2013. CXLVIII. törvény a Normafa Park történelmi sportterületről.

2013. CXLVIII. törvény a Normafa Park történelmi sportterületről. Az Országgyűlés a  polgárok fizikai és szellemi épülése, a  gazdaság és a  turizmus élénkítése, az  egyes építészeti, természeti és hitéleti értékek megóvása, a  sport- és kulturális szolgáltatások színvonalának emelése érdekében a  Normafa Park történelmi sportterületen a  sport- és kulturális igényeknek megfelelő, nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes közösségi használatú parkerdő és kiszolgáló épületei, valamint a  szükséges infrastruktúra létrehozásának elősegítése céljából – Budapest Főváros Településszerkezeti Tervével és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvénnyel összhangban – a következő törvényt alkotja: 1. § (1) E törvény hatálya a) a Normafa Park történelmi sportterülettel érintett földrészletekre (a továbbiakban: történelmi sportterület), valamint b) a történelmi sportterület kijelölésére és a kialakításának szabályaira terjed ki. (2) Az  (1)  bekezdésben foglaltak esetében az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.  törvény (a továbbiakban: Étv.), az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló törvény (a  továbbiakban: erdőtörvény), a  Nemzeti Földalapról szóló törvény előírásait, az  országos településrendezési és építési követelményekről szóló szabályokat, a  településfejlesztési koncepcióról, az  integrált településfejlesztési stratégiáról és a  településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletet az  e  törvényben foglalt eltéréssel, a  természet védelméről szóló törvény rendelkezéseit a 2. § (4)–(5) bekezdésében foglalt eltéréssel kell alkalmazni. A törvényt az Országgyűlés a 2013. szeptember 30-i ülésnapján fogadta el. 2. § (1) A  történelmi sportterület az  1.  mellékletben meghatározott földrészletekre, illetve ezen földrészletekből a telekalakítási eljárás jogerős befejezését követően kialakított földrészletekre terjed ki. (2) A  történelmi sportterület megközelítését biztosító fogaskerekű vasút fejlesztésével érintett földrészleteket a 2. melléklet tartalmazza. (3) A történelmi sportterület erdőterület területfelhasználási egységbe sorolt területét a kerületi építési szabályzatban az erdőterület területfelhasználási egységen belül történelmi sportterületként kell megjelölni. (4) A történelmi sportterületen a) az  1.  melléklet 1.  pontjában meghatározott földrészleteken kizárólag sport- és szabadidő-rendeltetés helyezhető el, épület nem helyezhető el, b) az  1.  melléklet 2.  pont a)  alpontjában meghatározott földrészleteken a  meglévő épületek felújítása, korszerűsítése mellett az  ingatlan meglévő beépítettsége legfeljebb 10%-kal növelhető, szállásférőhelyet is tartalmazó vendéglátó, sport-, szabadidő- és turisztikai, valamint biztonsági vagy rendészeti rendeltetés helyezhető el, a megengedett legnagyobb beépítési magasság a meglévő épület beépítési magassága, c) az 1. melléklet 2. pont b) alpontjában meghatározott földrészleten ca) a  meglévő épület bruttó alapterülete legfeljebb 10%-kal növelhető, a  megengedett legnagyobb beépítési magasság a meglévő épület beépítési magassága, cb) kizárólag hitéleti rendeltetéssel legfeljebb egy új épület, legfeljebb 500 m2 bruttó alapterületen és legfeljebb 15 méter beépítési magassággal helyezhető el, d) az  1.  melléklet 2.  pont c)  alpontjában meghatározott földrészleten a  meglévő épületek felújítása, korszerűsítése mellett az  ingatlan meglévő beépítettsége legfeljebb 10%-kal növelhető, szállásférőhelyet is tartalmazó vendéglátó, sport-, szabadidő- és turisztikai, közlekedési, valamint biztonsági vagy rendészeti rendeltetés helyezhető el, e) az 1. melléklet 3. pont a) alpontjában meghatározott földrészletek közül azon, amelyen a természeti értékek védelme nem sérül, legfeljebb 300 m2 bruttó alapterületű épület helyezhető el, a megengedett legnagyobb beépítési magasság 7,5 méter; a fennmaradó telkeken épület nem helyezhető el, f ) az  1.  melléklet 3.  pont b)  alpontjában meghatározott földrészleten sport-, szabadidő-, és közlekedési rendeltetés helyezhető el, a  megengedett legnagyobb beépítettség 1%, a  megengedett legnagyobb beépítési magasság 7,5 méter. (5) Az 1. melléklet 4–6. pontjában szereplő földrészleteken a) természetvédelmi, b) vendéglátó, c) turisztikai, d) szállás, e) sport- és szabadidő-, f ) oktatási-nevelési, g) hitéleti, h) biztonsági és i) közlekedési rendeltetés helyezhető el. (6) A  történelmi sportterületre vonatkozó kerületi építési szabályzat készítése és jóváhagyása során a  Fővárosi Szabályozási Kerettervet és a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatot nem kell figyelembe venni. (7) A  beruházással érintett és az  erdőtörvény hatálya alá tartozó ingatlanok esetében az  erdővédelmi járulék megfizetése alól mentesül az  ingatlan mindenkori tulajdonosa, amennyiben az  igénybe vett ingatlan esetében annak megfizetésére jogszabály alapján kötelezettsége keletkezik. 3. § (1) A történelmi sportterülettel érintett, az állam tulajdonában lévő földrészletek e törvény hatálybalépésével, e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges ingatlanok ingyenesen a  Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat vagyonkezelésébe kerülnek. (2) Az  ingatlanokra vonatkozó vagyonkezelői jogot a  Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat (a továbbiakban: vagyonkezelő) kérelme alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. (3) A  vagyonkezelő építtetői minőségében ellátja az  Étv. 43.  § (1)  bekezdésében meghatározott, az  1.  mellékletben szereplő ingatlanok területét érintő, a történelmi sportterület létrehozásával összefüggő beruházások megvalósítása vonatkozásában az építtetői feladatokat. 4. § A történelmi sportterület kialakítása közérdekű célú fejlesztésnek minősül. 5. § Felhatalmazást kap Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat, hogy 2014. június 30-ig a  történelmi sportterület területére a  fővárosi településszerkezeti terv figyelembevételével rendelet formájában kerületi építési szabályzatot állapítson meg. 6. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. áder jános s. k., dr. latorcai jános s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke