110/2013. (VII. 17.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C.

110/2013. (VII. 17.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. L. S. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a  Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a  Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A  jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az  illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó 2013. június 27-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az  Országos Választási Bizottsághoz az  országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.  évi III.  törvény (a  továbbiakban: Nsztv.) 2.  §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „„egyetért-e ön azzal, hogy az  egyenlő elbírálás elve alapján az  országos választási Bizottság (ovB) tagjai, az  ellenük indítandó büntetőeljárással egyidejűleg szakmai és emberi alkalmatlanság miatt azonnali hatállyal felmentésre kerüljenek az  ovB tagság alól, mivel a  hivatali kötelezettségüket szándékosan megszegve, elkövették a  hivatali visszaélés bűntettét, amikor megtagadták, a  jogvesztő határidő után, nem jogutód szervezetként alakult, a  bírósági nyilvántartásba történő bejegyzés elmaradása miatt jogilag soha-semmikor létre nem jött, a  mai napig jogellenesen működő ügyvédi kamara tisztségviselői ellen a  Be 171.§.(2)  bekezdése alapján büntető feljelentést tegyenek, ezáltal elvesztették a  hitelességüket, a  megbízhatóságukat és az  országos választási Bizottság tagjaiként maradva veszélyeztetik a 2014-es országgyűlési, illetve önkormányzati választások hitelességét-elfogadottságát, legitimitását?” Magyarország Alaptörvénye (a  továbbiakban: Alaptörvény) 8.  cikk (2)  bekezdése szerint országos népszavazás tárgya az  Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Az  Országos Választási Bizottság tagjaival kapcsolatos szabályokat – így a  jogviszonyuk megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó előírásokat – a  régi Ve. tartalmazza. A  régi Ve.-ben – és más jogszabályban sem – az  Országgyűlés számára nincs olyan hatáskör biztosítva, amelynek alapján az Országos Választási Bizottság tagjainak jogviszonyát – akár felmentéssel, akár más módon – az  Országgyűlés megszüntethetné. Mindezek értelmében az  Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a  kérdés nem tartozik az  Országgyűlés feladat- és hatáskörébe, így kezdeményezés az  Alaptörvény 8.  cikk (2) bekezdése értelmében országos népszavazás tárgya nem lehet. Az Alaptörvény 8.  cikk (3)  bekezdés e)  pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani az  Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről. A  régi Ve. 23.  § (4)  bekezdése szerint az  Országos Választási Bizottság öt tagját és szükséges számban póttagokat az  Országgyűlés választja meg; személyükre – a  pártok javaslataira is figyelemmel – a választások és népszavazások lebonyolításáért felelős miniszter tesz indítványt. Mindezek értelmében az  Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a  kérdés az  Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdés, így a  kezdeményezés az  Alaptörvény 8.  cikk (2)  bekezdése értelmében országos népszavazás tárgya nem lehet. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a  kezdeményezésben foglalt kérdés az  Nsztv. 13.  § (1)  bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem felel meg. Az  egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a  népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a  választópolgár a  népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az  szükséges, hogy a  kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a  kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A  kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a  népszavazás eredménye alapján az  Országgyűlés – az  akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. Az  Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az  aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdés rendkívüli hosszúsága és bonyolult megfogalmazása miatt a  választópolgárok számára nehezen érthető, továbbá a  kezdeményezésben használt fogalmazás többszörösen összetett és olyan szövevényes, amely kizárja, hogy az  akár a  választópolgárok akár a  jogalkotó számára egyértelműen értelmezhető legyen. Fentiek alapján az  Országos Választási Bizottság – az  Nsztv. 10.  § a), b) és c)  pontjai alapján, mivel a  kérdés nem tartozik az  Országgyűlés feladat és hatáskörébe, a  kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani továbbá a  kérdés megfogalmazása nem felel meg a  törvényben foglalt követelményeknek – az  aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésén és 8. cikk (3) bekezdés e) pontján, Nsztv. 2. §-án, a 10. § a), b) és c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a Be. 6. § (1) bekezdésén, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1)  bekezdés c)  pontján, a  régi Ve. 23.  § (4)  bekezdésén, a  jogorvoslatról szóló tájékoztatás a  régi Ve. 130.  §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul. Dr. Bordás vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke