96/2009. (X. 16.) AB határozata
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat az Alkotmánybíróság döntését rögzíti egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének és a rajta szereplő kérdésnek a hitelesítésével kapcsolatos kifogás ügyében. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) korábbi határozatát, amely megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.
Kire vonatkozik: Azok a kezdeményezők, akik országos népszavazást kívánnak indítani; Az Országos Választási Bizottság (OVB), mint a népszavazási kezdeményezések hitelesítéséért felelős szerv.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatainak felülvizsgálatát.
- Az aláírásgyűjtő ívek és a népszavazási kérdések hitelesítésének jogi feltételeit.
- A népszavazási kérdések egyértelműségi követelményét az 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdése szerint.
- Az Alkotmánybíróság eljárását a választási eljárással kapcsolatos kifogások elbírálásában.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Azok a kezdeményezők, akik országos népszavazást kívánnak indítani.
- Az Országos Választási Bizottság (OVB), mint a népszavazási kezdeményezések hitelesítéséért felelős szerv.
Melyek a főbb pontok?
- Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az OVB 165/2009. (V. 20.) OVB számú határozatát.
- Az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a kérdés nem felelt meg az 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek.
- A kifogást a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 130. § (1) bekezdése alapján nyújtották be.
- Az Alkotmánybíróság soron kívül bírálja el a kifogásokat, és helybenhagyja vagy megsemmisíti az OVB, illetve az Országgyűlés határozatát.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
96/2009. (X. 16.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 165/2009. (V. 20.) OVB számú határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I. 1. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továb biak ban: OVB) 165/2009. (V. 20.) OVB határozata (a továb biak ban: OVBh.) ellen.
A kifogástevők 2009. április 20-án országos népszavazás kezdeményezésére irányulóan aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a választási bizottságok nem választott tagjait a választási bizottság ülésén – szavazati jog helyett – tanácskozási jog illesse meg?” Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az OVBh. indokolása megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében megfogalmazott egyértelműségi követelménynek. A kezdeményezés a választási eljárás egy lényeges elemének, a választási bizottságok működésének megváltoztatására irányul. A kérdés a választópolgárok részéről a választott és a delegált tagok bizottságban betöltött szerepének, valamint annak a ténynek az ismeretét feltételezi, hogy szavazatszámláló bizottság is a Ve. alapján választási bizottságnak minősül, így az eredményes népszavazás ezen bizottságok munkáját is érintené. Tekintettel arra, hogy a választópolgároktól a hatályos jogszabályok ilyen mélyreható ismerete nem várható el, az OVB a kezdeményezés hitelesítését megtagadta.
Véleményük szerint az Alkotmány ezen rendelkezéséből nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a választópolgárok nem ismerik a rájuk vonatkozó jogszabályok tartalmát.
A kifogástevők szerint az OVB eljárása azért is jogszabálysértő, mert a határozat meghozatalában az OVB olyan tagjai is részt vettek, akik az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény (a továb biak ban: Eptv.)
5. §a értelmében, a jelölő szervezet megbízása alapján kerültek az OVB-be. Az így delegált tagok csak az Eptv.-n
alapuló választással összefüggő hatáskörben járhatnak el, és nem vehetnek részt más választási törvény hatálya alá tartozó választási bizottsági döntések meghozatalában.
II. Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a következő jogszabályokat vette alapul:
Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: „2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.”
Az Nsztv. vonatkozó rendelkezése: „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”
A Ve. alkalmazott szabályai: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, ille tő leg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
III. A kifogás nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke