869/D/2004. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

869/D/2004. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő 1. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 253. § (3) bekezdése „e korlátok között azonban a perben érvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem határozott” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja. 2. Az Alkotmánybíróság a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 217. §-ával összefüggő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja. I. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt nyújtott be az ugyanabban az ügyben első fokon meghozott Karcagi Városi Bíróság 1103-5Vh-347/2000/37. számú végzése és fellebbezés alapján meghozott Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1.Gpkf.15-04-050.004/5. számú jogerős végzése ellen. Az indítványozó (végrehajtást kérő) végrehajtási kifogást terjesztett elő, melyben kérte megállapítani az ügyében eljáró önálló bírósági végrehajtók mulasztását és kérte kötelezni őket a végrehajtási eljárás folytatására. Az elsőfokú bíróság az ügyben eljáró egyik bírósági végrehajtó mulasztását megállapította, de azért nem rendelte el a végrehajtás haladéktalan folytatását, mert a mulasztó bírósági végrehajtó helyettesítésében eljáró bírósági végrehajtó pótolta a mulasztást. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helyben hagyta. Az indítványozó azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem az ügyben érintett valamennyi bírósági végrehajtó tekintetében bírálta el végrehajtási kifogását, a másodfokú bíróság pedig – szerinte – olyan kérdésben is állást foglalt, amelyre a fellebbezés nem terjedt ki. Az első sérelem kapcsán mulasztás megállapítását kéri a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) végrehajtási kifogásról rendelkező 217. §-a tekintetében, mivel, ha a végrehajtási kifogásban több végrehajtó egymás utáni eljárása vizsgálandó, csak az eljáró bíróság illetékességi területén működő végrehajtó tevékenységét lehet elbírálni, mint ez az ő ügyében is történt. „Nincs alkotmányos indoka, hogy a [végrehajtási] eljárás szétszabdalása a végrehajtó illetékességi területéhez igazodjék (…)”, indítványozó szerint ez sérti a demokratikus jogállamiság és a tisztességes bírósági eljárás követelményét [Alkotmány 2. (1) bekezdése és 57. (1) bekezdése]. Az indítványozó szerint a másodfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. § (3) bekezdésében foglalt jogkörénél fogva a jogerős végzésben olyan kérdésben is állást foglalt, amelyre a fellebbezés nem terjed ki. Állítása szerint ez ütközik az Alkotmány 45. § (1) bekezdésében és 57. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésbe, ezért kérte a Pp. 253. § (3) bekezdése „e korlátok között azonban a perben érvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem határozott” szövegrésze megsemmisítését. Minderre tekintettel az indítványozó kérte annak kimondását is, hogy a támadott rendelkezések ügyében ne legyenek alkalmazhatóak. II. Az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálásra alkalmatlan. 1. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése szerint az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az alkotmányjogi panasz előterjesztésének alapvető feltétele, hogy a kérdéses jogszabályt a panasz alapjául szolgáló döntés meghozatala során alkalmazták. A (2) bekezdés szerint az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz benyújtani. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Abtv. 48. § (1) és (2) bekezdésében foglalt törvényi rendelkezéseket (feltételeket) az alkotmányjogi panasz elbírálása során, együttesen kell értelmezni és figyelembe venni. [23/1991. (V. 18.) AB végzés, ABH 1991, 311.; 41/1998. (X. 2.) AB határozat, ABH 1998, 306.; 663/D/2000., ABH 2003, 1223.] 2.1. Fentiek értelmében, mivel a Karcagi Városi Bíróság 1103-5Vh-347/2000/37. számú végzés – minthogy ezt elsőfokon hozták meg – nem felel meg az Abtv. 48. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, az Alkotmánybíróság az elsőként ismertetett alkotmányjogi panaszt ebben a vonatkozásában az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend) 29. § e) pontja alapján visszautasította. 2.2. Ezt követően az Alkotmánybíróság vizsgálta az alkotmányjogi panasznak a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1.Gpkf.15-04-050.004/5. számú jogerős végzése elleni részét. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Pp. támadott 253. § (3) bekezdését a jogerős végzés nem is tartalmazza, így ennek alkalmazása hiánya miatt az alkotmányjogi panaszt ebben a vonatkozásában is az Ügyrend 29. § e) pontja alapján visszautasította. Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy a Pp. 253. § (3) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatát a 970/D/2006. AB határozatban (ABH 2008, 2510.) már elvégezte. 3. Az alkotmányjogi panaszában az indítványozó a Vht. 217. §-ával összefüggő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását is kérte. Az Alkotmánybíróság számos esetben kimondta, hogy az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltétele, hogy az indítványozóval szemben alkalmazzák az alkotmányellenes jog szabályt, ezért alkotmányellenes mulasztásra nem lehet sikerrel panaszt alapozni [többek között: 1044/B/1997. AB határozat, ABH 2004, 1160.; 54/2008. (IV. 24.) AB határozat, ABH 2008, 514.]. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 29. § e) pontja alapján ebben a vonatkozásban is visszautasította. Budapest, 2010. március 30. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke