2003. évi XLIX. törvény az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény…

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a törvény az európai gazdasági egyesülésről szól, valamint módosítja a gazdasági társaságokról, illetve a cégnyilvántartásról, cégnyilvánosságról és bírósági cégeljárásról szóló korábbi törvényeket, jogharmonizációs céllal.

Kire vonatkozik: Magyarországi székhelyű európai gazdasági egyesülések; Más tagállamból Magyarországra, vagy Magyarországról más tagállamba székhelyet áthelyező európai gazdasági egyesülések.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Energia- és hálózatos ágazati jog
Szakaszok: 8
Forrás: njt.hu
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

Az európai gazdasági egyesülés (ege) alapítását, szervezetét és működését.
Az ege cégbejegyzésére és a cégeljárásra vonatkozó szabályokat.
Az ege tagjainak felelősségét, ha az egyesülés vagyona nem fedezi a kötelezettségeket.
Az ege székhelyáthelyezésével kapcsolatos számviteli és könyvvezetési kötelezettségeket.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

Magyarországi székhelyű európai gazdasági egyesülések.
Más tagállamból Magyarországra, vagy Magyarországról más tagállamba székhelyet áthelyező európai gazdasági egyesülések.

Melyek a főbb pontok?

Az európai gazdasági egyesülés jogi személy.
Alapítására, szervezetére és működésére a Tanács 2137/85/EGK rendeletét kell alkalmazni, kiegészítve a magyar jogszabályokkal.
Az ege cégbejegyzésére a Ctv. (2006. évi V. törvény) az irányadó.
Ha az ege kötelezettségeit a vagyona nem fedezi, a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségére a Ptk. szabályozása irányadó.

Energia- és hálózatos ágazati jog

40/2017. (XII. 4.) NGM rendelete az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan…

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

360/2013. (X. 11.) Korm. rendelete az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról…

2016/2017. (XII. 22.) Korm. határozata a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program, valamint egyéb dél-pesti…

16/2003. (XII. 27.) IHM rendelete az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekre és azok megkötésére vonatkozó…

352/2015. (VIII. 26.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

37/2011. (X. 28.) BM rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati…

2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról

Energia- és hálózatos ágazati jog

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (8)

1. §
18. § (1)–(2) *
19. § (1)–(2) *
32. § *
33. § *
34. §
35. § (1)-(2) *
36. §

2003. évi XLIX. törvény az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2018.I.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!

1. §

(1)A magyarországi székhelyű európai gazdasági egyesülés (rövidített néven: ege) jogi személy, amelynek alapítására, szervezetére és működésére a Tanács 2137/85/EGK rendeletét kell alkalmazni a (2)–(5) bekezdésekben foglalt kiegészítésekkel

(2)* Az európai gazdasági egyesülés cégbejegyzésére, valamint az egyesülésre vonatkozó cégeljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) irányadó.

(3)* Az európai gazdasági egyesülés alapítására a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:4–3:15. §-ait és 3:94–3:100. §-ait, szervezetére a Ptk. 3:371–372. §-ait és a 3:373. §-át, a vezető tisztségviselőivel szembeni kizáró okokra és összeférhetetlenségére a Ptk. 3:22. §-ának és 3:115. §. §-ának rendelkezéseit, a tag kizárására vonatkozóan pedig a Ptk. 3:107–108. §-ait kell megfelelően alkalmazni.

(4)* Ha az európai gazdasági egyesülés kötelezettségeit az európai gazdasági egyesülés vagyona nem fedezi, a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségére a Ptk. szabályozása irányadó.

(5)* Ha a Magyarországon működő európai gazdasági egyesülés székhelyét más tagállamba helyezi át, az új székhely bejegyzése napjával – mint mérlegfordulónappal – köteles a számviteli törvény szerinti beszámolókészítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tenni, az új székhely bejegyzése napjától számított 150 napon belül.

(6)* Ha az európai gazdasági egyesülés székhelyét egy másik tagállamból Magyarországra helyezi át, a székhelyáthelyezés cégbírósági bejegyzése napjával köteles eszközeiről és az eszközök forrásairól a számviteli törvény előírásainak megfelelő nyitóleltárt és nyitómérleget készíteni.

(7)* Az európai gazdasági egyesülés könyvviteli nyilvántartásait a (6) bekezdés szerinti nyitóleltárban szereplő eszközök és források tételes adatai (eredeti bekerülési érték, elszámolt értékcsökkenés, értékvesztés, értékelési különbözet) figyelembevételével kell megnyitni.

(8)* Amennyiben a beszámoló és a könyvvezetés pénzneme az európai gazdasági egyesülés székhelyének Magyarországra történő áthelyezésekor megváltozik, a (6) bekezdés szerinti nyitóleltárt és nyitómérleget a székhely áthelyezése előtt alkalmazott pénznemben kell elkészíteni, majd ezt kell – ugyanezen időponttal – a beszámoló és a könyvvezetés választott pénznemére a számviteli törvény előírásai szerint átszámítani.

(9)* Az európai gazdasági egyesülés fizetésképtelensége esetén követendő eljárásra, valamint végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnésére, illetve törlésére a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény és a Ctv. rendelkezései irányadóak.

2–15. § * 16–17. § *

18. §(1)–(2) *

(3)*

19. §(1)–(2) *

(3)* 20–31. § *

32. §*

33. §*

Záró rendelkezések

34. §

(1)Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2004. január hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni

(2)*

(3)–(5) *

35. §(1)-(2) *

(3)*

36. §

Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz

a)a Tanács 68/151/EGK irányelve azoknak a védelmi intézkedéseknek az összehangolásáról, amelyeket a tagállamok a társasági tagok és a harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. Cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírtak, e rendelkezések egységes kialakítása céljából;

b)a Tanács 77/91/EGK irányelve azoknak a védelmi intézkedéseknek az összehangolásáról, amelyeket a tagállamok a társasági tagok és a harmadik személyek érdekei védelmében a részvénytársaságok alapításával, alaptőkéje megtartásával és megváltoztatásával kapcsolatban a Szerződés 58. Cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírtak, e rendelkezések egységes kialakítása céljából;

c)a Tanács 78/855/EGK irányelve a részvénytársaságok egyesüléséről, a Szerződés 54. Cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján;

d)a Tanács 82/891/EGK irányelve a részvénytársaságok szétválásáról, a Szerződés 54. Cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján;

e)a Tanács 89/666/EGK irányelve meghatározott formájú társaságok által egy másik tagállamban alapított fiókteleppel kapcsolatos közzétételi követelményekről;

f)a Tanács 89/667/EGK irányelve az egyszemélyes korlátozott felelősségi formájú társaságokról;

g)a Tanács 92/101/EGK irányelve a Tanács 77/91/EGK irányelvének módosításáról.

Vissza az oldal tetejére -->

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.