← Magyarország

2003. évi XLIX. törvény az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról,

Röviden

Ez a törvény az európai gazdasági egyesülésről szól, valamint módosítja a gazdasági társaságokról, illetve a cégnyilvántartásról, cégnyilvánosságról és bírósági cégeljárásról szóló korábbi törvényeket, jogharmonizációs céllal.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

  1. évi XLIX. törvény az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló
  2. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
  3. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2018.I.
  4. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
  5. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
  6. évi XLIX. törvény az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló
  7. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
  8. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról * Európai gazdasági egyesülés
  9. §

(1)A magyarországi székhelyű európai gazdasági egyesülés (rövidített néven: ege) jogi személy, amelynek alapítására, szervezetére és működésére a Tanács 2137/85/EGK rendeletét kell alkalmazni a
(2)
(5)bekezdésekben foglalt kiegészítésekkel.
(2)* Az európai gazdasági egyesülés cégbejegyzésére, valamint az egyesülésre vonatkozó cégeljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) irányadó.
(3)* Az európai gazdasági egyesülés alapítására a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:4–3:
  2. §-ait és 3:94–3:
  3. §-ait, szervezetére a Ptk. 3:371–
  4. §-ait és a 3:
  5. §-át, a vezető tisztségviselőivel szembeni kizáró okokra és összeférhetetlenségére a Ptk. 3:
  6. §-ának és 3:
  7. §. §-ának rendelkezéseit, a tag kizárására vonatkozóan pedig a Ptk. 3:107–
  8. §-ait kell megfelelően alkalmazni.
(4)* Ha az európai gazdasági egyesülés kötelezettségeit az európai gazdasági egyesülés vagyona nem fedezi, a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségére a Ptk. szabályozása irányadó.
(5)* Ha a Magyarországon működő európai gazdasági egyesülés székhelyét más tagállamba helyezi át, az új székhely bejegyzése napjával – mint mérlegfordulónappal – köteles a számviteli törvény szerinti beszámolókészítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tenni, az új székhely bejegyzése napjától számított 150 napon belül.
(6)* Ha az európai gazdasági egyesülés székhelyét egy másik tagállamból Magyarországra helyezi át, a székhelyáthelyezés cégbírósági bejegyzése napjával köteles eszközeiről és az eszközök forrásairól a számviteli törvény előírásainak megfelelő nyitóleltárt és nyitómérleget készíteni.
(7)* Az európai gazdasági egyesülés könyvviteli nyilvántartásait a
(6)bekezdés szerinti nyitóleltárban szereplő eszközök és források tételes adatai (eredeti bekerülési érték, elszámolt értékcsökkenés, értékvesztés, értékelési különbözet) figyelembevételével kell megnyitni.
(8)* Amennyiben a beszámoló és a könyvvezetés pénzneme az európai gazdasági egyesülés székhelyének Magyarországra történő áthelyezésekor megváltozik, a
(6)bekezdés szerinti nyitóleltárt és nyitómérleget a székhely áthelyezése előtt alkalmazott pénznemben kell elkészíteni, majd ezt kell – ugyanezen időponttal – a beszámoló és a könyvvezetés választott pénznemére a számviteli törvény előírásai szerint átszámítani.
(9)* Az európai gazdasági egyesülés fizetésképtelensége esetén követendő eljárásra, valamint végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnésére, illetve törlésére a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény és a Ctv. rendelkezései irányadóak. 2–15. § * 16–17. § * 18. §
(1)
(2)*
(3)* 19. §
(1)
(2)*
(3)* 20–
  1. § *
  2. § *
  3. § * Záró rendelkezések
  4. §
(1)Ez a törvény a
(2)bekezdésben foglalt kivétellel
  1. január hó
  2. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2)*
(3)
(5)* 35. §
(1)-
(2)*
(3)*
  1. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben,
  2. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető
  3. évi I. törvény
  4. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 68/151/EGK irányelve azoknak a védelmi intézkedéseknek az összehangolásáról, amelyeket a tagállamok a társasági tagok és a harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés
  5. Cikkének
(2)bekezdése szerinti társaságoknak előírtak, e rendelkezések egységes kialakítása céljából; b) a Tanács 77/91/EGK irányelve azoknak a védelmi intézkedéseknek az összehangolásáról, amelyeket a tagállamok a társasági tagok és a harmadik személyek érdekei védelmében a részvénytársaságok alapításával, alaptőkéje megtartásával és megváltoztatásával kapcsolatban a Szerződés 58. Cikkének
(2)bekezdése szerinti társaságoknak előírtak, e rendelkezések egységes kialakítása céljából; c) a Tanács 78/855/EGK irányelve a részvénytársaságok egyesüléséről, a Szerződés 54. Cikke
(3)bekezdésének
  1. g)pontja alapján;
  2. d)a Tanács 82/891/EGK irányelve a részvénytársaságok szétválásáról, a Szerződés 54. Cikke
(3)bekezdésének
  1. g)pontja alapján;
  2. e)a Tanács 89/666/EGK irányelve meghatározott formájú társaságok által egy másik tagállamban alapított fiókteleppel kapcsolatos közzétételi követelményekről;
  3. f)a Tanács 89/667/EGK irányelve az egyszemélyes korlátozott felelősségi formájú társaságokról;
  4. g)a Tanács 92/101/EGK irányelve a Tanács 77/91/EGK irányelvének módosításáról. Vissza az oldal tetejére -->

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.