← Magyarország

19/2009. (XII. 31.) MeHVM utasítása a Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában, illetve a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság vagyonkezelésében lévő dolg

Röviden

Ez az utasítás a Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő dolgokban keletkezett károk önkéntes megtérítésének, illetve a munkáltató kártérítési igényének érvényesítésének szabályait írja le. Célja a károk rendezésének törvényes végrehajtása.

Mit szabályoz

Kit érint

Főbb pontok

Jogszabály szövege

19/

  1. (XII. 31.) MeHVM utasítása a Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában, illetve a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság vagyonkezelésében lévő dolgok hiányából, megrongálódásából, vagy meghibásodásából eredő károk önkéntes megtérítéséről és a munkáltató kártérítési igényének érvényesítéséről. I. Általános rendelkezések
  2. §

(1)Jelen utasítás hatálya a Miniszterelnöki Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) alkalmazásában álló köztisztviselőkre, ügykezelőkre, munkavállalókra és ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban állókra terjed ki; az utasítás II. fejezete rendelkezéseit a Hivatallal jogviszonyban álló állami vezetőkre is alkalmazni kell (a továbbiakban együtt: alkalmazottak).
(2)Az utasítás célja, hogy a Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában illetve a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (a továbbiakban: KSzF) vagyonkezelésében lévő dolog hiányából, megrongálódásából, vagy meghibásodásából eredő károk önkéntes megtérítésének lehetőségét (II. Fejezet), illetve az alkalmazottak kártérítési felelőssége megállapítására szolgáló – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben (a továbbiakban: Ktv.) és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben (a továbbiakban: Mt.) meghatározott – eljárás törvényes végrehajtását biztosítsa (III. Fejezet).
(3)Az utasítás III. fejezete rendelkezéseinek alkalmazása során az alkalmazott felelősségének mértékét (Ktv. 57–57/B. §, Mt. 166–171. §), a kár összegét (Mt. 172. §), a bizonyítási teher alakulását (Mt. 166. §
(2)bek., 169. §
(2)bek.) a vonatkozó törvényi rendelkezések alapján kell megítélni, a köztisztviselővel szembeni kártérítési eljárást a – a Ktv.
  1. §-a alapján – a törvény fegyelmi eljárást szabályozó rendelkezési (51–55/A. §) alapján kell lefolytatni. II. Az önkéntes teljesítés
  2. §
(1)Károkozás esetén a károkozó köteles
  1. a)a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőt, illetve
  2. b)a KSzF vagyonkezelésében álló dologban bekövetkezett kár esetén a KSzF illetékes igazgatóját is írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül tájékoztatni.
(2)A káresemény bekövetkezéséről történt tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül az
(1)bekezdésben megjelölt vezető a jelen utasítás melléklete szerinti formában gondoskodik a káreseti jegyzőkönyv elkészítéséről.
(3)A káreseti jegyzőkönyvet a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztálynak (a továbbiakban: eljáró szervezeti egység) haladéktalanul meg kell küldeni. Az
(1)bekezdés b) pontjában írt esetben a jegyzőkönyvhöz csatolni kell a károkozó felelősségét megalapozó dokumentumokat, illetve meg kell jelölni a kár összegét, valamint kiszámításának módját és annak során figyelembe vett körülményeket.
(4)A kár összegét az Mt. 172. §
(1)bekezdésében foglaltak figyelembevételével
  1. a)a KSzF vagyonkezelésében, illetve tulajdonában lévő dolog esetében a KSzF illetékes igazgatója;
  2. b)egyéb esetben az eljáró szervezeti egység vezetője állapítja meg.
(5)A
(3)bekezdésben megjelölt iratok alapján az eljáró szervezeti egység az alkalmazottat önkéntes teljesítésre hívja fel. A felhívásban meg kell jelölni
  1. a)az ügyben megállapított tényállást,
  2. b)az alkalmazott felelősségének mértékét, és az annak alapjául szolgáló jogszabályokat;
  3. c)a kár összegét;
  4. d)a kár megtérítésének módját;
  5. e)a
(7)bekezdés szerinti méltányosság lehetőségét; f) a felhívásban foglaltak nem teljesítése esetén követendő eljárást.
(6)Az önkéntes teljesítésre való felhívás egy példányát a KSzF Pénzügyi és Számviteli Főosztálya részére meg kell küldeni, amely köteles haladéktalanul értesíteni az eljáró szervezeti egységet a kár megtérüléséről.
(7)Az önkéntes teljesítés sikertelensége esetén az eljáró szervezeti egység intézkedik a munkáltató kártérítési igényének III. fejezet
(4)
(7)bekezdésében foglaltak szerinti érvényesítéséről. III. A munkáltató kártérítési igényének érvényesítése 3. §
(1)A kártérítési eljárás szükségességéről a munkáltatói jogkör gyakorlóját az eljáró szervezeti egység tájékoztatja az ügyben keletkezett iratok másolati példányainak megküldésével.
(2)A kártérítési eljárás lefolytatásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik, az ahhoz szükséges szakmai támogatást az eljáró szervezeti egység biztosítja.
(3)Az
(2)bekezdés szerinti szakmai támogatás keretében az eljáró szervezeti egység
  1. a)előkészíti a munkáltatói jogkör gyakorlója és a kártérítési tanács által kiadmányozandó iratokat,
  2. b)a vizsgálóbiztos megkeresésére véleményt nyilvánít, jogi állásfoglalást ad;
  3. c)iratmintát biztosít az egyes eljárási cselekményekhez;
  4. d)tagként részt vesz a kártérítési tanács munkájában.
(4)A kártérítési eljárás során keletkezett iratokat három példányban, amennyiben az eljárásban az érdek-képviseleti szerv képviselője is részt vesz, négy példányban kell elkészíteni.
(5)A károkozó felelősségét megállapító jogerős határozat esetén az eljáró szervezeti egység a határozat egy példányának megküldésével a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt értesíti. A kártérítés meg nem fizetése esetén a főosztály az összeget a károkozó illetményéből levonja.
(6)A jelen fejezet hatálya alá tartozó károkozó – ha azt vagyoni viszonyai indokolják – kezdeményezheti a kártérítési határozatban megállapított összeg megfizetésére legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezmény biztosítását. A kérelmet az eljáró szervezeti egység a károkozó munkáltatói jogkört gyakorló vezetője véleményének beszerzését követően terjeszti fel a miniszterhez
(7)A munkavállaló és ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló károkozó ügyében az eljáró szervezeti egység a 2. §
(5)bekezdése szerinti felhívás sikertelensége esetén értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját, egyidejűleg intézkedik a kártérítési igény bíróság előtti érvényesítéséről. IV. Záró rendelkezések 4. §
(1)Jelen utasítás aláírását követ
  1. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A hatálybalépéssel egyidejűleg a Miniszterelnöki Hivatal Kártérítési Szabályzatáról szóló 17/
  2. MeH KÁ utasítás hatályát veszti.
(2)Jelen utasítás közzététele a Hivatalos Értesítőben, valamint a Miniszterelnöki Hivatal belső számítógépes hálózatán (MeH Infon) történik. Budapest, 2009. december 23. Dr. Molnár Csaba s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.