Röviden
Ez a végzés az Országos Választási Bizottság (OVB) egy korábbi határozatának felülvizsgálatáról szól, és megállapítja, hogy az ellene benyújtott kifogás elkésett, ezért érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Amit szabályoz
- Az OVB határozatai elleni kifogások benyújtásának határidejét.
- A kifogások elbírálásáért felelős szervet (Alkotmánybíróság vagy Kúria) a benyújtás időpontjától függően.
- Az országos népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő íveinek hitelesítését.
Akire vonatkozik
- Azok a magánszemélyek vagy szervezetek, akik országos népszavazási kezdeményezést nyújtanak be.
- Az Országos Választási Bizottság (OVB).
Főbb pontok
- Az OVB határozata ellen a közzétételét követő tizenöt napon belül lehet kifogást benyújtani az OVB-hez.
- A határidők jogvesztők, és az utolsó napon 16 órakor járnak le.
- A 2012. január 1. előtt benyújtott népszavazási kezdeményezésekkel kapcsolatos OVB határozatok elleni kifogásokat továbbra is az Alkotmánybíróság bírálja el.
- A konkrét esetben az OVB határozatát 2009. szeptember 3-án tették közzé, így a kifogást legkésőbb 2009. szeptember 18-án 16 óráig lehetett volna benyújtani. A 2009. szeptember 22-én érkezett kifogás elkésett.
📄 Jogszabály szövege
27/2012. (V. 18.) AB végzése az Országos Választási Bizottság 365/2009. (IX. 3.) OVB határozata felülvizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló
kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján – teljes
ülésben eljárva – meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 365/2009. (IX. 3.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást
érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a végzését a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás 1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 365/2009. (IX. 3.) OVB határozatával (a továbbiakban: OVBh.)
megtagadta annak az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának
a hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt: „[e]gyet ért-e Ön azzal, hogy az egész országban szüntessék meg
az utcai parkolási díjak szedését?” Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát 2009. augusztus 7-én nyújtotta be az OVB-hez a magánszemély.
Az OVB a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatban megállapította, hogy az nem tartozik az Országgyűlés
hatáskörébe. Az utcai parkolás jelentős része ugyanis önkormányzati tulajdonban lévő közterületeken történik,
melyek – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 79. §-ának (2) bekezdése
alapján – az önkormányzat törzsvagyonának részét képezik. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi
XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 44/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a helyi képviselő-testület
gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat. Ennek értelmében
az önkormányzat tulajdonában álló közterülettel való rendelkezés az Alkotmány alapján önkormányzati hatáskör.
Az OVB álláspontja szerint a kérdés alapján tartott eredményes népszavazás olyan jogalkotási kötelezettséget róna az
Országgyűlésre, amely a közterületekhez kapcsolódó tulajdonosi jogokat korlátozná, elvonná az ehhez kapcsolódó
önkormányzati szabályozási hatásköröket. Ezáltal lényegileg korlátozná az önkormányzatoknak az Alkotmány 44/A. §
(1) bekezdésének a) pontjában szabályozott önálló szabályozáshoz és önálló igazgatáshoz való jogát és a b) pontjában
meghatározott tulajdonost megillető jogait. Jelentősen érinti a kezdeményezés továbbá az Alkotmány 13. §
(1) bekezdésében megfogalmazott tulajdonhoz való jog intézményét is, hiszen a hasznok szedése ezen jog részét
képezi, így a kérdés alapján tartott eredményes népszavazás az Alkotmány módosítását eredményezné.
Az OVB megállapította továbbá, hogy mind a választópolgárok, mind a jogalkotó számára megnehezíti a kérdés
értelmezését, hogy nem egyértelmű, mit ért a kezdeményező utcai parkolási díj alatt.
2. Az OVBh. a Magyar Közlöny 2009. szeptember 3-i, 124. számában jelent meg.
A határozat ellen a hitelesítési eljárás kezdeményezője nyújtott be kifogást. A 2009. szeptember 17-én keltezett, és
e napon postára adott kifogás az OVB-hez 2009. szeptember 22-én érkezett meg.
3. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénynek (a továbbiakban:
EtAmtv.) 145. § (7) bekezdése a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. §-át úgy
módosította, hogy 2012. január 1-jétől az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív, illetve a népszavazásra feltett kérdés
hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogás elbírálása a Kúria hatáskörébe tartozik. Az EtAmtv. 145. §
(10) bekezdésével beiktatott Ve. új 156. § (2) bekezdése szerint viszont az EtAmtv. hatálybalépését – 2012. január 1-jét
– megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés hitelesítésére a Ve.-nek a kezdeményezéskor hatályos
rendelkezéseit kell alkalmazni. Az országos népszavazásnak a Ve. XIII. fejezetében megállapított szabályai közül
a Ve. 130. §-ában meghatározott jogorvoslatra vonatkozó szabályozás annyiban változott, hogy az OVB hitelesítés
tárgyában meghozott döntése elleni kifogást mely szervhez (az Alkotmánybírósághoz vagy a Kúriához) kell
benyújtani. A Ve. 156. § (2) bekezdésében említett „hitelesítés” a Ve. 118. § (1) bekezdése szerint az aláírásgyűjtő ív
mintapéldánya hitelesítési záradékkal való ellátásával zárul vagy a jogorvoslati határidő elteltét követő napon, vagy
a hitelesítő határozatot helybenhagyó határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napján. Mindezek alapján
azt, hogy a Ve.-nek melyik – az EtAmtv.-vel történt módosítás előtti vagy utáni – szabályát kell alkalmazni a jogorvoslati
fórum meghatározása tekintetében, a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének, illetve a népi
kezdeményezés iránti kérdés hitelesítésére való benyújtásának időpontjától tette függővé a jogalkotó. Ezért
az OVB-hez 2012. január 1-je előtt benyújtott, a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívek hitelesítésével
kapcsolatos OVB határozat elleni kifogás elbírálása változatlanul az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
4. A Ve. 130. § (1) bekezdése értelmében az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével
kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet az OVB-hez benyújtani.
A Ve. 2. § e) pontja úgy rendelkezik, hogy e törvényt kell alkalmazni az országos népszavazásra.
A Ve. 4. § (3) bekezdése szerint „az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők, azok – ha a törvény másképpen
nem rendelkezik – a határidő utolsó napján 16 órakor járnak le”.
A Ve. 116. §-a ugyan a törvénynek az országos népszavazásról szóló XIII. fejezetében az előző fejezetek előírásaitól
eltérő szabályok alkalmazását rendeli el, köztük azonban a kifogás benyújtására nézve nem állapít meg eltérő
rendelkezéseket. Ezért a Ve. 4. § (3) bekezdésében foglalt általános szabályt kell irányadónak tekinteni az országos
népszavazással kapcsolatos kifogások határidejénél is. Megállapítható, hogy a 2009. szeptember 3-án közzétett OVBh. ellen a törvényes határidőn belül legkésőbb 2009.
szeptember 18. napján, 16 óráig lehetett volna kifogást benyújtani. A 2009. szeptember 22-én érkezett kifogás ezért
elkésett, ezért azt az Alkotmánybíróság visszautasította. Az Alkotmánybíróság a végzés közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel
rendelte el. Budapest, 2012. május 15. Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.