96/2011. (XI. 17.) AB határozata

96/2011. (XI. 17.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 376/2010. (V. 19.) OVB határozatát helybenhagyja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás 1. Magánszemélyek országos népszavazási kezdeményezés tárgyában aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából.

Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés – a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) 54. §-a alapján – alkosson elvi állásfoglalást arról, hogy az Alkotmány 29/C. § (5) bekezdés d) pontjában foglalt népszavazás-kezdeményezési tilalom csak az Országgyűlés által létrehozott saját szervezetére és az Országgyűlés által választandó személyekre vonatkozik és az említetteken túlmenően alkotmányos lehetőség van országos népszavazás kezdeményezésére az Alkotmányban nem szabályozott, személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekben?”

Az OVB az Nsztv. 10. § b) és c) pontja alapján az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítését megtagadta, mert a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében megfogalmazott egyértelműség követelményének, megállapította továbbá, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés az Alkotmányban nem szereplő rendelkezésre utal, tekintettel arra, hogy az Alkotmányban nincs 29/C. § (5) bekezdés. A kérdés ezért nem értelmezhető sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára. Az OVB határozatában utalt arra is, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés az Alkotmánybíróság által a 121/2009. (XII. 17.) AB határozatában alkotmányellenesnek minősített elvi állásfoglalás kiadására kötelezné az Országgyűlést. Az Alkotmánybíróság e határozatában alkotmányellenesnek minősítette és 2010. december 31. napjával megsemmisítette a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényt (a továbbiakban: régi Jat.), így a régi Jat.-ban rögzített elvi állásfoglalás jogi eszközét is. Az Alkotmánybíróság az elvi állásfoglalás intézményével kapcsolatban kifejtette, hogy az „összeegyeztethetetlen az alkotmányos demokrácia meghatározó elvével, a hatalmi ágak elválasztásával”. Fentiekre tekintettel a kérdésben tartott eredményes népszavazás alkotmányellenes eljárásra kötelezné az Országgyűlést, így a kérdés burkolt alkotmánymódosításra irányul. Az OVB hivatkozott az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatára is, amelynek megfelelően az Alkotmány nem módosítható választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással, alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] történhet.

Érvelésük szerint az OVB határozata meghozatalánál megsértette a Ve. 3. § d) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást, mert a szövegben lévő elírásról a kérelmezőket tájékoztatnia kellett volna a kérdés hitelesítésének elbírálása előtt. Álláspontjuk szerint az Alkotmánynak az Országgyűlés által elvi állásfoglalással történő értelmezése az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, ezért nem jelent burkolt alkotmánymódosítást. Hivatkoznak emellett arra is, hogy az Alkotmánybíróság 121/2009. (XII. 17.) határozata „nem lépett hatályba”, ezért az alkotmányellenesnek nyilvánított norma még törvényes és alkalmazható. Kérik továbbá, hogy az Alkotmánybíróság szerezze be a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének szakvéleményét, mert az OVB az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak való meg nem felelést nem indokolta.

A kifogással érintett határozat a Magyar Közlöny 2010. évi 82. számában, 2010. május 19-én jelent meg; a kifogás 2010. június 2-án, vagyis a törvényes határidőn belül érkezett az OVB-hez.

Eljárása során az Alkotmánybíróság e feladatát alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] 4. Az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és az OVBh.-t helyes indokai alapján helybenhagyta.

Az Alkotmánybíróság megjegyzi: az Alkotmánybíróság – ahogy az OVB is említi a kifogásolt határozatában – a 121/2009. (XII. 17.) határozattal 2010. december 31. napjával megsemmisítette a régi Jat.-ot. Időközben az Országgyűlés megalkotta a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényt (a továbbiakban: új Jat.), amely – néhány, a

32. §(2) bekezdésben felsorolt rendelkezés kivételével – 2011. január 1-jén lépett hatályba

Az új Jat. a korábbitól eltérően nem ismeri az elvi állásfoglalást. Ennek következtében elvi állásfoglalás kibocsátására az Országgyűlésnek már nincs hatásköre, így a kérdésben tartott eredményes népszavazás lehetetlen eljárásra kötelezné az Országgyűlést. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2011. november 15. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke