326/B/2008. AB határozat
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat egy önkormányzati rendelet alkotmányellenességének vizsgálatáról szól, amely a méhészetre vonatkozó helyi szabályokat, különösen a tartható méhcsaládok számát korlátozza belterületen. Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt, megállapítva, hogy a helyi rendelet nem sérti a magasabb szintű jogszabályokat.
Kire vonatkozik: Kisbárapáti Községi Önkormányzat Képviselő-testülete; Azok a személyek, akik Kisbárapáti belterületén méhészkednek vagy méhészetet létesítenek.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Adójog
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A Kisbárapáti Községi Önkormányzat Képviselő-testületének állattartásról szóló 5/2007. (IV. 19.) számú rendeletének 5. § (1) bekezdését.
- A méhészet létesítésére és tartására vonatkozó szabályokat belterületen és külterületen.
- A tartható méhcsaládok számát belterületen.
- A méhek elhelyezésére vonatkozó távolsági és elkerítési előírásokat.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Kisbárapáti Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.
- Azok a személyek, akik Kisbárapáti belterületén méhészkednek vagy méhészetet létesítenek.
Melyek a főbb pontok?
- Belterületen maximálisan 5 család méh tartható.
- Külterületen a méhek korlátlan mennyiségben tarthatók, a vonatkozó rendelkezések megtartása mellett.
- A méheket a szomszéd ingatlantól 4 méter távolságra kell elhelyezni.
- Ha a 4 méter távolság nem tartható meg, legalább 2 méter magas tömör anyagból készült kerítéssel vagy élő sövénnyel kell biztosítani a kirepülést.
Adójog
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
326/B/2008. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság Kisbárapáti Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az állattartásról szóló 5/2007. (IV. 19.) számú rendelet 5. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I. Az indítványozó Kisbárapáti Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az állattartásról szóló 5/2007. (IV. 19.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) méhtartásra irányadó 5. § (1) bekezdésének megsemmisítését kérte.
A támadott rendelkezés belterületen csak korlátozott számú kaptár elhelyezését teszi lehetővé. Az indítványozó álláspontja szerint ez ellentétes a méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet (a továbbiakban: MÉMr.) méhészkedést általánosságban megengedő szabályaival, mert korlátozza a tartható méhcsaládok számát. Emiatt az Ör. támadott rendelkezése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sérti az indítványozó szerint.
Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy az Ör. vizsgált §-át Kisbárapáti Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2009. (IV. 14.) számú módosító rendelete érintette, részben megváltoztatva, részben kiegészítve azt. Az indítvánnyal érintett 5. § (1) bekezdés azonban az alkotmányjogi probléma szempontjából lényegében változatlan, minthogy továbbra is korlátozza, csak immár nem a kaptárok, hanem a családok száma tekintetében a tartható méhek számát. Az Alkotmánybíróság ezért állandó gyakorlatának megfelelően a hatályos szabályozás tekintetében folytatta le a vizsgálatot.
II. 1. Az Alkotmány érintett rendelkezése: „44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
III. Az indítvány nem megalapozott. Az Ör. 5. § (1) bekezdését azért kérte megsemmisíteni az indítványozó, mert álláspontja szerint magasabb szintű jogforrás, a MÉMr. szabályait sérti, hogy korlátozza a belterületen tartható méhcsaládok számát.
A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörének korlátját egyrészről az Alkotmány, másrészről a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban : Ötv.) határozza meg. Az Alkotmány 44/A. §
Az Alkotmánybíróság – többek között – 115/2009. (XI. 20.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh1.) foglalkozott a méhtartás helyi szabályozásának alkotmányos kereteivel. Az Abh1.-ban az Alkotmánybíróság megsemmisítette azokat az önkormányzati rendeleti szabályokat, amelyek a MÉMr.-el ellentétes módon, az ott szabályozott védőtávolságoknál nagyobb mértékű védőtávolságokat írtak elő. Abban a tekintetben azonban, hogy az önkormányzatnak helyi közügyként joga van a méhtartás kérdéseit magasabb szintű jogszabállyal összhangban – esetleg ilyen rendelkezés híján – szabályozni, az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatának megfelelően egyértelműen állást foglalt: „»Amint ez az Alkotmánybíróság 63/1991. (XI. 30.) AB határozatából (ABH 1991, 470, 472.) is kitűnik, nem minősül alkotmányellenesnek az olyan tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás, amely magasabb szintű jogszabály által rendezett és bizonyos feltételek mellett lehetővé tett tevékenységgel szemben körülhatárolt területi kiterjedtséggel megszorító feltételeket állapít meg anélkül, hogy a magasabb jogszabály lehetőséget biztosító rendelkezéseinek érvényesülését általános jelleggel megakadályozná. Nem alkotmányellenes az olyan tartalmú szabályozás sem, amely bizonyos állatfajták tartására vonatkozó tilalmakat – a magasabb szintű jogszabály keretei között, vagy törvényi felhatalmazás alapján – a helyi sajátosságoknak megfelelően állapít meg.« [6/1995. (II. 22.) AB határozat, ABH 1995, 447, 448-449.]” (Abh1., ABK 2009, november, 2003, 2004.) A 12/1997. (II. 28.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh2.) az Alkotmánybíróság azért nem találta alkotmányellenesnek az ott vizsgált helyi rendeleti korlátozást, mert a MÉMr. „a méhészetben tartható méhcsaládok számát nem szabályozza (…). A vázoltak alapján az Alkotmánybíróság az (…) indítványt elutasította.” (Abh2., ABH 1997, 448, 451.) Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján tehát megállapítható, hogy önmagában az, mely szerint az Ör. Kisbárapáti község belterületén a MÉMr.-ben nem szereplő feltételt határoz meg – nevezetesen a tartható méhcsaládok számát korlátozza –, nem ellentétes az Alkotmány 44/A. §
Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 2010. április 19. Dr. Holló András s. k., Dr. Kovács Péter s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró