← Magyarország

1409/2019. (VII. 9.) Korm. határozata a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanácsról.

Röviden

Ez a kormányhatározat létrehozza a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanácsot, hogy összehangolja a kormányzati feladatokat a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben, valamint megfeleljen az uniós irányelveknek.

Mit szabályoz

Kire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

1409/

  1. (VII. 9.) Korm. határozata a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanácsról.
  2. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló
  3. évi CXXV. törvény
  4. §

(1)bekezdése alapján,
  1. a)a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem kormányzati feladatai végrehajtásának összehangolása és
  2. b)a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében – javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületként – létrehozza a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanácsot (a továbbiakban: Tanács). 2. A Tanács
  3. a)támogatja a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása elleni küzdelem elősegítésével kapcsolatos kormányzati feladatok végrehajtását;
  4. b)javaslatot tesz a nemzeti pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni stratégia kialakítására és folyamatos felülvizsgálatára a pénzügypolitikai célok figyelembevételével;
  5. c)figyelemmel kíséri az Európa Tanács Moneyval országjelentésben Magyarország részére megfogalmazott pénzmosás elleni ajánlások végrehajtásáról készített akciótervről szóló 1688/2017. (IX. 22.) Korm. határozat végrehajtását;
  6. d)utóköveti a Kormány által jóváhagyott szakterületi akciótervek végrehajtását;
  7. e)a szakértői szintű Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság 34.1. Pénzmosás Elleni Szabályozási Alcsoport javaslata alapján megvitatja a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló jogszabályok és egyéb kormányzati intézkedések tervezetét; f ) figyelemmel kíséri a nemzeti kockázatértékelés minden harmadik évben történő felülvizsgálatát, valamint a kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtását;
  8. g)évente javaslatot tesz az elkészített nemzeti kockázatértékelés felülvizsgálatának szükségességéről;
  9. h)figyelemmel kíséri a nemzeti kockázatértékelés eredményei alapján indokolt kockázatkezelési eljárásokat, intézkedéseket, és javaslatot tesz az intézkedési terv előkészítésére (jogi és nem jogi eszközök);
  10. i)figyelemmel kíséri a nemzetközi szerződésekből és egyéb nemzetközi kötelezettségekből fakadó, a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása elleni küzdelmet érintő hazai feladatokat, javaslatot tesz a szükséges intézkedések meghozatalára, valamint segíti azok végrehajtását;
  11. j)elősegíti és összehangolja a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos hazai és nemzetközi szakmai kommunikációt;
  12. k)kapcsolatot tart a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása elleni küzdelemben érintett szolgáltatókkal, felügyeleti, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel, szakértői csoportokkal;
  13. l)gondoskodik arról, hogy a tervezett és javasolt pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni intézkedéseket a Nemzeti Versenyképességi Tanács is megvizsgálja. 3. A Tanács elnöke a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a miniszter pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért való felelősségével kapcsolatos feladatokat ellátó államtitkára. 4. A Tanács tagja:
  14. a)a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter,
  15. b)a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszter,
  16. c)a külpolitikáért felelős miniszter,
  17. d)az igazságügyért felelős miniszter,
  18. e)a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter, f ) a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter,
  19. g)a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter,
  20. h)a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője,
  21. i)az országos rendőrfőkapitány,
  22. j)az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója,
  23. k)a Terrorelhárítási Központ főigazgatója,
  24. l)a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ főigazgatója,
  25. m)az Információs Hivatal főigazgatója,
  26. n)a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója,
  27. o)a Szerencsejáték Felügyelet elnöke,
  28. p)a kereskedelmi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízott,
  29. q)a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének vezetője,
  30. r)a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által kijelölt személy. 5. A Kormány felkéri
  31. a)a Magyar Nemzeti Bank elnökét,
  32. b)a legfőbb ügyészt,
  33. c)az Országos Bírósági Hivatal elnökét,
  34. d)a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökét,
  35. e)a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, f ) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét, hogy delegáljon képviselőt a Tanácsba. A delegáltak állandó meghívottként vesznek részt a Tanács ülésein. 6. A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter eseti jelleggel a Tanács működésébe más szervezeteket és személyeket is bevonhat. 7. A 4. pont a)–
  36. g)alpontja vonatkozásában a Tanács tagjaként államtitkár jelölhető ki. 8. A 4. pont h)–
  37. r)alpontja vonatkozásában a Tanács tagjaként vezetői munkakört betöltő, illetve vezetői álláshelyen foglalkoztatott személy jelölhető ki. 9. A Tanács tagjai – e szerepkörükben ellátott tevékenységükért – tiszteletdíjban nem részesülnek. 10. A Tanács a feladatkörébe tartozó egyes szakkérdések megvitatására munkacsoportot hozhat létre. 11. A Tanács szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést. A Tanács ülését a Tanács elnöke hívja össze és vezeti. A Tanács rendkívüli ülésének összehívását a Tanács bármely tagja az indok egyértelmű megjelölésével kezdeményezheti a Tanács elnökénél, a kezdeményezésről az elnök dönt. 12. A Tanács elnöke a Tanács működésének részletes szabályait ügyrendben állapítja meg, a Tanács tagjai véleményének kikérését követően. 13. A Tanács működési feltételeiről a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik. 14. A Tanács működtetésével kapcsolatos operatív feladatokat a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő szakmai titkárság látja el. 15. Ez a határozat a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba. 16. A Kormány felhívja a 4. pontban meghatározott személyeket, és felkéri az 5. pontban meghatározott személyeket, hogy 2019. augusztus 31. napjáig gondoskodjanak a Tanács tagjainak, illetve állandó meghívottjainak kijelöléséről. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.