173/2011. (XII. 21.) AB végzése. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló

173/2011. (XII. 21.) AB végzése. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 58/2011. (VI. 7.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a végzését a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás 1. Az Alkotmánybírósághoz „fellebbezés” megjelöléssel beadvány érkezett az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 58/2011. (VI. 7.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. A beadványozó alapítvány 2011. május 16-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselők, valamint az európai parlamenti képviselők választásán a választójog 2012. január 1-jétől is magyarországi lakóhelyhez kötődjön?” Az OVBh. megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Döntését a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 24. § (3) bekezdésére, valamint az Nsztv. 2. §-ára és 10. § b) pontjára alapította. Az OVB határozatának indokolásában – az Alkotmány 24. § (3) bekezdésére és az alkotmánybírósági gyakorlatra hivatkozva – leszögezte, hogy az Alkotmány módosítására csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben és csak az Alkotmány által feljogosított alkotmányozó hatalom által kerülhet sor. Az OVB erre tekintettel megállapította, hogy az Alkotmány módosítására, illetve az Alkotmány egyes rendelkezéseinek a jövőbeni megváltoztathatóságának kizárására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye és ezért – az Nsztv. 10. § b) pontja alapján – megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Az OVBh. a Magyar Közlöny 2011. évi 60. számában, 2011. június 7-én került közzétételre. A kezdeményező 2011. június 17-én – a törvényes határidőn belül – „fellebbezést” nyújtott be, melyben kérte, hogy az Alkotmánybíróság változtassa meg az OVBh.-t, adjon helyt az országos népszavazási kezdeményezésnek, illetve hitelesítse az ahhoz kapcsolódó aláírásgyűjtő ívet. A kifogást tevő kifejtette: „a fenti kérdés nem irányul az Alkotmány módosítására, mivel a kérdésfeltevés a 2012. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozik, amikorra jelen állás szerint az Alkotmány már nem lesz hatályban”. Álláspontja szerint a kérdés tartalmát Magyarország Alaptörvénye rendelkezései alapján kell értelmezni, illetve vizsgálni annak Magyarország Alaptörvényébe ütközését. Idézte az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdését és (4) bekezdését, majd a fenti rendelkezéseket akként értelmezte, hogy az (1) bekezdés főszabályként megengedő, általánosan rögzíti a választójoghoz való jogosultságot, majd a (4) bekezdésben felhatalmazza a mindenkori törvényhozó hatalmat, hogy külön törvényben, ún. „sarkalatos törvényben” szűkítse a választójogot és azt magyarországi lakóhelyhez kösse. A kifogást tevő megerősítette, hogy népszavazási kezdeményezése arra irányul, hogy a törvényhozó hatalomnak kötelező jelleggel külön törvényben korlátoznia kelljen az országgyűlési képviselők, valamint az európai parlamenti képviselők választását azon nagykorú magyar állampolgárokra, akik Magyarországon lakóhellyel rendelkeznek. 2. A kifogás érdemi elbírálásra alkalmatlan. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. §-a határozza meg. A Ve. 130. § (1) bekezdése szerint: „Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.” A Ve. 130. § (3) bekezdése alapján: „ (...) Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.” A Ve. 77.–78. §-ai rendelkeznek a kifogásra vonatkozó általános szabályokról. A 77. § (1) bekezdése szerint: „Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek (3. §) megsértése (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással bárki benyújthat. (...) A Ve. 77. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell: „a) a jogszabálysértés megjelölését, b) a jogszabálysértés bizonyítékait, c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét, (...).” A 77. § (5) bekezdése szerint „[h]a a kifogás elkésett, vagy nem tartalmazza a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakat, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.” Tekintettel arra, hogy a jelen beadvány egyrészt formai megnevezését tekintve nem kifogás, hanem fellebbezés, másrészt nem utal arra, hogy az OVB eljárása során jogszabályt sértett volna, és nem mutatja be annak bizonyítékait, hanem csak amellett érvel, hogy a kérdést Magyarország Alaptörvényének rendelkezései alapján kell vizsgálni, harmadrészt pedig az Alkotmánybíróságtól nem a Ve. 130. § (3) bekezdése szerinti jogkövetkezmények alkalmazását, hanem az OVB döntés megváltoztatását és az aláírásgyűjtő ív hitelesítését kérte, ezért a beadvány nem felel meg a Ve.-ben szabályozott „kifogás” formai és tartalmi feltételeinek, így érdemi elbírálásra alkalmatlan. Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel a beadványt az Abtv. 22. § (2) bekezdésében, valamint a Ve. 116. §-ában, a 77. § (5) bekezdésében foglaltak alapján, illetőleg az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Az Alkotmánybíróság a végzés közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2011. december 20. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke