72/2012. (V. 31.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2012. május 30-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997.

(3)bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Sz. B. és dr. Sch. A. magánszemélyek (a továbbiakban: beadványozók) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). Indokolás I. Beadványozók

1. május 24-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő személy számára járó nyugdíj összege ne csökkenjen?” Az Országos Választási Bizottság 81/
4. (VI. 24.) számú határozatával megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését, amely ellen kifogást nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság 128/
5. (XII. 2.) számú határozatában megállapította, hogy az Országos Választási Bizottság 81/
6. (VI. 24.) számú határozatában az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő népszavazási kezdeményezés hitelesítésének megtagadásul megjelölt indok nem megalapozott, az íven szereplő kérdésnek nem tárgya az Alkotmány 70/E. §

(3)bekezdésének módosítása. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a kezdeményezés eredményes népszavazáson történő támogatása esetén nem lenne szükség az Alkotmány hivatkozott 70/E. §

(3)bekezdésének megváltoztatására, ezért a hivatkozott határozatot a Ve. 130. §

(3)bekezdése alapján megsemmisítette és a Bizottságot új eljárásra utasította. Az Országos Választási Bizottság a lefolytatott új eljárás során 1/

1. (I. 16.) határozatával megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint az országos népszavazási kezdeményezésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítette. II. Az Országos Választási Bizottság 1/
2. (I. 16.) számú, az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítő határozata ellen kifogást nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság 23/
3. (V. 11.) számú határozatával az Országos Választási Bizottság határozatát megsemmisítette és a Bizottságot ismételten új eljárásra utasította. Az Alkotmánybíróság korábban már számos határozatában értelmezte az Nsztv.
4. §

(1)bekezdésében foglalt, a népszavazásra bocsátandó kérdéssel szemben támasztott egyértelműség követelményét. E határozataiban az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája. Az egyértelműség követelménye ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen válaszolni. Az eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlésnek az Alaptörvényben szabályozott törvényalkotási jogkörét korlátozza, mivel az Országgyűlés köteles az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, akkor milyen jogalkotásra köteles. Az Alkotmánybíróság fenti számú határozatában megállapította, hogy az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítésére történő benyújtása óta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló

1. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knymt.) megszüntette a korhatár előtti nyugdíj megállapításának lehetőségét, illetve a már korábban megállapított korhatár előtti öregségi nyugdíjat egyes esetekben öregségi nyugdíjként rendelte továbbfolyósítani, bizonyos formáit más jogcímű ellátássá alakította át, amivel összefüggésben az ellátás összegét meghatározó szabályok is változtak. A jelen ügyben a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem jelöli meg kifejezetten azokat a nyugdíjakat, amelyek csökkentésétől egy eredményes népszavazás és az „igen” válaszok többsége esetén az Országgyűlésnek tartózkodnia kellene. A „nyugdíjnak” minősülő ellátások körének megváltozása miatt a választópolgárok pedig nem tudnák egyértelműen megítélni, hogy milyen tartalmú jogalkotást (illetve mitől való tartózkodást) támogatnak szavazataikkal: a Knymt. által öregségi nyugdíjként továbbfolyósítani rendelt korhatár előtti nyugdíjak összegének védelmét, vagy a Knymt. alapján más jogcímű és csökkentett összegű ellátásként folyósítható ellátások visszaalakítását is a Knymt. hatálybalépését megelőző állapotra. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság szerint az új jogi szabályozási környezetben a népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének. Az Országos Választási Bizottság az Alkotmánybíróság 23/
2. (V. 11.) számú határozatában foglaltakra tekintettel, az Nsztv.
3. § c) pontja értelmében – mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. III. A határozat az Nsztv.
4. §-án,
5. § c) pontján,
6. §

(1)bekezdésén, Knymt. rendelkezésein, a Ve.

1. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve.
2. §-ának

(1)bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke