Röviden
Ez az utasítás a panaszok és a közérdekű bejelentések egységes kezeléséről szól a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek esetében. Célja, hogy egységes rendszert alakítson ki ezen ügyek intézésére.
Amit szabályoz
- A szóbeli panaszok és közérdekű bejelentések fogadását és írásba foglalását.
- Az ügyek továbbítását a megfelelő szervhez vagy szervezeti egységhez.
- Az integritási és korrupciós bejelentések kezelését.
- A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló nyilvántartás vezetését és kimutatások készítését.
Akire vonatkozik
- A Belügyminisztérium hivatali szervezetei.
- A belügyminiszter által irányított, felügyelt minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek.
Főbb pontok
- A szóbeli panaszokat és közérdekű bejelentéseket panaszirodán vagy ügyfélszolgálaton keresztül kell fogadni, és az 1. melléklet szerinti adatlap kitöltésével írásba kell foglalni.
- A beérkezett panaszokat vagy közérdekű bejelentéseket haladéktalanul meg kell vizsgálni, és továbbítani kell az elbírálásra jogosult szervnek.
- Az eljárásra vonatkozó adatokat (levelezési cím, e-mail cím, telefonszám, faxszám, ügyfélfogadási idő, hatáskör és illetékesség) közzé kell tenni a BM, illetve a belügyi szervek honlapján.
- A panaszokról és közérdekű bejelentésekről nyilvántartást kell vezetni, és a tárgyévet követő január 31-ig kimutatást kell készíteni a beérkezett és befejezett ügyek számáról, valamint a megtett intézkedésekről.
📄 Jogszabály szövege
22/2014. (XII. 5.) BM utasítása a panaszokkal és a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos ügyek egységes intézéséről.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján – figyelemmel a panaszokról és a közérdekű
bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény rendelkezéseire – a panaszok és közérdekű bejelentések egységes ágazati intézési
rendjének kialakítása érdekében a következő utasítást adom ki:
1. § (1) Az utasítás hatálya kiterjed
a) a Belügyminisztérium hivatali szervezeteire (a továbbiakban: BM), valamint
b) a belügyminiszter által irányított, felügyelt minisztériumi szervekre és önálló belügyi szervekre [a b) alpont
tekintetében a továbbiakban együtt: belügyi szervek].
(2) Az utasítás rendelkezéseit a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban:
Törvény) 1. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott panasz és közérdekű bejelentés ügyintézésével kapcsolatos
eljárás (a továbbiakban: eljárás) során kell alkalmazni.
2. § (1) A szóbeli panaszok és a közérdekű bejelentések fogadása panaszirodán vagy ügyfélszolgálaton keresztül történik
a) a BM épületében,
b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve épületében és
a rendőr-főkapitányságoknál,
c) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál,
d) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál,
e) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal központi szervénél,
f ) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál.
(2) Az irodát működtető szervek székhelyének és az irodának helyt adó épületek bejáratánál az ügyfélfogadás helyét és
idejét megjelölő táblát kell elhelyezni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek kivételével a belügyi szervek kötelesek az eljárás végzésére a belügyi szerv
valamely szervezeti egységét vagy munkatársát kijelölni.
(4) Az eljárásra vonatkozó adatokat, így különösen a levelezési címet, az elektronikus levelezési címet, a telefonszámot,
a faxszámot, továbbá esetlegesen a telefonos vagy – ha erre lehetőség van – a személyes ügyfélfogadási időt,
a hatáskör és illetékesség rövid ismertetését – a panasz, a közérdekű bejelentés benyújtásának módjára vonatkozó
tájékoztatással együtt – a BM, illetve a belügyi szervek honlapján közzé kell tenni.
3. § (1) A szóbeli panaszt és a szóbeli közérdekű bejelentést az 1. melléklet szerinti adatlap kitöltésével írásba kell foglalni.
Közérdekű bejelentés esetén az adatlapról – a megtett intézkedések kivételével – másodpéldányt (a továbbiakban:
másodpéldány) kell készíteni. A másodpéldány nem tartalmazhat minősített adatot.
(2) A másodpéldány személyes átvételének lehetőségéről legalább a szerv honlapján, az irányító/felügyeleti szerv
honlapján vagy a belügyi szerv közérdekből nyilvános adatait megjelenítő egyéb honlapon külön tájékoztatót kell
elhelyezni. Amennyiben a másodpéldányt személyesen átveszik, az átvételéről a közérdekű bejelentőnek az eredeti
adatlapon nyilatkoznia és az átvételt aláírásával igazolnia kell.
4. § (1) A panaszt vagy a közérdekű bejelentést a beérkezését követően a 2. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott, eljárási
tevékenységet ellátó szervezeti egység, személy (a továbbiakban: szervezet) haladéktalanul megvizsgálja, hogy annak
elbírálására mely szerv vagy szervezeti egység jogosult, majd a vizsgálat eredményének megfelelően továbbítja azt.
(2) Ha egy panasz vagy egy közérdekű bejelentés azonnal megválaszolható, és nem igényel speciális szakértelmet,
továbbá az azzal kapcsolatos intézkedések megtétele nem tartozik kizárólagosan egy szerv vagy szervezeti
egység feladatkörébe, akkor a panaszt vagy a közérdekű bejelentést a szervezet is elbírálhatja, és akár szóban
is megválaszolhatja. Az 1. melléklet szerinti adatlapon – a panasz vagy a közérdekű bejelentés részletes leírása
nélkül – rögzíteni kell a panaszos vagy a közérdekű bejelentő szóbeli tájékoztatásának tényét és részéről annak
tudomásulvételét, ennek elmaradása esetén kötelező az írásbeli értesítés.
(3) Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) által üzemeltetett, a Törvény 4. § (1) bekezdésében
meghatározott közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerén (a továbbiakban: védett elektronikus rendszer)
keresztül érkezett bejelentések esetén a megkeresett szervnek a védett elektronikus rendszerbe történő regisztrációt
követően kell eljárni.
5. § (1) Ha a Törvény 3. § (3) bekezdése alapján a személyes adatok továbbításához hozzájárulás szükséges, akkor
az a 2. melléklet szerinti nyilatkozaton is megtehető.
(2) Ha egy panasz vagy egy közérdekű bejelentés az előzetes vizsgálat alapján integritási bejelentésnek minősül,
és az eljárásra jogosult szervnél van kijelölt integritási tanácsadó, akkor azt a szervezet haladéktalanul továbbítja
az integritási tanácsadó számára.
(3) A korrupciós, így a jogtalan előny nyújtásával vagy megszerzésével kapcsolatos közérdekű bejelentést vagy panaszt
a szervezet a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú ellenőrzési feladatokat ellátó szervnek továbbítja.
(4) Ha a védett elektronikus rendszeren keresztül érkezett közérdekű bejelentés tekintetében a megkeresett szerv nem
jogosult az eljárásra, akkor arról – az ügy másik szervhez történő áttétele nélkül – a védett elektronikus rendszeren
keresztül tájékoztatja a Hivatalt.
6. § A szervezet – a minősített és a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok figyelembevételével – a panaszokról
és a közérdekű bejelentésekről nyilvántartást vezet, valamint a tárgyévet követően a 3. melléklet kitöltésével kimutatást
készít a beérkezett, illetve a befejezett ügyek számáról, a szervezet által tett intézkedésekről és a kimutatást megküldi
a tárgyévet követő naptári év január 31-ig a BM ellenőrzési feladatokat és a panaszügyi feladatokat ellátó szervezeti
egységei részére.
7. § Ez az utasítás a közzétételét követő 15. napon lép hatályba.
8. § (1) A 6. § szerinti kimutatást a szervezet első alkalommal 2016. január 31-ig küldi meg.
(2) Az utasítás hatálybalépését követő 5 napon belül gondoskodni kell a 2. § (4) bekezdésében foglalt adatok honlapon
történő közzétételéről, valamint 30 napon belül gondoskodni kell a 2. § (2) bekezdése szerinti tájékoztató tábla
elhelyezéséről.
9. § Hatályát veszti a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok egységes intézéséről szóló 39/1999. (BK 24.)
BM utasítás.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.