836/B/2008. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján

836/B/2008. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság a hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet 4. § (1) bekezdése, valamint a vízi közlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról szóló 15/2008. (VII. 31.) KHEM rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja. I. 1. Az indítványozó első beadványában az egyes hajózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet (a továbbiakban: KHEM r.) 3. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint ez a rendelkezés ellentétes a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 20., 29., 31. és 43. §-ával. A kifogásolt rendelkezés a hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet (a továbbiakban: KöViM r.) 4. §-át módosította, ami az indítványozó szerint rengeteg kishajóst érint kedvezőtlenül, hiszen a módosítás előtt a hajó önálló vezetésére jogosító képesítés megszerzése viszonylag egyszerű volt. A módosítással azonban megszűnt a hajózási vizsgára való egyéni felkészülés lehetősége, arra már csak szervezett keretek között, jóváhagyott képzés keretében van lehetőség, amit szerinte csak „egy szűk csoport gazdasági érdeke” indokol. A Jat. megjelölt §-aival ellentétesnek tartja azt is, hogy a módosítás során az érintett civilszervezeteket figyelmen kívül hagyták, nem vehettek részt az előkészítésben, a véleményezésben, noha erre ko rábban (például 1992-ben) sor került, illetve kifogásolta azt is, hogy a módosítás átmeneti időt sem biztosított a felkészülésre. 2. Az Alkotmánybíróság főtitkára az indítványozót többször hiánypótlásra hívta fel, melyre válaszul az indítványozó megjelölte az Alkotmány 32/A. § (3) bekezdését, 64. §-át és 70/C. § (1) bekezdését. Jelezte továbbá, hogy indítványát kiterjeszti a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról szóló 15/2008. (VII. 31.) KHEM rendeletre is, azonban erre vonatkozóan semmiféle indokolást nem adott elő. 3. Az indítványozó ugyan a KHEM r. 3. §-a alkotmányossági vizsgálatát kérte, azonban az Alkotmánybíróság – kialakult gyakorlatát figyelembe véve – az eljárást a módosító szabályt magába foglaló (inkorporáló) rendelkezésre nézve, azaz a KöViM r. 4. § (1) bekezdésére folytatta le [többek között: 28/2005. (VII. 14.) AB határozat, ABH 2005, 290.; 67/2006. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2006, 971.]. Magából az indítvány tartalmából is az a következtetés vonható le, hogy az indítványozó is ezt a rendelkezést érzi sérelmesnek. II. Az indítvány érdemi elbírálásra alkalmatlan. 1. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 22. § (2) bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend) 21. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárására irányuló indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, és meg kell jelölnie a kérelem alapjául szolgáló okot [Abtv. 22. § (2) bekezdés]. A (2) bekezdés szerint pedig az (1) bekezdésnek megfelelően az indítványnak tartalmaznia kell a vizsgálandó jogszabály megjelölése mellett az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyeket – az indítványozó állítása szerint – a hivatkozott jogszabály sért, valamint az Abtv.-nek és egyéb törvényeknek azokat a rendelkezéseit, amelyekből az indítványozó jogosultsága és az Alkotmánybíróság hatásköre megállapítható. Az Alkotmánybíróság már több határozatában kifejtette: az Abtv. 22. § (2) bekezdése értelmében az indítványban meg kell jelölni a kérelem alapjául szolgáló okot. Nem elegendő az Alkotmány egyes rendelkezéseire hivatkozni: az indítványban meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a felülvizsgálni kért jogszabály miért és mennyiben sérti [654/H/1999. AB végzés, ABH 2001, 1645.; 472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.; 494/B/2002. AB végzés, ABH 2002, 1783.]. Nem elegendő tehát valamely tör- vénnyel való ellentétre hivatkozni, meg kell jelölni az Alkotmány valamely rendelkezését, melyet a kifogásolt jogszabály sért. Az Alkotmánybíróság a 496/B/1990. AB határozatában kimondta, hogy a Jat. „egyes rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása önmagában nem vezet az elfogadott törvény vagy egyéb jogszabály alkotmányellenessége megállapításához, hanem csak akkor, ha egyben az Alkotmány valamely szabályaiba ütközik.” [ABH 1991, 425, 427.] A Jat. megsértése tehát csak akkor valósít meg alkotmánysértést, ha egyúttal alkotmányi rendelkezésbe is ütközik. 2. Az indítványozót az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlásra hívta fel, melyre válaszul megjelölte az Alkotmány 64. §-át és 70/C. § (1) bekezdését, mellyel indítványozói jogosultságát kívánta igazolni, azonban továbbra sem jelölte meg az Alkotmány azon §-át, melyet szerinte a KöViM rendelet 4. § (1) bekezdése sért. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványozót határidő tűzésével ismételten hiánypótlásra hívta fel, melyre a megadott határidőn belül válasz nem érkezett. 3. Az indítványozó kérelmeiben megjelölte a KöViM r. 4. § (1) bekezdését, mely szerinte ellentétes a Jat. felsorolt §-aival, azonban többszöri hiánypótlási felhívásra sem je lölte meg, hogy a támadott rendelkezés az Alkotmány mely §-át miért és mennyiben sérti. Kérte továbbá az indítványozó a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról szóló 15/2008. (VII. 31.) KHEM rendelet alkotmányossági vizsgálatát is, azonban ezzel kapcsolatban sem alkotmányi rendelkezést nem jelölt meg, és nem adott elő indokolást arra vonatkozóan, hogy miért kéri a rendelet megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja azokat az indítványokat, amelyek nem felelnek meg az Abtv. által támasztott követelményeknek. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt az Ügyrend 29. § d) pontja alapján visszautasította. Budapest, 2009. szeptember 22. Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró