📄 Jogszabály szövege
1409/2019. (VII. 9.) Korm. határozata a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanácsról.
1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdése alapján,
a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem kormányzati feladatai végrehajtásának
összehangolása és
b) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának
megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló,
2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés
érdekében – javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületként – létrehozza
a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanácsot (a továbbiakban: Tanács).
2. A Tanács
a) támogatja a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása elleni küzdelem elősegítésével
kapcsolatos kormányzati feladatok végrehajtását;
b) javaslatot tesz a nemzeti pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni stratégia kialakítására és folyamatos
felülvizsgálatára a pénzügypolitikai célok figyelembevételével;
c) figyelemmel kíséri az Európa Tanács Moneyval országjelentésben Magyarország részére megfogalmazott
pénzmosás elleni ajánlások végrehajtásáról készített akciótervről szóló 1688/2017. (IX. 22.) Korm. határozat
végrehajtását;
d) utóköveti a Kormány által jóváhagyott szakterületi akciótervek végrehajtását;
e) a szakértői szintű Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság 34.1. Pénzmosás Elleni Szabályozási Alcsoport
javaslata alapján megvitatja a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása elleni küzdelmet
szolgáló jogszabályok és egyéb kormányzati intézkedések tervezetét;
f ) figyelemmel kíséri a nemzeti kockázatértékelés minden harmadik évben történő felülvizsgálatát, valamint
a kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtását;
g) évente javaslatot tesz az elkészített nemzeti kockázatértékelés felülvizsgálatának szükségességéről;
h) figyelemmel kíséri a nemzeti kockázatértékelés eredményei alapján indokolt kockázatkezelési eljárásokat,
intézkedéseket, és javaslatot tesz az intézkedési terv előkészítésére (jogi és nem jogi eszközök);
i) figyelemmel kíséri a nemzetközi szerződésekből és egyéb nemzetközi kötelezettségekből fakadó,
a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása elleni küzdelmet érintő hazai feladatokat,
javaslatot tesz a szükséges intézkedések meghozatalára, valamint segíti azok végrehajtását;
j) elősegíti és összehangolja a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozás megelőzésével és
megakadályozásával kapcsolatos hazai és nemzetközi szakmai kommunikációt;
k) kapcsolatot tart a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása elleni küzdelemben érintett
szolgáltatókkal, felügyeleti, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel, szakértői csoportokkal;
l) gondoskodik arról, hogy a tervezett és javasolt pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni
intézkedéseket a Nemzeti Versenyképességi Tanács is megvizsgálja.
3. A Tanács elnöke a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak
a miniszter pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért való felelősségével kapcsolatos feladatokat ellátó
államtitkára.
4. A Tanács tagja:
a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter,
b) a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszter,
c) a külpolitikáért felelős miniszter,
d) az igazságügyért felelős miniszter,
e) a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter,
f ) a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter,
g) a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter,
h) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője,
i) az országos rendőrfőkapitány,
j) az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója,
k) a Terrorelhárítási Központ főigazgatója,
l) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ főigazgatója,
m) az Információs Hivatal főigazgatója,
n) a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója,
o) a Szerencsejáték Felügyelet elnöke,
p) a kereskedelmi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízott,
q) a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének vezetője,
r) a Központi Statisztikai Hivatal elnöke
által kijelölt személy.
5. A Kormány felkéri
a) a Magyar Nemzeti Bank elnökét,
b) a legfőbb ügyészt,
c) az Országos Bírósági Hivatal elnökét,
d) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökét,
e) a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét,
f ) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét,
hogy delegáljon képviselőt a Tanácsba. A delegáltak állandó meghívottként vesznek részt a Tanács ülésein.
6. A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter eseti jelleggel a Tanács működésébe más
szervezeteket és személyeket is bevonhat.
7. A 4. pont a)–g) alpontja vonatkozásában a Tanács tagjaként államtitkár jelölhető ki.
8. A 4. pont h)–r) alpontja vonatkozásában a Tanács tagjaként vezetői munkakört betöltő, illetve vezetői álláshelyen
foglalkoztatott személy jelölhető ki.
9. A Tanács tagjai – e szerepkörükben ellátott tevékenységükért – tiszteletdíjban nem részesülnek.
10. A Tanács a feladatkörébe tartozó egyes szakkérdések megvitatására munkacsoportot hozhat létre.
11. A Tanács szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést. A Tanács ülését a Tanács elnöke
hívja össze és vezeti. A Tanács rendkívüli ülésének összehívását a Tanács bármely tagja az indok egyértelmű
megjelölésével kezdeményezheti a Tanács elnökénél, a kezdeményezésről az elnök dönt.
12. A Tanács elnöke a Tanács működésének részletes szabályait ügyrendben állapítja meg, a Tanács tagjai véleményének
kikérését követően.
13. A Tanács működési feltételeiről a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik.
14. A Tanács működtetésével kapcsolatos operatív feladatokat a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős
miniszter által vezetett minisztériumban működő szakmai titkárság látja el.
15. Ez a határozat a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.
16. A Kormány felhívja a 4. pontban meghatározott személyeket, és felkéri az 5. pontban meghatározott személyeket,
hogy 2019. augusztus 31. napjáig gondoskodjanak a Tanács tagjainak, illetve állandó meghívottjainak kijelöléséről.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.