Röviden
Ez a határozat egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos kifogást vizsgál, és helybenhagyja az Országos Választási Bizottság (OVB) eredeti döntését. A lényeg, hogy a választókerületek meghatározásáról szóló kérdés nem minősül az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésnek, így népszavazásra bocsátható.
Amit szabályoz
- Az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatainak felülvizsgálatát.
- Az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ívek hitelesítését.
- A népszavazásra bocsátható kérdések körét, különös tekintettel az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésekre.
- A kifogások benyújtásának határidejét és módját az OVB döntései ellen.
Akire vonatkozik
- Az Országos Választási Bizottság (OVB).
- Azok a magánszemélyek, akik országos népszavazást kezdeményeznek, vagy kifogást nyújtanak be az OVB döntései ellen.
Kulcspontok
- Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az OVB 14/2008. (I. 8.) OVB határozatát.
- A kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet benyújtani az Alkotmánybírósághoz.
- Nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésekről.
- Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a választókerületek meghatározásáról szóló kérdés, ahol a választói névjegyzékben szereplő emberek száma nem térhet el öt százaléknál nagyobb mértékben az országos átlagtól, nem minősül szervezetalakítási kérdésnek.
📄 Jogszabály szövege
163/2008. (XII. 18.) AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság
14/2008. (I. 8.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény
(a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján magánszemély kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB)
14/2008. (I. 8.) OVB határozata ellen, amelyben az OVB határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kéri.
A 14/2008. (I. 8.) OVB határozat a Magyar Közlöny
4. számában 2008. január 11-én jelent meg. A kifogást
2008. január 23-án – a Ve. 130. § (1) bekezdésében előírt
határidőn belül és módon – terjesztették elő.
Az OVB vitatott határozatában hitelesítette annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ívnek a mintapéldányát, amelyen a következő kérdés szerepel:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési választások egyéni választókerületeit úgy határozzák meg, hogy
minden egyes választókerület esetén, a választói névjegyzékben szereplő emberek száma ne térhessen el öt százaléknál nagyobb mértékben az országos átlagtól?”
A kifogás benyújtójának álláspontja szerint a kérdés az
Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdés,
ezért hitelesítése sérti az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének d) pontját, így az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését meg kellett volna tagadnia. Álláspontja alátámasztására az indítványozó az Alkotmány
28/C. § (5) bekezdésének d) pontja értelmezésére a 25/2004.
(VII. 7.) AB határozatban kifejtettekre hivatkozik.
II. Az Alkotmánybíróság a kifogásokat az Alkotmány, az
országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.), valamint a
Ve. alábbi rendelkezései alapján vizsgálta meg:
1) Alkotmány
„28/C. § (5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
(...)
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szer
vezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
(...)”
2) Nsztv.
„10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az
aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
(...)
b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,
(...)”
3) Ve.
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az alá
írásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével
kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja
el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja,
vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
III. A kifogás nem megalapozott. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.
törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve.
130. §-a határozza meg.
Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott
eljárása jogorvoslati eljárás, melynek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével
összhangban – azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás
megfelel-e a Ve.-ben és az Nsztv.-ben foglalt feltételeknek, és az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában
az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el.
Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az aláírásgyűjtő ív
mintapéldányán megfogalmazott kérdés tekinthető-e
olyan az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésnek, amelynek népszavazásra bocsátását az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontja megtiltja.
Az Alkotmánybíróság 25/2004. (VII. 7.) AB határozatában (ABH 2004, 381.) értelmezte az Alkotmány 28/C. §
(5) bekezdés d) pontjának azt a rendelkezését, mely szerint
nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés
hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésről. E határozatában megállapította:
„Az Országgyűlés döntési jogkörébe tartozó szervezetalakító kérdésekről az Országgyűlés számos formában és
minőségében dönthet. Alkotmányozó hatalomként az Alkotmányban szereplő állami szervtípusokat is alakíthatja,
törvényhozóként az alkotmányban nem szereplő kérdésekben szabályozhat az Alkotmány keretei között. Szerveket hozhat létre, szüntethet meg, alakíthat át, de határozati
formában is hozhat egyes – pl. a saját belső szervezetére
vonatkozó – szervezetalakító döntéseket. Az Országgyűlés alkotmányozóként és törvényhozóként is szabályozhatja a saját létrejötte, működése szabályait. Ugyanúgy,
ahogyan bármely más szerv létrejöttére, alakulására,
összetételére vonatkozó országgyűlési szabályozás szervezetalakításnak minősül, ennek minősül az is, ha az Országgyűlés a saját összetételét, a képviselők számát illetően hoz döntést.” (ABH 2004, 381, 385.)
A hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés a választókerületek határainak megváltoztatására irányul. A kérdésből eredményes népszavazás esetén nem következik az Országgyűlési képviselők
számának megváltoztatása, illetőleg szervezetének átalakítása. Így a kérdés nem tekinthető az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésnek.
Ezt figyelembe véve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kérdés nem tekinthető az Alkotmány 28/C.
(5) bekezdés d) pontjában szabályozott tiltott tárgykörök
körébe tartozó kérdésnek. Így a kifogásban felhozott indokok alapján az OVB 14/2008. (I. 8.) OVB határozatának
alkotmány- és törvényellenessége a kifogásban felhozott
indokok alapján nem állapítható meg.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az OVB
14/2008. (I. 8.) OVB határozatát helyben hagyta.
Az Alkotmánybíróság, tekintettel az OVB határozat
Magyar Közlönyben való megjelenésére, elrendelte e határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.
Budapest, 2008. december 16. Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.