← Magyarország

14/2012. (III. 9.) AB végzése az Országos Választási Bizottság 109/2011. (VII. 12.) OVB határozata vizsgálatáról.

Rövid összefoglalás

Ez a végzés az Országos Választási Bizottság (OVB) egy határozata elleni kifogás vizsgálatáról szól, amelyet az Alkotmánybíróság visszautasított. A kifogás egy országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadásával kapcsolatos.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
14/2012. (III. 9.) AB végzése az Országos Választási Bizottság 109/2011. (VII. 12.) OVB határozata vizsgálatáról. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 109/2011. (VII. 12.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a végzését a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. 1. 2011. július 27-én a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) akkor hatályos 130. § (1) bekezdése alapján „fellebbezés” megjelöléssel kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 109/2011. (VII. 12.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. A beadványozó 2011. június 17-én országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az OVB-hez, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Ön egyetért-e az országos szeretett egység bizottságok létrehozásával, felállításával?” Az OVB megtagadta az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Döntését a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/D. §-ára, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 17. §-ára és 18. § a) és b) pontjaira alapította. Az OVB határozatának indokolásában megállapította, hogy a kezdeményezés konkrét jogalkotásra és nem a kérdés napirendre tűzésére irányul. Ezért a kérdés a választópolgár számára nem egyértelmű, azt a látszatot kelti, mintha aláírásával népszavazási kezdeményezést támogatna. A népi kezdeményezés tárgyát képező kérdés továbbá azért sem felel meg az egyértelműség követelményének, mert nem állapítható meg egyértelműen, hogy milyen szervezet létrehozására irányul. A kérdés megfogalmazásának pontatlansága miatt az sem állapítható meg egyértelműen, hogy a feltenni kívánt kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e. Az OVBh. a Magyar Közlöny 2011. évi 79. számában, 2011. július 12-én került közzétételre. A kezdeményező 2011. július 27-én – a törvényes határidőn belül – „fellebbezést” nyújtott be, melyben kifejtette, hogy miért, milyen társadalmi problémák megoldása érdekében tartja szükségesnek az „országos szeretett egység bizottságok” felállítását. A kezdeményező a levele „szives figyelembe vételét” kérte „a mostani helyzet orvoslása érdekében”. 2. A kifogás érdemi elbírálásra alkalmatlan. A kifogás beérkezését követően – 2012. január 1-jén – hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény). Az Alaptörvény ugyan nem szól a népi kezdeményezés jogintézményéről, az Országgyűlés által 2011. december 31-én elfogadott Magyarország Alaptörvénye átmeneti rendelkezéseinek 20. cikke azonban úgy rendelkezik, hogy az Alkotmány 2011. december 31-én hatályos 28/D. §-át az Alaptörvény hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben az Alaptörvény hatályba lépését követően is alkalmazni kell. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2012. január 2-án hatályba lépett 156. § (2) bekezdése alapján a Ve. egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatályba lépését megelőzően benyújtott népi kezdeményezés hitelesítésére a Ve.-nek a kezdeményezés benyújtásakor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Mindezek alapján az Alkotmánybírósághoz 2012. január 1-jét megelőzően benyújtott népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos OVB határozat elleni kifogás elbírálására továbbra is az Alkotmánybíróságnak van hatásköre, s az Alkotmánybíróságnak a népi kezdeményezés benyújtásakor hatályba lévő szabályok alapján kell eljárnia. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét a Ve. 156. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó, 2011. december 31-ig hatályban volt 130. §-a határozza meg. A Ve. 130. § (1) bekezdése szerint: „Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.” A Ve. 130. § (3) bekezdése alapján: „(...) Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.” A Ve. 77–78. §-ai rendelkeznek a kifogásra vonatkozó általános szabályokról. A 77. § (1) bekezdése szerint: „Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek (3. §) megsértése (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással bárki benyújthat. (...) A Ve. 77. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell: „a) a jogszabálysértés megjelölését, b) a jogszabálysértés bizonyítékait, c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét, (...).” A 77. § (5) bekezdése szerint „[h]a a kifogás elkésett, vagy nem tartalmazza a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakat, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.” Tekintettel arra, hogy a jelen beadvány egyrészt formai megnevezését tekintve nem kifogás, hanem fellebbezés, másrészt nem utal arra, hogy az OVB eljárása során jogszabályt sértett volna, és nem mutatja be annak bizonyítékait, hanem csak amellett érvel, hogy az „országos szeretett egység bizottságok” létrehozása indokolt, harmadrészt pedig az Alkotmánybíróságtól nem a Ve. 130. § (3) bekezdése szerinti jogkövetkezmények alkalmazását kérte, ezért a beadvány nem felel meg a Ve.-ben szabályozott „kifogás” formai és tartalmi feltételeinek, így érdemi elbírálásra alkalmatlan. Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel a beadványt a Ve. 77. § (5) bekezdésében foglaltak alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Az Alkotmánybíróság a végzés közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2012. március 6. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.