454/D/2007. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következő
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a végzés az Alkotmánybíróság döntését foglalja össze három alkotmányjogi panasz tárgyában, amelyeket a társasházakról szóló törvény egy szakaszával kapcsolatban nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság elutasította a panaszokat, mert a megtámadott jogszabályi rendelkezést nem alkalmazták az indítványozó ügyében hozott jogerős ítéletben.
Kire vonatkozik: Azok a magánszemélyek, akik alkotmányjogi panaszt kívánnak benyújtani az Alkotmánybírósághoz; Azok a bíróságok, amelyek jogerős ítéleteket hoznak, és amelyekkel szemben alkotmányjogi panasz merül fel.
Határidők:
- Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül kell írásban benyújtani.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Szakaszok
- 3
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az alkotmányjogi panaszok befogadhatóságának feltételeit.
- Az alkotmányjogi panasz benyújtásának határidejét.
- A jogerős bírósági ítéletek és az alkotmányjogi panaszok közötti kapcsolatot.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Azok a magánszemélyek, akik alkotmányjogi panaszt kívánnak benyújtani az Alkotmánybírósághoz.
- Azok a bíróságok, amelyek jogerős ítéleteket hoznak, és amelyekkel szemben alkotmányjogi panasz merül fel.
Melyek a főbb pontok?
- Alkotmányjogi panasszal akkor lehet fordulni az Alkotmánybírósághoz, ha a jogsérelem alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és az egyéb jogorvoslati lehetőségeket már kimerítették, vagy nincs más jogorvoslati lehetőség.
- Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül kell írásban benyújtani.
- Az Alkotmánybíróság elutasítja az alkotmányjogi panaszt, ha az indítványozó olyan jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességét állítja, amelyet ügyében a jogerős határozatot meghozó bíróság nem alkalmazott.
- A konkrét esetben az indítványozó panaszát elutasították, mert a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét nem a támadott Thtv. 42. § (1) bekezdésére alapozta.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
454/D/2007. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.21.465/2006/4. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panaszokat visszautasítja.
Az indítványozó első kérelmében azt kifogásolja, hogy nem minősített többséggel fogadta el az Országgyűlés az értelmezése szerint a jogorvoslati jogot [Alkotmány 57. §
A harmadik kérelem végezetül a Thtv. 42. § (1) bekezdése „jogszabály vagy” fordulatának megsemmisítésére irányul. E szövegrész az indítványozó véleménye szerint ellentétes mindenekelőtt az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, mert „a jogszabálysértést, így egyben akár az alkotmánysértést is 60 nap után törvényessé teszi”. Nem biztosítja emellett megfelelően a tulajdonjog és a személyiségi jogok védelmét sem, ezért nem egyeztethető össze az Alkotmány 8. § (1) bekezdésével sem. Az Alkotmány 8. §
77. §
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az alkotmányjogi panasz tehát – mint azt már az 57/1991. (XI. 8.) AB határozat (ABH 1991, 272, 282.) is kifejtette – egyedi, jogalkalmazói aktus ellen irányuló jogorvoslat, amely alkotmányos alapjog sérelme esetén vehető igénybe. Az Abtv.
48. §(2) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül
lehet írásban benyújtani.
A 3.Pf.21.465/2006/4. számú jogerős másodfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla 2006. december 20. napján hozta meg, s annak kézbesítésére a benyújtott tértivevény-másolat szerint 2007. február 14-én került sor. Az indítványozó pedig ezt követően 2007. április 13-án személyesen nyújtotta be panaszát az Alkotmánybírósághoz. Mindezek alapján a hatvan napos határidő megtartottnak tekintendő.
Az Abtv. alapján az alkotmányjogi panasznak, mint konkrét normakontrollnak törvényi feltétele az is, hogy a jogerős döntésben szereplő, az indítványozó által vizsgálni kért jogszabályi rendelkezések alkalmazása során következzék be a jogsérelem. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálását kizáró tényezőnek tekinti azt, ha az indítványozó a panaszában olyan jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességét állítja, amelyet ügyében a jogerős határozatot meghozó bíróság nem alkalmazott [1050/D/1999. AB végzés, ABH 2005, 1581, 1582.; 870/D/2002. AB végzés, ABH 2005, 1634, 1638.;
177/D/2004. AB határozat, ABH 2006, 1557, 1566.;
725/D/2004. AB határozat, ABH 2006, 1617, 1626.].
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Thtv.
42. §(1) bekezdését támadta, amely azt mondja ki, hogy ha
a társasházi közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.
A becsatolt iratok tanúsága szerint az indítványozó ügyében eljáró első és másodfokú bíróság azt vizsgálta, hogy az indítványozó alperes eleget tett-e a – 2004-ben és 2005-ben hozott – társasházi közgyűlési határozatokban foglalt fizetési kötelezettségének. A perben előterjesztett követelések alapjául szolgáló közgyűlési határozatok érvényessége mindazonáltal a szóban forgó bírósági eljárás- nak nem volt tárgya. Már a Pest Megyei Bíróság elsőfokú ítélete is utal arra, hogy az indítványozó a perben viszontkereset formájában megtámadta ugyan az általa sérelmesnek tartott közgyűlési döntéseket, azonban e tekintetben a pert megszüntették. A megszüntető döntés a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Pf.20.093/2006/2. sorszámú végzésével jogerőre emelkedett. E végzéssel kapcsolatban az indítványozó nem terjesztett elő alkotmányjogi panaszt.
Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az indítványozó által támadott 3.Pf.21.465/2006/4. ítéletet nem a Thtv. 42. § (1) bekezdésére alapította, az Alkotmánybíróság az ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. § e) pontja alapján [a panasz nem felel meg az Abtv. 48. § (1) és (2) bekezdésében írt feltételeknek] mindhárom alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Budapest, 2010. április 27. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke