3/2014. (I. 21.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság K. A. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazás

3/2014. (I. 21.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság K. A. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az 1997. évi CXXXIX., a menedékjogról szóló törvény alapján menekültkénti és menedékeskénti elismerést kérő személyek kérelmük jogerős elbírálásáig a számukra kijelölt befogadó állomást, illetőleg a menekültügyi hatóság által kijelölt más szálláshelyet saját elhatározásukból ne hagyhassák el?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a  Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a  Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A  jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az  illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó 2013. december 21-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az  országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.  évi III.  törvény (a  továbbiakban: Nsztv.) 2.  §-a szerinti hitelesítés céljából. A népszuverenitás gyakorlásának kivételes módja az  országos népszavazás, amelyet az  Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben lehet tartani. Magyarország Alaptörvénye (a  továbbiakban: Alaptörvény) 8.  cikkének (3)  bekezdése tartalmazza azon tárgykörök teljes körű felsorolását, amelyek nem bocsáthatók országos népszavazásra. A  hivatkozott jogszabályhely d)  pontja alapján nem lehet országos népszavazást tartani a  nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről. A  Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint tekintettel arra, hogy a  nemzetközi szerződésről való döntés egyben az  abban vállalt kötelezettségekről való döntés is, az  Alaptörvény hivatkozott rendelkezésében foglalt tilalom alapján egyértelműen kizárt a  közvetlen hatalomgyakorlás nemzetközi szerződés által szabályozott magatartás vonatkozásában. Az Európai Unió Tanácsa által kiadott 2013/9/EK számú irányelv (a  továbbiakban: Irányelv) szabályozza a  menedékkérők befogadásának minimumszabályait az  Európai Unió területén. Az  Irányelv 7., a mozgásszabadságról rendelkező cikkének (1) bekezdése szerint „A menedékkérők a fogadó tagállam területén vagy az  e  tagállam által számukra kijelölt területen belül szabadon mozoghatnak.”. Az  Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 288. cikke szerint „az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el … az irányelv az  elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a  forma és az  eszközök megválasztását a  nemzeti hatóságokra hagyja”. Az  Irányelvben foglaltak a  magyar joganyag részévé váltak. A  Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fentiek alapján a kérdés megfogalmazása a menedékkérők mozgásszabadságának olyan arányú korlátozását jelentené, amely ellentétes az  Irányelv hivatkozott 7. cikkében foglaltakkal. Egy érvényes és eredményes országos népszavazás nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érintene, ennélfogva az  Alaptörvény 8.  cikk (3) bekezdés d) pontjába ütközik, így a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy az  aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az  Nsztv. 13.  § (1)  bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének sem. Az  egyértelműség követelménye a  népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a  választópolgár és a  jogalkotó aspektusából is vizsgálni szükséges. Az  egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a  kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a  választópolgár a  népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az  szükséges, hogy a  kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető. A  kérdés egyértelműségének megállapításakor azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. A  kérdés a  menedékjogot szabályozó jogszabályként az  1997.  évi CXXXIX.  törvényt nevesíti. E  törvény 2008. január  1-től már nem hatályos, a  menedékjog kérdéskörét jelenleg a  2007.  évi LXXX.  törvény szabályozza. A  Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a  kérdés nem felel meg az  egyértelműség követelményének, hiszen megfogalmazásából adódóan alkalmas a  választópolgár megtévesztésére, azt a  hamis látszatot keltve, mintha a  menedékügyet még ma is a  több éve hatályban nem lévő törvény szabályozná és sikeres népszavazás esetén annak módosítására lenne köteles az Országgyűlés. A Nemzeti Választási Bizottság az  Nsztv. 10.  § b) és c)  pontja alapján – mivel a  kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és a  kérdés megfogalmazása nem felel meg a  törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. II. A határozat az  Alaptörvény 8.  cikk (3)  bekezdés d)  pontján, a  választási eljárásról szóló 2013.  évi XXXVI.  törvény 349.  § (1)  bekezdés c)  pontján és (2)  bekezdésén, az  Nsztv. 2.  §-án, a  10.  § b) és c)  pontján, 13.  § (1)  bekezdésén, a  régi Ve. 124/A.  § (3)  bekezdés b)  pontján, a  Szerződés 288.  cikkén, az  Irányelv 7.  cikkén, a  jogorvoslatról szóló tájékoztatás a  régi Ve. 130.  § (1)  bekezdésén, az  illetékekről szóló tájékoztatás az  1990.  évi XCIII.  törvény 37.  § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul. Budapest, 2014. január 14. Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke