szerepelnek az Alaptörvényben. A Nemzeti Választási Bizottság mindezek alapján megállapítja, hogy a kezdeményezésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás esetén szükségessé válna az Alaptörvény kiegészítése, azaz módosítása, mind a miniszterelnöki tisztségre történő megválasztás szabályai, mind az újraválaszthatóság tekintetében. Az Alaptörvény 8. cikk
(3)bekezdés a) pontja alapján azonban nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről, így a kezdeményezés tiltott tárgykörnek minősül. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés nem egyértelmű, az többféleképpen is értelmezhető. Nem állapítható meg ugyanis, hogy a kezdeményező csak a megszakítás nélküli, nyolc évi hivatalviselést követően kívánja megtiltani az újraválasztás lehetőségét, vagy abban az esetben is, ha valaki megszakításokkal töltötte be a miniszterelnöki tisztséget kétszer négy éven keresztül. Tekintettel arra, hogy önkormányzati és országgyűlési választási ciklusok között a kérdés nem tesz különbséget – ugyanis a kérdésben a „választási ciklus” fogalma szerepel – ezért a népszavazási kérdés nem egyértelmű. Az egyértelműség követelménye olyan kritériumot is tartalmaz, amely szerint a kérdésben tartott eredményes népszavazás a törvényalkotót meghatározott és egyértelmű jogalkotási kötelezettséggel lássa el. A Bizottság álláspontja szerint a kérdés a jogalkotói egyértelműség követelményének nem felel meg. A Bizottság álláspontja szerint a kérdés megfogalmazása azért sem egyértelmű, mivel az abban szereplő magyarázó, pontosító tagmondat értelemzavaró és így megtévesztő a választópolgárok számára. A Bizottság álláspontja szerint tehát a népszavazási kezdeményezésben szereplő kérdés a választópolgári egyértelműség követelményének sem felel meg, így az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt törvényi tilalomba ütközik. Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – az Nsztv. 10. §
- b)és
- c)pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, továbbá a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Alaptörvény 1. cikk
(2)bekezdés f ) pontján, a 8) cikk
(3)bekezdés a) pontján, a 10. cikk
(3)bekezdésén, a
- cikkén, a 20–
- cikkein,
- cikk
(2)bekezdésén, a 24. cikk
(8)bekezdésén, a 25. cikk
(6)bekezdésén, a 29. cikk
(4)bekezdésén, a 30. cikk
(3)bekezdésén, a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény
- §
(1)bekezdés c) pontján és a
(2)bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án és a 10. §
- b)és
- c)pontján, valamint a 13. §
(1)bekezdésén, a régi Ve. 124/A. §
(3)bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján, valamint a 62. §
(1)bekezdés s) pontján alapul. Budapest,
- november
- Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke