598/D/2005. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

598/D/2005. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 324., 325., 326. és 327. §-a alkotmányellenességére hivatkozással előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja. I. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Legfelsőbb Bíróságnak felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott Pfv. E.21.287/2003/1. számú jogerős végzése ellen. Az indítványozó felperes az általa kiírt pályázat eredményeként támogatásban részesített társadalmi szervezettel szemben a támogatással való el nem számolás miatt pert kezdeményezett a támogatás visszafizetésére. A felperes keresete alapján a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 1999. június 17-én jogerős ítéletével a támogatás egy részének visszafizetésére kötelezte a társadalmi szervezetet. 2002-ben felperes perújítási kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a támogatásban részesített alperesnek a teljes támogatási összeg, kamatai és a költségek megfizetésére való kötelezését. Az elsőfokú bíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 324. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a követelés elévült , ezért a 327. § (1) bekezdése értelmében az bírósági úton nem érvényesíthető. Miután ezt az ítéletet a másodfokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a 2.Pf.20.259/2003/6. számú jogerős ítéletével helyben hagyta, az indítványozó a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 270. § (1) bekezdésének – az alkotmányjogi panasz benyújtásakor – hatályos szövegére hivatkozással felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz. A Pfv.E.21.287/2003/1. számú jogerős végzésével a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta, annak indokolását sem változtatta meg, külön kiemelvén, hogy az ítélet nem sértette meg a követelés elévülésre vonatkozó szabályokat. Az alkotmányjogi panaszában az indítványozó kérte a Ptk. elévülésre vonatkozó 324., 325., 326. és 327. §-ának megsemmisítését. Véleménye szerint ezek a „szabályok ellentétesek az Alkotmány 13. §. (1)–(2) bekezdésében foglalt tulajdonvédelmi szabályokkal, mert csupán az időmúlás alapján, kártalanítás nélkül elvonják a jogosult tulajdonjogát”. [Az alkotmányjogi panasz további részeit az Alkotmánybíróság a 1105/D/2004. AB határozatában (ABH 2005, 1316.) bírálta el.] II. Az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálásra alkalmatlan. 1. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése szerint az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. A (2) bekezdés értelmében az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. 2. Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján elsőként azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv. 48. §-ában előírt követelményeknek. Az alkotmányjogi panasz benyújtására előírt 60 napos határidő a jogerős ítéletnek a féllel való közlésétől kezdődött. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a jogerős ítéletét 2003. április 1-jén hozta meg. Az indítványozó a jogerős ítélet átvételének időpontját nem igazolta, azonban az egyértelműen megállapítható, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panaszt a jogerős másodfokú ítélet átvételét követő 60 napon túl terjesztette elő. Az indítványozó ugyanis a panaszt 2005. január 25-én, a Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott végzése átvételét követően nyújtotta be. 3. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata, hogy az Abtv. 48. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakat együttesen kell értelmezni. [23/1991. (V. 18.) AB végzés, ABH 1991, 361, 362.] Ebből következik, hogy az (1) bekezdésbeli jogorvoslatokon is azokat a perorvoslati eszközöket kell érteni, amelyek a jogerőre emelkedésig terjeszthetők elő. A felülvizsgálati kérelem ebből a szempontból tehát nem jöhet figyelembe, miután e rendkívüli eljárás – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. Törvény 270. § – az alkotmányjogi panasz benyújtásakor hatályos – (1) bekezdése, illetve a jelenleg hatályos (2) bekezdése szerint – csak a már jogerősen lezárt ügyben kezdemé nyezhető. [23/1995. (IV. 5.) AB határozat, ABH 1995, 115, 118.] Mindebből az következik, hogy az alkotmányjogi panasz az ügyet jogerősen lezáró határozat kézhezvételét követő 60 napon belül terjeszthető elő, ezért a felülvizsgálati eljárás az Abtv. 48. § (2) bekezdésben írt hatvan napos határidőt nem hosszabbítja meg. A fenti szabály alól egyetlen kivétel van: az Alkotmánybíróság 41/1998. (X. 2.) AB határozatában (ABH 1998, 306, 310.) rámutatott arra, hogy az Abtv. 48. §-a alkalmazásánál, ha a panaszolt alapjogsérelem nem a rendes, hanem a rendkívüli jogorvoslati eljárásban következett be, akkor alkotmányos követelmény, hogy az alkotmányjogi panasz benyújtásának határidejét a rendkívüli jogorvoslati eljárásban hozott, vagy – ha új eljárásra és új határozat hozatalára kerül sor – az elrendelt új eljárás során született jogerős határozat kézbesítésétől kell számítani. (787/D/1997. AB végzés, ABH 2000, 1044, 1045–1046.) A jelen ügy alapjául szolgáló eljárás azonban nem tartozik ebbe az esetkörbe. 4. Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján megállapította, hogy az alkotmányjogi panaszt az indítványozó az ügyet jogerősen lezáró másodfokú ítélet átvételét követő 60 napon túl terjesztette elő, a panasz tehát az Abtv. 48. §-ára figyelemmel elkésett. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. § e) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Budapest, 2010. szeptember 28. Dr. Holló András s. k., az Alkotmánybíróság helyettes elnöke