3/
- (I. 21.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság K. A. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az
- évi CXXXIX., a menedékjogról szóló törvény alapján menekültkénti és menedékeskénti elismerést kérő személyek kérelmük jogerős elbírálásáig a számukra kijelölt befogadó állomást, illetőleg a menekültügyi hatóság által kijelölt más szálláshelyet saját elhatározásukból ne hagyhassák el?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó
- december 21-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §-a szerinti hitelesítés céljából. A népszuverenitás gyakorlásának kivételes módja az országos népszavazás, amelyet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben lehet tartani. Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény)
- cikkének
(3)bekezdése tartalmazza azon tárgykörök teljes körű felsorolását, amelyek nem bocsáthatók országos népszavazásra. A hivatkozott jogszabályhely d) pontja alapján nem lehet országos népszavazást tartani a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint tekintettel arra, hogy a nemzetközi szerződésről való döntés egyben az abban vállalt kötelezettségekről való döntés is, az Alaptörvény hivatkozott rendelkezésében foglalt tilalom alapján egyértelműen kizárt a közvetlen hatalomgyakorlás nemzetközi szerződés által szabályozott magatartás vonatkozásában. Az Európai Unió Tanácsa által kiadott 2013/9/EK számú irányelv (a továbbiakban: Irányelv) szabályozza a menedékkérők befogadásának minimumszabályait az Európai Unió területén. Az Irányelv 7., a mozgásszabadságról rendelkező cikkének
(1)bekezdése szerint „A menedékkérők a fogadó tagállam területén vagy az e tagállam által számukra kijelölt területen belül szabadon mozoghatnak.”. Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (a továbbiakban: Szerződés)
- cikke szerint „az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el … az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja”. Az Irányelvben foglaltak a magyar joganyag részévé váltak. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fentiek alapján a kérdés megfogalmazása a menedékkérők mozgásszabadságának olyan arányú korlátozását jelentené, amely ellentétes az Irányelv hivatkozott
- cikkében foglaltakkal. Egy érvényes és eredményes országos népszavazás nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érintene, ennélfogva az Alaptörvény
- cikk
(3)bekezdés d) pontjába ütközik, így a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének sem. Az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a választópolgár és a jogalkotó aspektusából is vizsgálni szükséges. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető. A kérdés egyértelműségének megállapításakor azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. A kérdés a menedékjogot szabályozó jogszabályként az
- évi CXXXIX. törvényt nevesíti. E törvény
- január 1-től már nem hatályos, a menedékjog kérdéskörét jelenleg a
- évi LXXX. törvény szabályozza. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, hiszen megfogalmazásából adódóan alkalmas a választópolgár megtévesztésére, azt a hamis látszatot keltve, mintha a menedékügyet még ma is a több éve hatályban nem lévő törvény szabályozná és sikeres népszavazás esetén annak módosítására lenne köteles az Országgyűlés. A Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv.
- § b) és c) pontja alapján – mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. II. A határozat az Alaptörvény
- cikk
(3)bekezdés d) pontján, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. §
(1)bekezdés c) pontján és
(2)bekezdésén, az Nsztv.
- §-án, a
- § b) és c) pontján,
- §
(1)bekezdésén, a régi Ve. 124/A. §
(3)bekezdés b) pontján, a Szerződés
- cikkén, az Irányelv
- cikkén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve.
- §
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján, valamint a 62. §
(1)bekezdés s) pontján alapul. Budapest,
- január
- Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke