844/E/2006. AB végzés. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a köve

844/E/2006. AB végzés. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: 1. Az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 44. § (3) bekezdése vonatkozásában a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárást megszünteti. 2. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 22/2006. (IX. 7.) OVB állásfoglalás alkotmányellenességnek megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti. 1. Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 44. § (3) bekezdése vonatkozásában. Álláspontja szerint a jogalkotó az Övjt. 44. § (3) bekezdésében az esélyegyenlőség érvényre juttatása érdekében nem írta elő, hogy egy jelölő szervezet a 10 000 fő feletti településeken létesített egyéni választókerületekben kerületenként csak egy jelöltet állíthat. Ez – az indítványozó vé leménye szerint – bizonytalanná és kiszámíthatatlanná teszi a mandátumkiosztás rendjét, mivel a helyi választási bizottságok összetételétől és politikai hozzáállásától teszi függővé, hogy a jelölő szervezet minden vesztes jelöltje után, vagy csak egy vesztes jelöltje után számítják a kompenzációs listára eső szavazatokat. Ez pedig diszkrecionális jogkört biztosít a helyi választási bizottságoknak, amely sérti a mandátumkiosztás kiszámítható, világos és egyértelmű szabályait, s így a jogbiztonság alkotmányos elvét is. Az indítványozó kérte továbbá az Országos Választási Bizottság 22/2006. (IX. 7.) OVB állásfoglalás (a továbbiakban: OVB állásfoglalás) alkotmányellenességnek megállapítását és megsemmisítését is, mert az abban foglalt értelmezés – szerinte – egy mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés alapján a választási rendszer olyan diszfunkcióit eredményezi, amely magában hordozza a választási eredmények bíróság általi tömeges megsemmisítését, vagy adott esetben a megalakult önkormányzatok legitimációjának csorbulását, és ezzel sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében lefektetett jogállamiság elvét. 2. Az indítványozó által sérelmezett jogintézmény, a kompenzációs lista az ún. vegyes választási rendszer egyik összetevője. Az Övjt. 9. § (1) bekezdése alapján a 10 000-nél több lakosú településeken és a fővárosi kerületekben a képviselőket az Övjt. 43–45. §-aiban szabályozott vegyes választási rendszerben választották. A választópolgárok az egyéni választókerületekben jelölteket ajánlással állítottak, s a szavazólapra jelöltként való felkerülésnek feltétele meghatározott számú ajánlás összegyűjtése volt. A kompenzációs lista állításához ajánlásokat nem kellett gyűjteni, mert megfelelő számú egyéni jelölt nyilvántartásba vétele (Övjt. 3. számú melléklete) volt a listaállítás feltétele a jelölő szervezet számára. A vegyes választási rendszerben a választópolgárok csak az egyéni választókerületi jelöltekre szavaznak, a kompenzációs listára nem. A jelölő szervezetek jelöltjeire leadott, egyéni választókerületben mandátumot nem eredményező szavazatokat jelölő szervezetenként összesítik, és a mandátumok meghatározott része az Övjt. 9. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint a mandátumot nem eredményező szavazatok arányában került kiosztásra a jelölő szervezetek között. Az Övjt.-t a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt2.) 2010. június 14-én hatályon kívül helyezte, és az Övjt2.-ben a törvényalkotó a vegyes választási rendszerre vonatkozó eljárást is újraszabályozta. Az Alkotmánybíróság ezért határidő tűzésével felhívta az indítványozót, nyilatkozzon arról, hogy a törvényi szabályozás változására tekintettel visszavonja-e vagy fenntartja-e indítványát. Az indítványozó a felhívásra nem válaszolt. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak hatályos jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. Hatályon kívül helyezett, illetőleg módosított jogszabályi rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatára az Alkotmánybíróság hatásköre csak akkor terjed ki, ha annak alkalmazhatósága az eldöntendő kérdés. (335/B/1990. AB végzés, ABH 1990, 261.) A konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. § (1) bekezdése alapján benyújtott bírói kezdeményezés és 48. §-a szerint előterjesztett alkotmányjogi panasz alapján az Alkotmánybíróság már nem hatályos rendelkezés alkotmányellenességét is vizsgálja. Az Övjt. 44. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványként terjesztették elő. Az Alkotmánybíróság ezért – az ismertetett gyakorlatának megfelelően az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend) 31. § a) pontja alkalmazásával (az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabály hatályát vesztette, és ezzel az indítvány tárgytalanná vált) – az Övjt. 44. § (3) bekezdése vonatkozásában a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány ügyében az eljárást megszüntette. 3. Az indítványozó kérte továbbá az OVB állásfoglalás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének – általa vélt – sérelme miatt. Az indítvánnyal támadott állásfoglalás az Övjt. 44. § (3) bekezdése alkalmazásával összefüggő kérdésről szól. Az Övjt.-t az Övjt2. 2010. június 14-én hatályon kívül helyezte, és az Övjt2.-ben a törvényalkotó a vegyes választási rendszerre vonatkozó eljárást is újraszabályozta. Így az állásfoglalás vizsgálata okafogyottá vált, ezért az Ügyrend 31. § e) pontja alapján az Alkotmánybíróság az eljárást ebben a részében is megszüntette. Budapest, 2010. október 26. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke