← Magyarország

1409/2019. (VII. 9.) Korm. határozata a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanácsról.

Röviden

Ez a kormányhatározat létrehozza a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanácsot, hogy összehangolja a kormányzati feladatokat a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben, valamint megfeleljen az uniós irányelveknek.

Mit szabályoz

Kire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
1409/2019. (VII. 9.) Korm. határozata a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanácsról. 1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdése alapján, a) a pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem kormányzati feladatai végrehajtásának összehangolása és b) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében – javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületként – létrehozza a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanácsot (a továbbiakban: Tanács). 2. A Tanács a) támogatja a  pénzmosás, a  terrorizmus és a  proliferáció finanszírozása elleni küzdelem elősegítésével kapcsolatos kormányzati feladatok végrehajtását; b) javaslatot tesz a nemzeti pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni stratégia kialakítására és folyamatos felülvizsgálatára a pénzügypolitikai célok figyelembevételével; c) figyelemmel kíséri az  Európa Tanács Moneyval országjelentésben Magyarország részére megfogalmazott pénzmosás elleni ajánlások végrehajtásáról készített akciótervről szóló 1688/2017. (IX. 22.) Korm. határozat végrehajtását; d) utóköveti a Kormány által jóváhagyott szakterületi akciótervek végrehajtását; e) a szakértői szintű Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság 34.1. Pénzmosás Elleni Szabályozási Alcsoport javaslata alapján megvitatja a  pénzmosás, a  terrorizmus és a  proliferáció finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló jogszabályok és egyéb kormányzati intézkedések tervezetét; f ) figyelemmel kíséri a  nemzeti kockázatértékelés minden harmadik évben történő felülvizsgálatát, valamint a kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtását; g) évente javaslatot tesz az elkészített nemzeti kockázatértékelés felülvizsgálatának szükségességéről; h) figyelemmel kíséri a  nemzeti kockázatértékelés eredményei alapján indokolt kockázatkezelési eljárásokat, intézkedéseket, és javaslatot tesz az intézkedési terv előkészítésére (jogi és nem jogi eszközök); i) figyelemmel kíséri a  nemzetközi szerződésekből és egyéb nemzetközi kötelezettségekből fakadó, a  pénzmosás, a  terrorizmus és a  proliferáció finanszírozása elleni küzdelmet érintő hazai feladatokat, javaslatot tesz a szükséges intézkedések meghozatalára, valamint segíti azok végrehajtását; j) elősegíti és összehangolja a  pénzmosás, a  terrorizmus és a  proliferáció finanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos hazai és nemzetközi szakmai kommunikációt; k) kapcsolatot tart a  pénzmosás, a  terrorizmus és a  proliferáció finanszírozása elleni küzdelemben érintett szolgáltatókkal, felügyeleti, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel, szakértői csoportokkal; l) gondoskodik arról, hogy a  tervezett és javasolt pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása elleni intézkedéseket a Nemzeti Versenyképességi Tanács is megvizsgálja. 3. A Tanács elnöke a  pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a  miniszter pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért való felelősségével kapcsolatos feladatokat ellátó államtitkára. 4. A Tanács tagja: a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, b) a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszter, c) a külpolitikáért felelős miniszter, d) az igazságügyért felelős miniszter, e) a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter, f ) a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter, g) a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter, h) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője, i) az országos rendőrfőkapitány, j) az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, k) a Terrorelhárítási Központ főigazgatója, l) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ főigazgatója, m) az Információs Hivatal főigazgatója, n) a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója, o) a Szerencsejáték Felügyelet elnöke, p) a kereskedelmi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízott, q) a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének vezetője, r) a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által kijelölt személy. 5. A Kormány felkéri a) a Magyar Nemzeti Bank elnökét, b) a legfőbb ügyészt, c) az Országos Bírósági Hivatal elnökét, d) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökét, e) a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, f ) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét, hogy delegáljon képviselőt a Tanácsba. A delegáltak állandó meghívottként vesznek részt a Tanács ülésein. 6. A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter eseti jelleggel a  Tanács működésébe más szervezeteket és személyeket is bevonhat. 7. A 4. pont a)–g) alpontja vonatkozásában a Tanács tagjaként államtitkár jelölhető ki. 8. A 4.  pont h)–r)  alpontja vonatkozásában a Tanács tagjaként vezetői munkakört betöltő, illetve vezetői álláshelyen foglalkoztatott személy jelölhető ki. 9. A Tanács tagjai – e szerepkörükben ellátott tevékenységükért – tiszteletdíjban nem részesülnek. 10. A Tanács a feladatkörébe tartozó egyes szakkérdések megvitatására munkacsoportot hozhat létre. 11. A Tanács szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést. A  Tanács ülését a  Tanács elnöke hívja össze és vezeti. A  Tanács rendkívüli ülésének összehívását a  Tanács bármely tagja az  indok egyértelmű megjelölésével kezdeményezheti a Tanács elnökénél, a kezdeményezésről az elnök dönt. 12. A Tanács elnöke a Tanács működésének részletes szabályait ügyrendben állapítja meg, a Tanács tagjai véleményének kikérését követően. 13. A Tanács működési feltételeiről a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik. 14. A Tanács működtetésével kapcsolatos operatív feladatokat a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő szakmai titkárság látja el. 15. Ez a határozat a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba. 16. A Kormány felhívja a 4. pontban meghatározott személyeket, és felkéri az 5. pontban meghatározott személyeket, hogy 2019. augusztus 31. napjáig gondoskodjanak a Tanács tagjainak, illetve állandó meghívottjainak kijelöléséről. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.