91/2009. (XI. 12.) OGY határozata az árfolyamváltozás, a hitelszerződések és a törlesztő részletek, valamint a bankok kockázatvállalási gyakorlata és a hitelnyújtás profitnagysága összefüggéseit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról

91/2009. (XI. 12.) OGY határozata az árfolyamváltozás, a hitelszerződések és a törlesztő részletek, valamint a bankok kockázatvállalási gyakorlata és a hitelnyújtás profitnagysága összefüggéseit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról.

Az elmúlt évben a lakosság körében egyre nagyobb nyugtalanságot keltett a devizahitelek törlesztőrészleteinek gyors növekedése.

Az egyre nehezedő körülmények között családok tízezreinek okozott gondot a magas törlesztőrészletek fizetése. A nyugtalanságot csak fokozta, hogy a pénzintézetek által küldött értesítő nehezen értelmezhető és a törlesztő részletek változása nem volt arányban az árfolyam- és kamatváltozásokkal. Gyakori, hogy a forint azonos mértékű gyengülésének és erősödésének következményei nem azonosak. Nehezen követhető a törlesztő részletek megemelése, kezelési és más költségekre való hivatkozással.

Szakértők állítják, hogy a bankok nem vállalnak megfelelő kockázatot, illetve kockázatvállalási gyakorlatuk nem áll arányban a hitelnyújtásból származó profitjuk nagyságával. A bankok tevékenységét korlátozó önszabályozó magatartáskódex, melynek szükségessége az utóbbi időben felvetődött, vitatható, hogy alkalmas eszköz-e, a banki hitelezési gyakorlat átláthatóságának növelésére, illetve az adósok terheinek csökkentésére. Egyre gyakrabban vetődik fel az a kérdés is, hogy a hazai bankrendszer tevékenysége szolgálja-e a lakosság, a hazai gazdaság különösen a kis- és középvállalkozások érdekeit.

A felmerült kérdések tisztázása érdekében:

I. Az Országgyűlés a Házszabály 34. §-a és a 36. §-a alapján vizsgálóbizottságot hoz létre „Az árfolyamváltozás, a hitelszerződések és a törlesztő részletek, valamint a bankok kockázatvállalási gyakorlata és a hitelnyújtás profitnagysága összefüggéseit feltáró vizsgálóbizottság” (a továb biak ban: Bizottság) elnevezéssel.

II. A vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések megválaszolása:

A határozatot az Országgyűlés a 2009. november 9-i ülésnapján fogadta el.

III. A vizsgálóbizottság az Alkotmánybíróság 50/2003 (XI. 5.) AB határozatának figye lembe véte lével maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.

IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell

V. A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:

MSZP – 4 Fidesz–Magyar Polgári Szövetség – 2 SZDSZ – 1 KDNP – 1 VI. A bizottság társelnökeinek és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján az Országgyűlés elnöke terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság egyik elnökére az ellenzéki képviselőcsoportok közül a KDNP, a másik elnökére az MSZP képviselőcsoportja a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjeszt elő javaslatot. A bizottság tagja csak olyan országgyűlési képviselő lehet, akinek a törvény ben előírt nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént.

VII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I. valamint II. 1–12. pontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre, vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során – figyelemmel az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatára – a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. Az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatában foglaltak figye lembe véte lével a kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, ille tő leg köteles a bizottság előtt megjelenni.

A vizsgálóbizottság tagja külön engedély nélkül jogosult az államtitok megismerésére, ha a bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat az államtitokkör megfelelő pontjának meghatározásával a felhatalmazást megadta.

A bizottság, illetve tagjai erre figyelemmel jogosultak megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében a különös adatfajták körében az 55/A., 55/B., 72., 100., 101. és 1378. pontban jelzett adatokat.

VIII. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.

IX. A bizottság megbízatása a IV. pont szerinti jelentés benyújtásáig, de legfeljebb a megalakulásától számított 90 napig tart.

Dr. Katona Béla s. k., az Országgyűlés elnöke