Röviden
Ez a határozat egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének és a rajta szereplő kérdésnek a hitelesítésével kapcsolatos kifogást tárgyal, és megsemmisíti az Országos Választási Bizottság korábbi döntését.
Amit szabályoz
- Az Országos Választási Bizottság (OVB) népszavazási aláírásgyűjtő ív hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogás elbírálását.
- Az Alkotmánybíróság hatáskörét az ilyen kifogások elbírálásában.
- A népszavazásra feltehető kérdések alkotmányos korlátait, különös tekintettel az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésekre.
Akire vonatkozik
- Az Országos Választási Bizottság (OVB).
- Országos népszavazást kezdeményezni kívánó személyek vagy csoportok.
Főbb pontok
- Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az OVB 322/2007. (IX. 12.) OVB határozatát, és új eljárásra utasította az OVB-t.
- Nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésekről (Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pont).
- A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletének szabályozása az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetátalakítási kérdésnek minősül.
- Az OVB döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet benyújtani az Alkotmánybírósághoz címezve, az OVB-hez.
📄 Jogszabály szövege
53/2010. (IV. 29.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 322/2007. (IX. 12.) OVB határozatát megsemmisíti, és
az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I. 1. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett
az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továb biak ban: OVB) 322/2007. (IX. 12.) OVB határozata
(a továb biak ban: OVBh.) ellen.
Egy beadványozó 2007. augusztus 13-án országos népszavazás kezdeményezésére irányulóan aláírásgyűjtő ív
mintapéldányát nyújtotta be, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a jelen
kérdésben tartott népszavazás napját követő 1 éven belül alkossa meg a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési
képviseletéről szóló törvényt?”
Az OVB határozatában megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a törvény ben meghatározott formai, valamint
a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének
akadálya nincs.
A kifogástevő álláspontja szerint a kérdés sérti az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontját, mert az Országgyűlés
hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdést tartalmaz. A kifogástevő azért is megengedhetetlennek tartotta
a kérdést, mert egy esetleges nemleges eredmény ellentétes volna az Alkotmánybíróság 35/1992. (VI. 10.) AB
határozatában megállapított mulasztásos alkotmánysértésből következő törvényhozói kötelezettséggel. Ezért
a kérdés a kezdeményező szerint burkolt alkotmánymódosításra irányul.
2. Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a következő jogszabályokat vette alapul:
Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:
„2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján,
valamint közvetlenül gyakorolja.”
28/C. § (5) „Nem lehet országos népszavazást tartani:
(…)
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről”.
Az Nsztv. vonatkozó rendelkezése:
„13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen
válaszolni.”
A Ve. alkalmazott szabályai:
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, ille tő leg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos
döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve –
az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(2) Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító
határozata elleni kifogást a határozat közzétételét követő nyolc napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz
címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. [...]
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság,
ille tő leg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot,
ille tő leg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
II. A kifogás megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény
1. § h) pontjában foglaltaknak meg fele lően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján
lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és
rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és
a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési
eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek meg fele lően járt-e el.
2. Az Alkotmánybíróság a 25/2004. (VII. 7.) AB határozatban kimondta: „Az Alkotmány szabálya szerint már nem csak
személyi kérdésekben való döntésekről nem lehet országos népszavazást tartani, hanem az Országgyűlés hatáskörébe
tartozó szervezetalakítási (szervezetátalakítási, szervezetmegszüntetési) kérdésekről sem. Olyan következtetésre nem
lehet jutni az Alkotmány szövege alapján, hogy a tilalom csupán valamely szerv belső szervezetének átalakítását érintő
kérdésre vonatkozik. Az Alkotmány szervezetalakítás alatt nem csupán valamely szerv belső szervezetének
megállapítását érti, hanem a szerv létrehozását vagy átalakítását is.” (ABH 2004, 384.)
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletének szabályozása
az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetátalakítási kérdésnek minősül, mert az Országgyűlési struktúrájának,
bizottsági és frakciószabályainak átalakítását követeli meg. Ezért a kérdés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés
d) pontjában foglalt tilalomba ütközik.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az OVB 322/2007. (IX. 12.) OVB határozatát megsemmisítette, és az OVB-t új
eljárásra utasította.
3. A kifogástevő utalt az Alkotmánybíróság 35/1992. (VI. 10.) AB határozatára is. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság
megjegyzi, hogy a hivatkozott határozat kizárólag azért állapított meg mulasztást, mert az Országgyűlés nem alkotta
meg a nemzeti és etnikai kisebbségeknek a szervezett önkormányzáshoz való jogát, és annak „feltételeit és
körülményeit” biztosító törvényt. Az Országgyűlés ennek a feladatának 1993-ban eleget tett. (Lásd a nemzeti és etnikai
kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényt.)
4. Mivel az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontja alapján az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya nem hitelesíthető, ezért
az Alkotmánybíróság nem foglalt állást a kifogástevőnek az Alkotmány burkolt módosításával összefüggő
indítványáról.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére
tekintettel rendelte el.
Budapest, 2010. április 27. Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.