Röviden
Ez a kormányhatározat a budapesti vasúti pályaudvari rendszer fejlesztésének irányairól szól, célja a vasút versenyképességének növelése és a városi közlekedésbe való integrálása.
Mit szabályoz
- A vasút versenyképességének növelését az egyéni közlekedéssel szemben.
- A vasút személyszállítási funkciójának kihasználását a városi és elővárosi közlekedésben.
- A budapesti vasúti pályaudvari rendszer megújítását és a hiányzó hálózati kapcsolatok kiépítését.
- A fővárosi vasúti pályaudvarok felszabadítható üzemi területeinek városfejlesztési célú hasznosítását.
Kit érint
- A Miniszterelnökséget vezető minisztert, az innovációért és technológiáért felelős minisztert, valamint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert.
- Budapest és térsége lakosságát, valamint a vasúti közlekedést használókat.
Kulcsfontosságú pontok
- Teljes körű Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányt kell készíteni a fejlesztési célok megvalósítása érdekében, figyelembe véve városfejlesztési, közlekedési, vasúttechnológiai és környezetvédelmi szempontokat.
- Javaslatot kell tenni a Déli pályaudvar térségén keresztül a Nyugati pályaudvarhoz vezető „vasúti összekötő alagút” megépítésére és a Nyugati pályaudvar központi pályaudvarrá alakítására.
- A Déli Körvasút fejlesztése és kapacitásbővítése projektet (Budapest-Kelenföld és Ferencváros vasútállomások között háromvágányú kapcsolat, új elővárosi megállók) engedélyezési terv és tenderdokumentáció szintjén kell előkészíteni.
- A Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány megvalósítására irányuló feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatására maximálisan adható támogatási előleg 50 000 000 forint.
Jogszabály szövege
1564/2018. (XI. 10.) Korm. határozata a budapesti vasúti pályaudvari rendszer fejlesztésének irányairól. A Kormány 1. egyetért Budapesten és térségében
- a)a vasút egyéni közlekedéssel szembeni versenyképességének növelésével,
- b)a vasút személyszállítási funkciójában rejlő lehetőségek kihasználásával a városi és elővárosi közlekedésben,
- c)a Budapest fejlettségéhez mérten méltatlan állapotú vasúti pályaudvari rendszer megújításával,
- d)a hiányzó hálózati kapcsolatok és megállók építésével,
- e)a vasút városi közösségi közlekedési hálózatba való teljes körű integrációjával, f ) Budapest átjárhatóságának fejlesztésével és a Duna két partját összekötő új vasúti kapcsolatok létesítésével, valamint
- g)a fővárosi vasúti pályaudvarok felszabadítható üzemi területeinek funkcióváltásával, városfejlesztési célú hasznosításával (a továbbiakban együtt: fejlesztési célok); 2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert és az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterrel együttműködve, a fejlesztési célok megvalósítása érdekében készítsenek teljes körű, a városfejlesztési, közlekedési, vasúttechnológiai és környezetvédelmi szempontokra is kiterjedő Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányt (a továbbiakban: Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány), amely – az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrása által társfinanszírozott, „Budapest Rail Node Strategic Development Study” című projekt keretében elkészítendő vasúti átjárhatósági tanulmánnyal összhangban – javaslatot tesz:
- a)Budapest kelet–nyugati vasúti átjárhatósága bővítésére, a Déli pályaudvar térségén keresztül a Nyugati pályaudvarhoz vezető „vasúti összekötő alagút” megépítésére és az így növekvő szerepű Nyugati pályaudvar központi pályaudvarrá alakítására,
- b)az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrása által társfinanszírozott Déli összekötő vasúti hídhoz kapcsolódó Déli Körvasútnak új megállóhelyekkel az új budapesti vasúti hálózati koncepcióba illesztésére,
- c)az
- a)és
- b)alpont szerinti fejlesztések eredményeként a megváltozó szerephez illeszkedő fejpályaudvari fejlesztési koncepcióra a Keleti pályaudvarra vonatkozóan,
- d)a fejpályaudvarok és a bevezető vasúti vonalszakaszok mentén lévő vasúti rozsdaövezetek funkcióváltására, városfejlesztési célú hasznosítására, kiemelten a fejlesztési célok megvalósítása nyomán fokozatosan felszabaduló Déli pályaudvar teljes területére, a Nyugati pályaudvar és a Keleti pályaudvar menti, valamint az azokhoz vezető belterületi vasúti vonalszakaszok mentén felszabadítható területekre,
- e)az a)–
- d)alpont szerinti infrastrukturális célokhoz igazodó, a korszerű vasútüzem lebonyolításához szükséges átfogó, új menetrendi koncepcióra, valamint ez alapján a vasúti hálózati rendszer átalakításából eredően a vasúti tárolási, karbantartási és javítási infrastruktúra elhelyezését tartalmazó üzemeltetési koncepcióra, f ) az új, a városi kapcsolatokat javító vasúti megállóhelyekre az elővárosi vasútvonalak és a fővárosi tömegközlekedési hálózat találkozási pontjainál, valamint a sűrűn lakott városi övezetekben; Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter innovációért és technológiáért felelős miniszter nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Határidő: 2020. február 29. 3. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert és az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy gondoskodjanak
- a)a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány eredményéről és a szükséges intézkedésekről, előterjesztés készítéséről és benyújtásáról a Kormány részére, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter bevonásával,
- b)a Déli Körvasút fejlesztése és kapacitásbővítése projekt – azaz a Budapest-Kelenföld és Ferencváros vasútállomások között háromvágányú kapcsolat, Kelenföld és Ferencváros állomásokon kiegészítő állomási kapacitásbővítés, továbbá a Nádorkert, a Közvágóhíd és a Népliget térségében elővárosi megállók kialakítása – engedélyezési terv és kapcsolódó tenderdokumentáció szintű részletességgel történő megtervezéséről és előkészítéséről, a központi költségvetésből finanszírozott kulcsfontosságú budapesti kötöttpályás közlekedési projektekről szóló 1655/2017. (IX. 13.) Korm. határozat által biztosított források terhére, a vonatkozó támogatási szerződés módosításával; Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter innovációért és technológiáért felelős miniszter nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Határidő: az
- a)alpont esetében 2020. március 31. a
- b)alpont esetében 2019. május 31. 4. egyetért azzal, hogy a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány a 2014–2020 közötti programozási időszakban az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program 3.1. beruházási prioritás pénzügyi keretének terhére valósuljon meg, és felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy gondoskodjon a vonatkozó támogatási szerződésnek a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyetértésével történő megkötéséről; Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter Határidő: azonnal 5. a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány megvalósítására irányuló feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatására a 4. pont szerinti támogatási szerződésben maximálisan adható támogatási előleget 50 000 000 forint összegben határozza meg; Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter Határidő: a támogatási szerződés megkötésével egyidejűleg 6. egyetért a 3. pont
- b)alpontja szerinti Déli Körvasút fejlesztése és kapacitásbővítése projekt megvalósítása kiemelt prioritásként történő szerepeltetésével – amennyiben arra technikai lehetőség mutatkozik – a 2021–2027 közötti európai uniós programozási időszakban megvalósítani tervezett közlekedési beruházások között, és felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert és az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy tegyék meg az ehhez szükséges intézkedéseket. Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter innovációért és technológiáért felelős miniszter Határidő: a 2021–2027 közötti európai uniós programozási időszak közlekedési operatív program tervezése keretében Orbán Viktor s. k., miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.