← Magyarország

1102/2011. (IV. 15.) Korm. határozata a Roma Koordinációs Tanács (ROK-T) létrehozásáról.

Röviden

Ez a kormányhatározat a Roma Koordinációs Tanács (ROK-T) létrehozásáról szól, amelynek célja a cigány népesség felzárkózását segítő intézkedések társadalmi partnerségen alapuló kialakítása és végrehajtása.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
1102/2011. (IV. 15.) Korm. határozata a Roma Koordinációs Tanács (ROK-T) létrehozásáról. 1. A Kormány a cigány népesség hatékony felzárkózásának előmozdítását szolgáló intézkedések társadalmi partnerségen alapuló kialakítása, végrehajtása és eredményeivel kapcsolatos véleménynyilvánítás érdekében létrehozza a Roma Koordinációs Tanácsot (ROK-T) (a továbbiakban: Tanács). 2. A Tanács a felzárkózást szolgáló tanácsadó, konzultációs testület, színtere az érintett társadalmi csoportok érdekeire vonatkozó információk kormányzati munkába történő közvetítésének. 3. A Tanács feladata: a) felhívja a figyelmet mindazokra a problémákra, amelyek nehezítik a cigányság felzárkózását segítő intézkedések megvalósulását; b) véleményt nyilvánít a szegénységben, társadalmi kizáródásban élő cigány népesség társadalmi integrációját érintő szabályozási és intézkedési javaslatokról, valamint a hazai és nemzetközi jelentésekről, tájékoztatókról és beszámolókról; c) javaslatokat fogalmaz meg a cigányság életkörülményeinek, társadalmi helyzetének javítását, valamint társadalmi integrációjának elősegítését szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban; javaslatot tesz az elérendő eredményekre, célokra, és megoldásmódokra, továbbá konkrét intézkedésekre; d) részt vesz a cigányság társadalmi helyzetének javításával, valamint társadalmi integrációjának elősegítésével kapcsolatos feladatok hatásának értékelésében; e) közreműködik a felzárkózást elősegítő szakmai hálózatok kialakításában, fejlesztésében. 4. A Tanács 27 tagú testület, amelynek tagjai: a) a közigazgatási és igazságügyi miniszter, mint a Tanács elnöke; b) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, mint a Tanács alelnöke; c) a KIM egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, mint a Tanács alelnöke; d) a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Országgyűlési Biztosa; e) az Országos Cigány Önkormányzat képviseletében 2 fő, egyikük mint a Tanács társelnöke; f) a Cigány Kisebbség Területi Kisebbségi Önkormányzatai képviseletében 5 fő; g) a roma közösségek képviseletében 6 fő; h) a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének képviseletében 1 fő; i) a Magyar Katolikus Egyház képviseletében 2 fő, akik közül az egyik személyt a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye javaslatára delegálja a Magyar Katolikus Egyház; j) a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, valamint az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége képviseletében 1-1 fő; k) az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalainak képviseletében 1-1 fő; l) a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében 1 fő. 5. A Tanács ülésein a) állandó meghívottként tanácskozási joggal vesznek részt: aa) az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke; ab) a Központi Statisztikai Hivatal elnöke; ac) Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága és a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága képviseletében 1-1 fő; b) eseti meghívottként, a Tanács elnökének felkérésére, tanácskozási joggal vesznek részt: ba) a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság tagjai, illetve a kormányzat más képviselői; bb) további meghívott személyek. 6. A Tanács elnöke a közigazgatási és igazságügyi miniszter. A Tanács alelnökei a KIM társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, és a KIM egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, társelnöke az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. 7. A Tanács szükség szerint, de legalább félévente egyszer ülésezik. A Tanács ülését a Tanács elnöke – a Tanács Titkársága útján – hívja össze. A Tanács rendkívüli ülésének összehívását bármely tag az indok és napirend egyidejű megjelölésével kezdeményezheti a Tanács elnökénél. 8. A Tanács ülésének napirendjét – a tagok javaslatainak figyelembevételével és a Tanács elnökének jóváhagyásával – a Tanács Titkársága készíti elő. 9. A Tanács titkársági feladatainak ellátásáról a KIM társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára gondoskodik. 10. A Tanács Titkársága gondoskodik a Tanács ülése napirendjének, valamint a napirendi pontokhoz kapcsolódó dokumentumoknak a Tanács tagjai részére történő megküldéséről, legkésőbb a tervezett ülés előtt öt munkanappal. 11. A Tanács üléseiről a Tanács Titkársága emlékeztetőt készít. Vitás kérdés esetén az emlékeztető tartalmazza a kisebbségi véleményt. Az emlékeztető elkészítéséről és a tagok részére történő megküldéséről – az ülést követő 5 munkanapon belül – a Tanács Titkársága gondoskodik. 12. A Tanács és a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság közötti kapcsolattartás azok Titkárságain keresztül történik. A Tanács működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg. 13. A Kormány felkéri a) annak az 5 területi cigány kisebbségi önkormányzatnak a vezetőit, amelyek területén a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007.(XI.17.) Korm. rendeletben meghatározott hátrányos helyzetű térségek és területükön található szegregátumok száma a legmagasabb, hogy állandó tagként vegyenek részt a Tanács munkájában, b) a 4. pont d–l) bekezdésben szereplő szervezetek képviselőit a Tanácsban tagként való részvételre, c) a 6. pontban szereplő Országos Cigány Önkormányzat elnökét a Tanács társelnöki feladatainak ellátására. 14. A Kormány felkéri a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a roma közösségeket képviselő olyan civil szervezetek kiválasztására írjon ki pályázatot, amelyek országos hatáskörrel bírnak (azaz létesítő okiratuk szerinti tevékenységüket legalább hét megyére és három régióra kiterjedő hatáskörrel végzik), valós (szociális, oktatási, egészségügyi kulturális, foglalkoztatási vagy más a közösség érdekében végzett szakmai) tevékenységet fejtenek ki, és közhasznú, vagy kiemelten közhasznú szervezetek. 15. A Kormány felhívja a minisztereket és az egyéb központi államigazgatási szervek vezetőit, hogy a Kormány jogalkotási tervében szereplő, a romák társadalmi felzárkózását érintő jogszabályok esetén a Tanács tagjai számára biztosítsa a közigazgatási egyeztetés keretein belül a véleménynyilvánítás lehetőségét. 16. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Roma Integrációs Tanács létrehozásáról szóló 1129/2006. (XII. 25.) Korm. határozat. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.