← Magyarország

32/2014. (X. 21.) NGM rendelete az illetékbélyegek előállításáról, forgalomba hozataláról és forgalmazásáról.

Röviden

Ez a rendelet az illetékbélyegek előállítását, forgalomba hozatalát és forgalmazását szabályozza, meghatározva a címleteket, gyártási követelményeket és a forgalmazás módját.

Mit szabályoz

Kit érint

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
32/2014. (X. 21.) NGM rendelete az illetékbélyegek előállításáról, forgalomba hozataláról és forgalmazásáról. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 100. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Forgalomba hozható címletek 1. § Az illetékbélyeggel fizetendő illeték-, igazgatási és bírósági szolgáltatási díj, valamint egyéb fizetési kötelezettségek teljesítéséhez 100, 200, 500, 1000, 2000, 5000 és 10 000 forintos címletű illetékbélyegeket kell forgalomba hozni. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. gyártás: az illetékbélyegek előállítása; 2. forgalmazás: a) az illetékbélyegek éves mennyiségének megrendelése, b) az illetékbélyegek átvétele és szállítása, c) az értékesítőhelyek illetékbélyegekkel történő ellátása, d) az illetékbélyegek árusítása, e) az illetékbélyegek értékének elszámolása; 3. selejtezés: az illetékbélyegek megsemmisítése. 3. Az illetékbélyegek előállítására vonatkozó követelmények 3. § (1) Az  illetékbélyegek álló téglalap alakúak. Perforálási méretük 25,2x36 mm. A  perforálási lyukak közötti távolság 1,8 mm, a  perforálási lyuk mérete 1 mm. A  bélyegek függőleges oldalának közepén lekerekített hegyű keresztet formázó biztonsági alakos perforálás található. A bélyegek nyomtatása enyvezett, optikai fehérítőt nem tartalmazó, UV fényben kéken és sárgán fluoreszkáló rostokkal pelyhezett, 110 g/m2-es biztonsági bélyegpapírra, ofszet- és metszetnyomtatás kombinációjával történik. Az  ofszet alnyomatok két szín nyomtatásával készülnek, amelyből az egyik a metszetnyomattal harmonizáló színű finom vonalhálózatot, míg a másik színtelen festékkel nyomtatott, a metszetnyomat külső szélétől a papír széléig terjedő, UV fényben fluoreszkáló keretet alkot. (2) A  bélyegek fő grafikai motívumai metszetnyomtatással készülnek, amelynek jellemzője, hogy a  festékréteg tapintható, a  papír síkjából kiemelkedik. Valamennyi címletnél a  metszetnyomat UV fényben a  természetes megvilágítás melletti alapszíntartománytól eltérő színben fluoreszkál. (3) Az egyes illetékbélyeg címletek külön műszaki adatait és az azonosítási jellemzőket az 1. melléklet tartalmazza. 4. A gyártás 4. § Az illetékbélyegek kiviteli terveihez és rajzaihoz kapcsolódó vagyoni jogok az államot illetik meg. 5. § Az  illetékbélyegek kizárólagos forgalmazására – figyelemmel a  8.  § (2)  bekezdésében foglaltakra is – a  Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a  továbbiakban: Magyar Posta Zrt.) jogosult. A  Magyar Posta Zrt. – az adópolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) engedélye alapján – gondoskodik a gyártásról. 6. § (1) A gyártás a miniszter által írásban jóváhagyott mintapéldány alapján történik. (2) Címletenként egy jóváhagyott mintapéldányt a Magyar Posta Zrt.-nél kell archiválni. 7. § Az  e  rendelet szerint legyártott illetékbélyegek az  állam tulajdonát képezik. A  Magyar Posta Zrt. birtokában lévő illetékbélyegekben keletkező kárt a Magyar Posta Zrt. viseli. 5. A forgalmazás 8. § (1) A Magyar Posta Zrt. biztosítja az átvett és raktározott illetékbélyegek őrzését. (2) A  Magyar Posta Zrt. az  illetékbélyegek továbbértékesítésére – e  rendelet hatálybalépését követően – kizárólag a  postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény szerinti postai közreműködővel és partnerszervezettel, továbbá ügyvéddel, közjegyzővel és költségvetési szervvel köthet viszonteladói szerződést. (3) Az illetékbélyegeket névértéken kell értékesíteni. 6. A gyártással és forgalmazással kapcsolatos feladatokért járó díj 9. § (1) A gyártással és forgalmazással kapcsolatos feladatok elvégzéséért a Magyar Posta Zrt.-t díj illeti meg. (2) A  Magyar Posta Zrt.-t megillető – az  áfát még nem tartalmazó – havi díj összege a  tárgyhavi illetékbélyeg értékesítésből származó bevétel 5,2%-ának megfelelő összeg, növelve a  tárgyhóban felmerült, számlával, bizonylattal igazolt gyártási költségekkel megegyező összeggel (a továbbiakban együtt: díj). 7. Az illetékbélyegek értékének elszámolása 10. § (1) A  Magyar Posta Zrt. az  értékesítőhelyek által eladott bélyegekről havonta pénzügyi értékcikk-eladási elszámolást készít, melyet a tárgyhót követő 15. napig megküld a miniszter részére. (2) Az elszámolás az alábbi adatokat tartalmazza: a) a tárgyhónapban eladott illetékbélyegek címletenkénti mennyisége, b) a tárgyhónapban eladott illetékbélyegek összértéke, c) a tárgyhónapban leszállított illetékbélyegek gyártási költsége, d) a tárgyhavi forgalmazás alapján számított díj végösszege. 11. § (1) A Magyar Posta Zrt. a díjról havonta számlát állít ki, amelyet a tárgyhót követő hónap 15-éig megküld a miniszternek. Az  értékesítésből származó bevétel áfát tartalmazó díjjal csökkentett összegét a  Magyar Posta Zrt. havonta, az  elszámolással egyidejűleg utalja át a  Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-01012004 számú, „illetékek bevételi számla” elnevezésű számla javára. A  miniszter részére kiállított számla az  utalás alapján megfizetettnek minősül. (2) A Magyar Posta Zrt. minden év január 15. napjáig az előző évben gyártott és forgalmazott illetékbélyegekről a 10. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal éves összesítést készít és küld a miniszter számára. (3) Fizetési késedelem esetén a  Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti késedelmi kamat összegét kell megfizetni. 8. Az illetékbélyegek selejtezése 12. § (1) A  megsérült, értékesítésre alkalmatlan illetékbélyegek selejtezését a  miniszter engedélyezi a  Magyar Posta Zrt. kérelme alapján. A  selejtezést a  Magyar Posta Zrt. végzi a  selejtezési engedély szerint, a  Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a  selejtezés helye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága által kijelölt két munkatársa jelenlétében. (2) A selejtezés tényét és megállapításait jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza: a) a selejtezésre kerülő címletek darabszámát és névértékét, b) a selejtezés okát, c) a megsemmisítés módját, d) az eljárásban résztvevő és a megsemmisítésért felelős személyek nevét és aláírását. (3) A selejtezett bélyegeket a selejtezés helyén a bizottság jelenlétében kell megsemmisíteni. 9. Záró rendelkezések 13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 14. § Hatályát veszti az illetékbélyegek forgalomba hozataláról szóló 38/2004. (VIII. 16.) PM rendelet. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.