1266/D/
- AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában eljárva meghozta a következő v é g z é s t :
- Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság Bfv.I.854/2007/
- számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt a büntetőeljárásról szóló
- évi XIX. törvény felülvizsgálati eljárásra vonatkozó szabályai tekintetében visszautasítja.
- Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény
- §
(1)bekezdése tekintetében előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja. I.
- Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő arra hivatkozással, hogy a büntetőeljárásról szóló
- évi XIX. törvénynek (a továbbiakban: Be.) a felül vizsgálati eljárásra vonatkozó szabályai hiányosak, mert egyáltalán nem tartalmaznak rendelkezést arra az esetre, ha a jogerős döntést hozó bíróság nem állapított meg tényállást, illetve nem megfelelően szabályozottak azok az esetek sem, ha súlyosan megszegte indokolási kötelezettségét. Saját ügyében pedig ez vezetett oda, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Bfv.I.854/2007/
- számú végzésében érdemben nem vizsgálhatta felül a korábban eljárt bíróságok határozatait, annak ellenére sem, hogy – időközben – a Be. módosításáról szóló
- évi LI törvény az indokolási kötelezettség megsértésével kapcsolatban beiktatott egy új felülvizsgálati okot. A jogalkotó elmulasztotta ugyanis kiterjeszteni ennek hatályát a folyamatban lévő eljárásokra, így a megalapozatlanság kérdésében saját ügyében nem születhetett helyes döntés. Álláspontja szerint mindez sérti az Alkotmánynak a jogállamiság klauzuláját tartalmazó
- §
(1)bekezdését, a jogorvoslathoz való jogra vonatkozó 57. §
(5)bekezdését és a diszkrimináció tilalmát előíró 70/A. §-t. A későbbiek során az alkotmányjogi panasz előterjesztője a
- évi LI. törvény hatályának kiterjesztése körében benyújtott panaszát visszavonta. Utóbb, az indítványozó alkotmányjogi panaszát kiterjesztette az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
- §
(1)bekezdésére is, szintúgy az Alkotmány 2. §
(1)bekezdésére és a 70/A. §-ára hivatkozással. Megítélése szerint alkotmányellenes megkülönböztetéshez vezet ugyanis, hogy a törvényhozó az alkotmányjogi panasz intézményének alkalmazhatóságát nem terjesztette ki azokra, akiknek jogsérelme jogalkotói mulasztás folytán következett be. 2. Az Alkotmányjogi panasz nem megalapozott. 2.1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a panasz megfelel-e a törvényben foglalt formai feltételeknek. Az Abtv. 48. §
(1)bekezdése értelmében az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 48. §
(2)bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság a csatolt igazolásokból azt állapította meg, hogy az indítványozónak a Legfelsőbb Bíróság végzése
- szeptember 15-én került kézbesítésre, az alkotmányjogi panasz pedig
- november 11-én érkezett az Alkotmánybíróságra. Így a panasz határidőben benyújtottnak tekintendő. 2.
- Az Alkotmánybíróság több ízben részletesen vizsgálta már az alkotmányjogi panasz tartalmi kellékeit is és ennek során a következő – jelen ügyben releváns – megállapításokra jutott. Következetes gyakorlata szerint – az al kotmányjogi panasszal támadható határozatok szempontjából – az Abtv.
- §-ának
(1)–
(2)bekezdésében foglaltakat együttesen kell értelmezni és figyelembe venni [23/
- (V. 18.) AB határozat, ABH 1991, 361, 362.]. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz keretében kizárólag azokat a jogszabályokat vizsgálhatja, amelyeknek a jogerős határozatban történő alkalmazása során az indítványozó által állított jogsérelem bekövetkezett [összefoglalóan: 62/
- (XI. 23.) AB határozat, ABH 2006, 697, 703.]. További feltétel az is, hogy az indítvány az állított jogsérelem és a támadott norma közötti közvetlen összefüggést tartalmazza [összefoglalóan: 46/
- (XII. 1.) AB határozat, ABH 2004, 943, 950.]. Úgyszintén számos esetben állást foglalt már az Alkotmánybíróság az egyes konkrét normakontroll kérelmek: az alkotmányjogi panasz és a bírói kezdeményezés, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló hatásköreinek összefüggéseiről. Döntéseiben megállapította: »[a]z Abtv.
- §
(1)bekezdése szerint az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltételei közé tartozik, hogy az Alkotmányban biztosított jog sérelme „az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán” következzék be. Ennél fogva az Abtv. alapján a szabályozás hiánya miatt, azaz mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítására irányuló indítvány alkotmányjogi panaszként való előterjesztése az Abtv.- ből nem vezethető le. (…) Ezt az ítélkezési gyakorlatot nem érinti, hogy egyes ügyekben az adott ügy speciális körülményeire tekintettel az Alkotmánybíróság eltérő álláspontra helyezkedett. [23/
- (VI. 9.) AB határozat, ABH
- 182.; 50/
- (XI. 5.) AB határozat, ABH
- I. kötet, 566.]« (1044/B/
- AB határozat, ABH 2004, 1160, 1176.) (Összefoglalóan továbbá pl.: 1105/D/
- AB határozat, ABH 2005, 1316, 1326–1328., továbbá: 986/B/
- AB határozat, ABH 2005, 889, 900.; 197/D/
- AB határozat, ABH 2006, 1286, 1291.; 276/D/
- AB határozat, ABH 2006, 1369, 1375.; 1124/E/2004 AB határozat, ABH 2006, 1702, 1719.) Erre figyelemmel a Be. felülvizsgálati eljárásra vonatkozó szabályai tekintetében az alkotmányellenes mulasztás megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/
- (I. 12.) Tü. határozat (ABK
- január, 3.; a továbbiakban: Ügyrend)
- § e) pontja alapján – az Alkotmánybíróság jelen ügyben is visszautasította. Az alkotmányjogi panasz feltétele az is, hogy a megjelölt jogsérelem az alkotmányellenesnek minősülő jogszabály alkalmazása miatt következzék be. Az Abtv.-nek az alkotmányjogi panasz intézményére vonatkozó támadott rendelkezését, a Legfelsőbb Bíróság nem alkalmazta, hatáskör hiányában nem is alkalmazhatta. Ezért az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság ebben a tekintet ben is – az Ügyrend
- § e) pontja alapján – visszautasította. Budapest,
- április
- Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke