Röviden
Ez az utasítás a Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő dolgokban keletkezett károk önkéntes megtérítésének, illetve a munkáltató kártérítési igényének érvényesítésének szabályait írja le. Célja a károk rendezésének törvényes végrehajtása.
Mit szabályoz
- A Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában, illetve a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság vagyonkezelésében lévő dolgok hiányából, megrongálódásából vagy meghibásodásából eredő károk kezelését.
- Az önkéntes kártérítés folyamatát és feltételeit.
- A munkáltató kártérítési igényének érvényesítésére vonatkozó eljárást.
- A kártérítési eljárásban résztvevő szervezeti egységek feladatait.
Kit érint
- A Miniszterelnöki Hivatal alkalmazásában álló köztisztviselőket, ügykezelőket, munkavállalókat és ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban állókat.
- A Hivatallal jogviszonyban álló állami vezetőket.
Főbb pontok
- Károkozás esetén a károkozó köteles a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőt, illetve a KSzF illetékes igazgatóját haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni.
- A káreseményről való tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül káreseti jegyzőkönyvet kell készíteni.
- Az önkéntes teljesítésre való felhívásban meg kell jelölni a tényállást, az alkalmazott felelősségének mértékét, a kár összegét és a megtérítés módját.
- A károkozó kezdeményezheti a kártérítési határozatban megállapított összeg megfizetésére legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezmény biztosítását.
📄 Jogszabály szövege
19/2009. (XII. 31.) MeHVM utasítása a Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában, illetve a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság vagyonkezelésében lévő dolgok hiányából, megrongálódásából, vagy meghibásodásából eredő károk önkéntes megtérítéséről és a munkáltató kártérítési igényének érvényesítéséről.
I. Általános rendelkezések 1. § (1) Jelen utasítás hatálya a Miniszterelnöki Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) alkalmazásában álló köztisztviselőkre,
ügykezelőkre, munkavállalókra és ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban állókra terjed ki; az utasítás II. fejezete
rendelkezéseit a Hivatallal jogviszonyban álló állami vezetőkre is alkalmazni kell (a továbbiakban együtt:
alkalmazottak). (2) Az utasítás célja, hogy a Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában illetve a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (a
továbbiakban: KSzF) vagyonkezelésében lévő dolog hiányából, megrongálódásából, vagy meghibásodásából eredő
károk önkéntes megtérítésének lehetőségét (II. Fejezet), illetve az alkalmazottak kártérítési felelőssége
megállapítására szolgáló – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben (a továbbiakban: Ktv.) és a
Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben (a továbbiakban: Mt.) meghatározott – eljárás törvényes
végrehajtását biztosítsa (III. Fejezet). (3) Az utasítás III. fejezete rendelkezéseinek alkalmazása során az alkalmazott felelősségének mértékét (Ktv. 57–57/B. §,
Mt. 166–171. §), a kár összegét (Mt. 172. §), a bizonyítási teher alakulását (Mt. 166. § (2) bek., 169. § (2) bek.) a vonatkozó
törvényi rendelkezések alapján kell megítélni, a köztisztviselővel szembeni kártérítési eljárást a – a Ktv. 58. §-a alapján –
a törvény fegyelmi eljárást szabályozó rendelkezési (51–55/A. §) alapján kell lefolytatni.
II. Az önkéntes teljesítés 2. § (1) Károkozás esetén a károkozó köteles
a) a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőt, illetve b) a KSzF vagyonkezelésében álló dologban bekövetkezett kár esetén a KSzF illetékes igazgatóját is
írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül tájékoztatni.
(2) A káresemény bekövetkezéséről történt tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül az (1) bekezdésben megjelölt
vezető a jelen utasítás melléklete szerinti formában gondoskodik a káreseti jegyzőkönyv elkészítéséről.
(3) A káreseti jegyzőkönyvet a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztálynak (a továbbiakban: eljáró szervezeti
egység) haladéktalanul meg kell küldeni. Az (1) bekezdés b) pontjában írt esetben a jegyzőkönyvhöz csatolni kell a
károkozó felelősségét megalapozó dokumentumokat, illetve meg kell jelölni a kár összegét, valamint kiszámításának
módját és annak során figyelembe vett körülményeket. (4) A kár összegét az Mt. 172. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével
a) a KSzF vagyonkezelésében, illetve tulajdonában lévő dolog esetében a KSzF illetékes igazgatója;
b) egyéb esetben az eljáró szervezeti egység vezetője
állapítja meg. (5) A (3) bekezdésben megjelölt iratok alapján az eljáró szervezeti egység az alkalmazottat önkéntes teljesítésre hívja fel. A
felhívásban meg kell jelölni a) az ügyben megállapított tényállást,
b) az alkalmazott felelősségének mértékét, és az annak alapjául szolgáló jogszabályokat;
c) a kár összegét; d) a kár megtérítésének módját;
e) a (7) bekezdés szerinti méltányosság lehetőségét; f) a felhívásban foglaltak nem teljesítése esetén követendő eljárást.
(6) Az önkéntes teljesítésre való felhívás egy példányát a KSzF Pénzügyi és Számviteli Főosztálya részére meg kell küldeni,
amely köteles haladéktalanul értesíteni az eljáró szervezeti egységet a kár megtérüléséről.
(7) Az önkéntes teljesítés sikertelensége esetén az eljáró szervezeti egység intézkedik a munkáltató kártérítési igényének
III. fejezet (4)–(7) bekezdésében foglaltak szerinti érvényesítéséről. III.
A munkáltató kártérítési igényének érvényesítése 3. § (1) A kártérítési eljárás szükségességéről a munkáltatói jogkör gyakorlóját az eljáró szervezeti egység tájékoztatja az
ügyben keletkezett iratok másolati példányainak megküldésével. (2) A kártérítési eljárás lefolytatásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik, az ahhoz szükséges szakmai
támogatást az eljáró szervezeti egység biztosítja. (3) Az (2) bekezdés szerinti szakmai támogatás keretében az eljáró szervezeti egység
a) előkészíti a munkáltatói jogkör gyakorlója és a kártérítési tanács által kiadmányozandó iratokat,
b) a vizsgálóbiztos megkeresésére véleményt nyilvánít, jogi állásfoglalást ad;
c) iratmintát biztosít az egyes eljárási cselekményekhez; d) tagként részt vesz a kártérítési tanács munkájában.
(4) A kártérítési eljárás során keletkezett iratokat három példányban, amennyiben az eljárásban az érdek-képviseleti szerv
képviselője is részt vesz, négy példányban kell elkészíteni.
(5) A károkozó felelősségét megállapító jogerős határozat esetén az eljáró szervezeti egység a határozat egy példányának
megküldésével a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt értesíti. A kártérítés meg nem fizetése esetén a főosztály az
összeget a károkozó illetményéből levonja. (6) A jelen fejezet hatálya alá tartozó károkozó – ha azt vagyoni viszonyai indokolják – kezdeményezheti a kártérítési
határozatban megállapított összeg megfizetésére legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezmény biztosítását. A
kérelmet az eljáró szervezeti egység a károkozó munkáltatói jogkört gyakorló vezetője véleményének beszerzését
követően terjeszti fel a miniszterhez (7) A munkavállaló és ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló károkozó ügyében az eljáró szervezeti egység a 2. §
(5) bekezdése szerinti felhívás sikertelensége esetén értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját, egyidejűleg intézkedik a
kártérítési igény bíróság előtti érvényesítéséről. IV. Záró rendelkezések
4. § (1) Jelen utasítás aláírását követ 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A
hatálybalépéssel egyidejűleg a Miniszterelnöki Hivatal Kártérítési Szabályzatáról szóló 17/2004. MeH KÁ utasítás
hatályát veszti. (2) Jelen utasítás közzététele a Hivatalos Értesítőben, valamint a Miniszterelnöki Hivatal belső számítógépes hálózatán
(MeH Infon) történik. Budapest, 2009. december 23. Dr. Molnár Csaba s. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.