3/2014. (I. 21.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság K. A. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a…

3/2014. (I. 21.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság K. A. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az 1997. évi CXXXIX., a menedékjogról szóló törvény alapján menekültkénti és menedékeskénti elismerést kérő személyek kérelmük jogerős elbírálásáig a számukra kijelölt befogadó állomást, illetőleg a menekültügyi hatóság által kijelölt más szálláshelyet saját elhatározásukból ne hagyhassák el?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás I. Beadványozó 2013. december 21-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából.

A népszuverenitás gyakorlásának kivételes módja az országos népszavazás, amelyet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben lehet tartani. Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikkének (3) bekezdése tartalmazza azon tárgykörök teljes körű felsorolását, amelyek nem bocsáthatók országos népszavazásra. A hivatkozott jogszabályhely d) pontja alapján nem lehet országos népszavazást tartani a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint tekintettel arra, hogy a nemzetközi szerződésről való döntés egyben az abban vállalt kötelezettségekről való döntés is, az Alaptörvény hivatkozott rendelkezésében foglalt tilalom alapján egyértelműen kizárt a közvetlen hatalomgyakorlás nemzetközi szerződés által szabályozott magatartás vonatkozásában.

Az Európai Unió Tanácsa által kiadott 2013/9/EK számú irányelv (a továbbiakban: Irányelv) szabályozza a menedékkérők befogadásának minimumszabályait az Európai Unió területén. Az Irányelv 7., a mozgásszabadságról rendelkező cikkének (1) bekezdése szerint „A menedékkérők a fogadó tagállam területén vagy az e tagállam által számukra kijelölt területen belül szabadon mozoghatnak.”. Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 288. cikke szerint „az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el … az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja”. Az Irányelvben foglaltak a magyar joganyag részévé váltak. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fentiek alapján a kérdés megfogalmazása a menedékkérők mozgásszabadságának olyan arányú korlátozását jelentené, amely ellentétes az Irányelv hivatkozott 7. cikkében foglaltakkal. Egy érvényes és eredményes országos népszavazás nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érintene, ennélfogva az Alaptörvény 8. cikk

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének sem. Az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a választópolgár és a jogalkotó aspektusából is vizsgálni szükséges. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető. A kérdés egyértelműségének megállapításakor azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. A kérdés a menedékjogot szabályozó jogszabályként az 1997. évi CXXXIX. törvényt nevesíti. E törvény 2008. január 1-től már nem hatályos, a menedékjog kérdéskörét jelenleg a 2007. évi LXXX. törvény szabályozza. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, hiszen megfogalmazásából adódóan alkalmas a választópolgár megtévesztésére, azt a hamis látszatot keltve, mintha a menedékügyet még ma is a több éve hatályban nem lévő törvény szabályozná és sikeres népszavazás esetén annak módosítására lenne köteles az Országgyűlés.

A Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 10. § b) és c) pontja alapján – mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.

II. A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontján, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján és (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § b) és c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a régi Ve. 124/A. § (3) bekezdés b) pontján, a Szerződés 288. cikkén, az Irányelv 7. cikkén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §

Budapest, 2014. január 14. Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke