2013. CLVI. törvény a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról.

2013. CLVI. törvény a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról. Az Országgyűlés a  vidéki kis- és középvállalkozások megerősödésének elősegítésében kulcsszerepet játszó szövetkezeti hitelintézeti rendszerben szerzett állami jogosultságok ellentételezése érdekében a következő törvényt alkotja: 1. Értelmező rendelkezés 1. § E  törvény alkalmazásában MFB Zrt.: az  MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és –  függetlenül annak tulajdonosi körétől – minden olyan gazdasági társaság, amelyben az  MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonnal rendelkezik vagy e  törvény hatálybalépése után – közvetlenül vagy közvetve – az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdont szerez. 2. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjának célja, rendeltetése, kedvezményezettje 2. § (1) A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami pénzalap, jogi személy. (2) Az  Alap célja a  kis- és középvállalkozások megerősödésének elősegítésében kulcsszerepet játszó szövetkezeti hitelintézeti rendszerben a  szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Isztv.) rendelkezéseinek megfelelően az  Isztv. 20. § (1) bekezdése alapján a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (a továbbiakban: SZHISZ) részére vagyon rendelkezésre bocsátása és az ezzel kapcsolatos egyéb feladatok és kötelezettségek teljesítése. 3. § Az Alap kedvezményezettje a szövetkezeti hitelintézeti szektor új integrációs szervezete, az SZHISZ. 3. Az Alapból nyújtandó támogatások lehetséges céljai, a teljesíthető kiadások köre 4. § Az  Alapból a  3.  §-ban meghatározott kedvezményezett a  2.  § (2)  bekezdése körében rendelkezésre bocsátott vagyont az alábbi célokra használja fel: a) az  SZHISZ Isztv.-ben meghatározott alaptevékenységének megfelelő vagy ahhoz közvetlenül kötődő feladatok ellátása, b) az SZHISZ működési költségeinek finanszírozása, c) az SZHISZ által az Isztv. céljainak előmozdítására szervezett oktatás, képzés, továbbképzés, d) az  Isztv.-ben meghatározott szövetkezeti integrációs modell gyakorlati megvalósításával és fejlesztésével kapcsolatos célok. 4. Az Alap bevételei és kiadásai 5. § (1) Az Alap bevételi forrásai lehetnek: a) közvetlenül az  MFB Zrt. által az  Alap rendelkezésére bocsátandó – az  államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a  továbbiakban: Áht.) 14.  § (4)  bekezdés b)  pontjának körébe nem tartozó – pénzeszköz, pénzügyi eszközök átruházásából származó bevétel, b) az  Isztv. 20. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében rendelkezésre bocsátott központi költségvetési támogatás, c) bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet önkéntes befizetései, adományai, d) egyéb bevételek. (2) Az Alap által teljesíthető kiadások köre: a) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összegnek az SZHISZ számára történő rendelkezésre bocsátása, b) az MFB Zrt. által az  (1)  bekezdés a)  pontja alapján befizetett összegnek az  SZHISZ számára történő rendelkezésre bocsátása, c) az (1)  bekezdés c) és d)  pontjában meghatározott összegnek az  SZHISZ számára történő rendelkezésre bocsátása, A törvényt az Országgyűlés a 2013. október 7-i ülésnapján fogadta el. d) az Alap működtetésének költségei azzal, hogy a  működési költségek nem haladhatják meg az  Alap bevételeinek 0,01%-át. (3) Az Alap nem pénzvagyont is szerezhet, illetve gazdálkodása körében a megszerzett vagyont értékesítheti. (4) Az Alap társasági adó-, helyi adó- és illetékmentes. 5. Az Alap kezelő szerve és az Alap működése 6. § (1) Az Alapot az Áht. 18. § (3) bekezdése szerint az MFB Zrt. kezeli, amely ellátja az Áht. szerinti fejezetet irányító szerv feladatait is. (2) Az Alap kezelője felelős az Áht.-ban, az e törvényben és az egyéb jogszabályokban az Alap részére előírt tervezési, ellenőrzési, szerződéskötési, államháztartási információszolgáltatási, beszámolási és az Alap kezelésével összefüggő egyéb feladatok ellátásáért. Az Alap kezelője látja el az Alapból történő kifizetések folyósításával, felhasználásának ellenőrzésével és nyilvántartásával összefüggő feladatokat is. (3) Az Alap kezelője felelős az 5. §-ban meghatározott bevételek és kiadások teljesítéséért. 7. § (1) Az  Alap kezelője a  feladatainak hatékony ellátása érdekében a  feladatai vagy azok egy részének ellátására más szervezetet is létrehozhat vagy megbízhat. Más szervezet létrehozása vagy megbízása az MFB Zrt. 6. § (2) bekezdése szerinti felelősségét nem érinti. (2) Az  Alap kezelője szükség szerint, de legalább évente egyszer, május 31-ig a  Kormány útján tájékoztatja az  Országgyűlést, az  Alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e  törvény alkalmazásának tapasztalatairól. 6. Az SZHISZ-ben szerzett jogok gyakorlása 8. § (1) Az  MFB Zrt. Isztv. 4. § (2)  bekezdése szerint előírt hozzájárulásának mértékébe beszámít az  az összeg, amelyet az  MFB Zrt. az  5.  § (1)  bekezdés a)  pontja alapján teljesít az  Alap javára, és amelyet az  Alap az  5.  § (2)  bekezdés b) pontja szerint az SZHISZ rendelkezésére bocsát. (2) Az  MFB Zrt. Isztv. 20. § (1)  bekezdése szerint előírt hozzájárulásának mértékébe beszámít az  az összeg, amelyet az Alap az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint az SZHISZ rendelkezésére bocsát. (3) Az SZHISZ-ben az Isztv. 6. § (3) bekezdése szerinti szavazati jogokat az MFB Zrt. gyakorolja, a tagsági jogokat az MFB Zrt. szerzi meg. 7. Záró rendelkezések 9. § Ez a törvény a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba. 10. § Az Áht. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az  elkülönített állami pénzalap kezelését központi költségvetési szerv vagy kivételesen köztestület, továbbá az  MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagy az  általa alapított vagy megbízott szervezet láthatja el. Az  elkülönített állami pénzalap kezelésének kiadásait az  elkülönített állami pénzalap költségvetése az  elkülönített állami pénzalapot létrehozó törvényben vagy a  központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben finanszírozhatja.” Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke