Röviden
Ez a határozat az Alkotmánybíróság döntését foglalja össze egy országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos vitában. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság (OVB) korábbi határozatát, és új eljárásra utasította az OVB-t.
Amit szabályoz
- Az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatának megsemmisítését.
- Az OVB új eljárásra utasítását.
- Az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének és a rajta szereplő kérdésnek a hitelesítését.
- A népi kezdeményezés kérdésének egyértelműségi követelményét.
Akire vonatkozik
- Az Országos Választási Bizottság (OVB).
- Az országos népi kezdeményezés kezdeményezője.
Főbb pontok
- Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az OVB 323/2008. (X. 30.) OVB határozatát.
- Az OVB-t új eljárásra utasította.
- Az OVB eredetileg azért tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a „kizárólagos állami részesedéssel” kifejezést nem találta egyértelműnek a választópolgárok számára.
- Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgt.) használja ezt a megfogalmazást, ezért az OVB indoka alapján az egyértelműség hiánya nem állapítható meg.
📄 Jogszabály szövege
157/2008. (XII. 18.) AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányának, illetve az azon szereplő kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 323/2008. (X. 30.) OVB határozatát megsemmisíti,
és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
I. 1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban:
OVB) a 323/2008. (X. 30.) OVB határozatával (a továbbiakban: OVBh.) úgy döntött, hogy megtagadja annak az
országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív
mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következő
kérdés szerepel: „Kezdeményezzük a vonatkozó törvények olyan tartalmú módosítását, hogy az állam tulajdonában lévő közcélú vízilétesítmények létrehozására,
fenntartására és üzemeltetésére irányuló tevékenység
gyakorlása csak kizárólagos állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet részére legyen átengedhető”.
Az OVB megállapította, hogy az aláírásgyűjtő íven feltett kérdés nem felel meg a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 17. §-ában foglalt egyértelműségi feltételnek, mivel a kezdeményezésben szereplő „kizárólagos
állami részesedéssel” fogalom használata miatt az nem
egyértelmű a választópolgárok számára. Az OVBh. a
Magyar Közlöny 2008. évi 154. számában, 2008. október
30-án jelent meg. A választási eljárásról szóló 1997. évi
C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése
szerint az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül
lehet benyújtani. A határozat ellen 2008. november 6-án,
határidőn belül, a hitelesítési eljárás kezdeményezője kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. A kifogás
benyújtójának állítása szerint a „kizárólagos állami részesedéssel” megfogalmazás megfelel az egyértelműségi
követelménynek, hiszen az – érvelése szerint – „olyan
gazdálkodó szervezetekre vonatkozik, amelyekben az állami részesedésen kívül más részesedés nincs” és azt a
vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
(a továbbiakban: Vgt.) is használja a 9. § (1) bekezdésében, amely a következő rendelkezéseket tartalmazza:
„9. § (1) Az állam a kizárólagos tulajdonában, valamint az önkormányzat (önkormányzati társulás) a törzsvagyonában lévő víziközmű létesítmények létesítéséről,
fenntartásáról, üzemeltetéséről (a továbbiakban együttesen: működtetés) a következő módokon gondoskodhat:
a) olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben
kizárólagos részesedéssel rendelkezik – ide nem értve a
munkavállalói résztulajdont,
(...)”
Ezért a kifogás benyújtója az OVBh. megsemmisítését
és az OVB új eljárásra kötelezését kérte.
Az Alkotmánybíróság a Ve. 131. §-ára, illetve 130. §
(3) bekezdésére 1ekintettel a kifogást soron kívül bírálta el.
II. A kifogás elbírálása során az Alkotmánybíróság az
alábbi jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg döntését:
1. Az Alkotmány figyelembe vett rendelkezései:
„28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdemé
nyezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés
lehet.”
„28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább
50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni.”
2. Az Nsztv. érintett rendelkezései:
„17. § A népi kezdeményezésnek pontosan és egyértel
műen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést.” „18. § Az Országos Választási Bizottság akkor tagadja
meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe,
b) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény
ben foglalt követelményeknek,
c) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárás
ról szóló törvényben foglalt követelményeknek.” 3. A Ve. érintett rendelkezései:
„170. § (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kí
vül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
„131. § Az országos népi kezdeményezés során a
117–121. § és a 130. § (1) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
III. A kifogás megalapozott. 1. A jelen ügyben az Alkotmánybíróság hatáskörét az
Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §
h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása jogorvoslati eljárás, ezért az Alkotmánybíróság a kifogásban foglaltak – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban [25/1999. (VII. 7.)
AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] – azt vizsgálja, hogy
a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve.-ben és az Nsztv.-ben
foglalt feltételeknek, és az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az
irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002.
(XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.].
2. Az OVB a határozatában arra alapította a hitelesítés
megtagadását, hogy a kérdésben használt „kizárólagos állami részesedéssel” fogalom használata miatt a kezdeményezés megfogalmazása nem felel meg az egyértelműségi
követelménynek.
Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította,
hogy a Vgt. – ha nem is szó szerinti konstrukcióban – használja ezt a megfogalmazást, így a kérdés egyértelműségének hiánya az OVB által megfogalmazott indok alapján
nem állapítható meg, ezért az OVBh.-t megsemmisítette,
és az OVB-t új eljárásra utasította.
Hasonlóképpen döntött az Alkotmánybíróság az egyértelműség megállapítása kérdésében a 64/2008. (IV. 30.)
AB határozatában (ABK 2008, április, 537.).
Az Alkotmánybíróság e határozatának közzétételét az
OVBh.-nak a Magyar Közlönyben való közzétételére tekintettel rendelte el.
Budapest, 2008. december 15. Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.