91/2009. (XI. 12.) OGY határozata az árfolyamváltozás, a hitelszerződések és a törlesztő részletek, valamint a bankok kockázatvállalási gyakorlata és

91/

1. (XI. 12.) OGY határozata az árfolyamváltozás, a hitelszerződések és a törlesztő részletek, valamint a bankok kockázatvállalási gyakorlata és a hitelnyújtás profitnagysága összefüggéseit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról. Az elmúlt évben a lakosság körében egyre nagyobb nyugtalanságot keltett a devizahitelek törlesztőrészleteinek gyors növekedése. Az egyre nehezedő körülmények között családok tízezreinek okozott gondot a magas törlesztőrészletek fizetése. A nyugtalanságot csak fokozta, hogy a pénzintézetek által küldött értesítő nehezen értelmezhető és a törlesztő részletek változása nem volt arányban az árfolyam- és kamatváltozásokkal. Gyakori, hogy a forint azonos mértékű gyengülésének és erősödésének következményei nem azonosak. Nehezen követhető a törlesztő részletek megemelése, kezelési és más költségekre való hivatkozással. Szakértők állítják, hogy a bankok nem vállalnak megfelelő kockázatot, illetve kockázatvállalási gyakorlatuk nem áll arányban a hitelnyújtásból származó profitjuk nagyságával. A bankok tevékenységét korlátozó önszabályozó magatartáskódex, melynek szükségessége az utóbbi időben felvetődött, vitatható, hogy alkalmas eszköz-e, a banki hitelezési gyakorlat átláthatóságának növelésére, illetve az adósok terheinek csökkentésére. Egyre gyakrabban vetődik fel az a kérdés is, hogy a hazai bankrendszer tevékenysége szolgálja-e a lakosság, a hazai gazdaság különösen a kis- és középvállalkozások érdekeit. A felmerült kérdések tisztázása érdekében: I. Az Országgyűlés a Házszabály
2. §-a és a
3. §-a alapján vizsgálóbizottságot hoz létre „Az árfolyamváltozás, a hitelszerződések és a törlesztő részletek, valamint a bankok kockázatvállalási gyakorlata és a hitelnyújtás profitnagysága összefüggéseit feltáró vizsgálóbizottság” (a továb biak ban: Bizottság) elnevezéssel. II. A vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések megválaszolása:
4. A devizahitelek törlesztő részleteinek gyors növekedése és az árfolyamváltozás között milyen összefüggések állnak?
5. A pénzintézetek által küldött értesítő összeállításának milyen feltételrendszere van?
6. A törlesztő részletek változása milyen arányban áll az árfolyam- és kamatváltozásokkal?
7. Előfordulhat-e, hogy a devizaadósok bankok által előírt törlesztő részletei az árfolyam kedvezőtlen alakulásának és a kamat növekedésének mértékét jellegzetesen meghaladják?
8. Mivel magyarázható, hogy a forint azonos mértékű gyengülésének és erősödésének következményei nem azonosak?
9. A kezelési költségek változásait mi indokolja?
10. A bankok kockázatvállalása és a hitelnyújtás profitja arányban áll-e egymással?
11. A bedőlt lakáshitelek esetében mekkora a bankok felelőssége?
12. Egy önszabályozó magatartáskódex mennyiben alkalmas a bankok hitelezési gyakorlatának átlátására?
13. Egy önszabályozó magatartáskódex alkalmas-e a kockázatkezelés hiányossága káros következményeinek a lakosság, illetve a gazdaság vállára történő áthelyezése megakadályozására?
14. Kimutatható-e versenykorlátozó gyakorlat a hitelszerződések területén, különös tekintettel a megkötött szerződések esetén történő bankváltásra?
15. Milyen versenyélénkítő szabályozás járulhat hozzá a kedvezőbb hitelkonstrukciók kialakulásához és az egyoldalú hitelszerződés módosítások korlátozásához?
16. A hazai bankrendszer tevékenysége mennyiben szolgája a lakosság, a hazai gazdaság, különösen a kis- és középvállalkozások érdekeit?
17. Milyen kormányzati felelősség állapítható meg a hazai bankrendszer működésében tapasztalható hibák és hiányosságok esetében? A határozatot az Országgyűlés a
18. november 9-i ülésnapján fogadta el. III. A vizsgálóbizottság az Alkotmánybíróság 50/2003 (XI. 5.) AB határozatának figye lembe véte lével maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit. IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell a) a bizottság feladatát; b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket; c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait; d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította; e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan; f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre. V. A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint: MSZP – 4 Fidesz–Magyar Polgári Szövetség – 2 SZDSZ – 1 KDNP – 1 VI. A bizottság társelnökeinek és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján az Országgyűlés elnöke terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság egyik elnökére az ellenzéki képviselőcsoportok közül a KDNP, a másik elnökére az MSZP képviselőcsoportja a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjeszt elő javaslatot. A bizottság tagja csak olyan országgyűlési képviselő lehet, akinek a törvény ben előírt nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént. VII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I. valamint II. 1–
19. pontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre, vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során – figyelemmel az Alkotmánybíróság 50/
20. (XI. 5.) AB határozatára – a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. Az Alkotmánybíróság 50/
21. (XI. 5.) AB határozatában foglaltak figye lembe véte lével a kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, ille tő leg köteles a bizottság előtt megjelenni. A vizsgálóbizottság tagja külön engedély nélkül jogosult az államtitok megismerésére, ha a bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat az államtitokkör megfelelő pontjának meghatározásával a felhatalmazást megadta. A bizottság, illetve tagjai erre figyelemmel jogosultak megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló
22. évi LXV. törvény mellékletében a különös adatfajták körében az 55/A., 55/B., 72., 100.,
23. és
24. pontban jelzett adatokat. VIII. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből. IX. A bizottság megbízatása a IV. pont szerinti jelentés benyújtásáig, de legfeljebb a megalakulásától számított 90 napig tart. Dr. Katona Béla s. k., az Országgyűlés elnöke