1266/D/2008. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában eljárva meghozta a következő

1266/D/2008. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában eljárva meghozta a következő v é g z é s t : 1. Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság Bfv.I.854/2007/9. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény felülvizsgálati eljárásra vonatkozó szabályai tekintetében visszautasítja. 2. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 48. § (1) bekezdése tekintetében előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja. I. 1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő arra hivatkozással, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek (a továbbiakban: Be.) a felül vizsgálati eljárásra vonatkozó szabályai hiányosak, mert egyáltalán nem tartalmaznak rendelkezést arra az esetre, ha a jogerős döntést hozó bíróság nem állapított meg tényállást, illetve nem megfelelően szabályozottak azok az esetek sem, ha súlyosan megszegte indokolási kötelezettségét. Saját ügyében pedig ez vezetett oda, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Bfv.I.854/2007/9. számú végzésében érdemben nem vizsgálhatta felül a korábban eljárt bíróságok határozatait, annak ellenére sem, hogy – időközben – a Be. módosításáról szóló 2006. évi LI törvény az indokolási kötelezettség megsértésével kapcsolatban beiktatott egy új felülvizsgálati okot. A jogalkotó elmulasztotta ugyanis kiterjeszteni ennek hatályát a folyamatban lévő eljárásokra, így a megalapozatlanság kérdésében saját ügyében nem születhetett helyes döntés. Álláspontja szerint mindez sérti az Alkotmánynak a jogállamiság klauzuláját tartalmazó 2. § (1) bekezdését, a jogorvoslathoz való jogra vonatkozó 57. § (5) bekezdését és a diszkrimináció tilalmát előíró 70/A. §-t. A későbbiek során az alkotmányjogi panasz előterjesztője a 2006. évi LI. törvény hatályának kiterjesztése körében benyújtott panaszát visszavonta. Utóbb, az indítványozó alkotmányjogi panaszát kiterjesztette az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdésére is, szintúgy az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére és a 70/A. §-ára hivatkozással. Megítélése szerint alkotmányellenes megkülönböztetéshez vezet ugyanis, hogy a törvényhozó az alkotmányjogi panasz intézményének alkalmazhatóságát nem terjesztette ki azokra, akiknek jogsérelme jogalkotói mulasztás folytán következett be. 2. Az Alkotmányjogi panasz nem megalapozott. 2.1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a panasz megfelel-e a törvényben foglalt formai feltételeknek. Az Abtv. 48. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 48. § (2) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság a csatolt igazolásokból azt állapította meg, hogy az indítványozónak a Legfelsőbb Bíróság végzése 2008. szeptember 15-én került kézbesítésre, az alkotmányjogi panasz pedig 2008. november 11-én érkezett az Alkotmánybíróságra. Így a panasz határidőben benyújtottnak tekintendő. 2.2. Az Alkotmánybíróság több ízben részletesen vizsgálta már az alkotmányjogi panasz tartalmi kellékeit is és ennek során a következő – jelen ügyben releváns – megállapításokra jutott. Következetes gyakorlata szerint – az al kotmányjogi panasszal támadható határozatok szempontjából – az Abtv. 48. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltakat együttesen kell értelmezni és figyelembe venni [23/1991. (V. 18.) AB határozat, ABH 1991, 361, 362.]. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz keretében kizárólag azokat a jogszabályokat vizsgálhatja, amelyeknek a jogerős határozatban történő alkalmazása során az indítványozó által állított jogsérelem bekövetkezett [összefoglalóan: 62/2006. (XI. 23.) AB határozat, ABH 2006, 697, 703.]. További feltétel az is, hogy az indítvány az állított jogsérelem és a támadott norma közötti közvetlen összefüggést tartalmazza [összefoglalóan: 46/2004. (XII. 1.) AB határozat, ABH 2004, 943, 950.]. Úgyszintén számos esetben állást foglalt már az Alkotmánybíróság az egyes konkrét normakontroll kérelmek: az alkotmányjogi panasz és a bírói kezdeményezés, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló hatásköreinek összefüggéseiről. Döntéseiben megállapította: »[a]z Abtv. 48. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltételei közé tartozik, hogy az Alkotmányban biztosított jog sérelme „az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán” következzék be. Ennél fogva az Abtv. alapján a szabályozás hiánya miatt, azaz mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítására irányuló indítvány alkotmányjogi panaszként való előterjesztése az Abtv.- ből nem vezethető le. (…) Ezt az ítélkezési gyakorlatot nem érinti, hogy egyes ügyekben az adott ügy speciális körülményeire tekintettel az Alkotmánybíróság eltérő álláspontra helyezkedett. [23/1998. (VI. 9.) AB határozat, ABH 1998. 182.; 50/2003. (XI. 5.) AB határozat, ABH 2003. I. kötet, 566.]« (1044/B/1997. AB határozat, ABH 2004, 1160, 1176.) (Összefoglalóan továbbá pl.: 1105/D/2004. AB határozat, ABH 2005, 1316, 1326–1328., továbbá: 986/B/1999. AB határozat, ABH 2005, 889, 900.; 197/D/2000. AB határozat, ABH 2006, 1286, 1291.; 276/D/2002. AB határozat, ABH 2006, 1369, 1375.; 1124/E/2004 AB határozat, ABH 2006, 1702, 1719.) Erre figyelemmel a Be. felülvizsgálati eljárásra vonatkozó szabályai tekintetében az alkotmányellenes mulasztás megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.; a továbbiakban: Ügyrend) 29. § e) pontja alapján – az Alkotmánybíróság jelen ügyben is visszautasította. Az alkotmányjogi panasz feltétele az is, hogy a megjelölt jogsérelem az alkotmányellenesnek minősülő jogszabály alkalmazása miatt következzék be. Az Abtv.-nek az alkotmányjogi panasz intézményére vonatkozó támadott rendelkezését, a Legfelsőbb Bíróság nem alkalmazta, hatáskör hiányában nem is alkalmazhatta. Ezért az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság ebben a tekintet ben is – az Ügyrend 29. § e) pontja alapján – visszautasította. Budapest, 2010. április 20. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke