241/2015. (IX. 8.) Korm. rendelete a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a méltányolható lakásigény, továbbá lakásbérleti vagy lakáshas

241/2015. (IX. 8.) Korm. rendelete a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a méltányolható lakásigény, továbbá lakásbérleti vagy lakáshasználati díj meghatározásáról. A Kormány a  természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015.  évi CV.  törvény 106.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) adós, adóstárs: a  természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015.  évi CV.  törvény (a  továbbiakban: Are. tv.) 5. § 1. és 5. pontja szerinti természetes személyek; b) fél lakószoba: a  lakószobának megfelelő ismérvekkel rendelkező helyiség azzal, hogy hasznos alapterülete meghaladja a  hat négyzetmétert, tizenkét négyzetméternél azonban nem lehet nagyobb; kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni; c) félkomfortos lakóingatlan: a  lakások és helyiségek bérletére, valamint az  elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 4. pontja szerinti feltételeknek megfelelő ingatlan; d) hasznos alapterület: a nettó alapterület azon része, ahol a belmagasság legalább 1,90 méter; e) közeli hozzátartozó: az Are. tv. 5. § 30. pontja szerinti természetes személy; f ) lakásbérleti (lakáshasználati) díj: az  adós által a  lakóingatlan használatáért a  bérbeadó, használatba adó számára a szerződésben meghatározott rendszerességgel fizetendő díj; g) lakásbérleti szerződés: a bérlő és a bérbeadó között a bérlő elhelyezésére szolgáló lakóingatlan bérbeadására megkötött szerződés; h) lakáshasználati szerződés: lakáshasználatot biztosító egyéb visszterhes szerződés; i) lakóingatlan: lakóház, lakás, lakáscélra igazoltan használt üdülőépület zártkerti épület vagy tanya; j) lakószoba: olyan fűthető, melegpadlóval, ablakkal rendelkező helyiség, amelynek legalább egy két méter széles ajtó és ablak nélküli falfelülete van, hasznos alapterülete legalább tizenkét, legfeljebb azonban huszonöt négyzetméter; a huszonöt négyzetméter feletti hasznos alapterületet, ha az meghaladja a tizenkét négyzetmétert, akkor további lakószobaként, ha pedig meghaladja a  hat négyzetmétert, akkor további fél lakószobaként kell figyelembe venni; k) méltányolható lakásigény: az  Are. tv. 5.  § 40.  pontja és az  e  rendelet szerinti feltételeknek megfelelő jellemzőkkel rendelkező, legalább félkomfortos lakóingatlan; l) nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe. 2. Méltányolható lakásigény 2. § Méltányolható a lakásigény, ha a lakóingatlan lakószobáinak száma, hasznos alapterülete, forgalmi értéke a 3. §-ban és az 1. mellékletben foglalt feltételeknek megfelel. 3. § (1) A méltányolható lakásigény mértéke az adós és a vele közös háztartásban élő adóstárs, illetve közeli hozzátartozók száma alapján a következő: a) egy személy esetében legfeljebb egy lakószoba; b) két személy esetén legfeljebb kettő lakószoba; c) három személy esetén legfeljebb kettő lakószoba és egy fél lakószoba; d) négy személy esetében legfeljebb kettő lakószoba és két fél lakószoba. (2) Minden további személy esetén fél lakószobával nő a méltányolható lakásigény mértéke, azonban az öt lakószobát nem haladhatja meg. Ha a  lakásban a  nappali, az  étkező és a  konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük meghaladja az ötven négyzetmétert, azt két lakószobaként kell figyelembe venni. (3) A  méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a  közös háztartásban élők számát a  lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatásával kell igazolni. (4) Gyermektelen házaspár esetében a  méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két – egy gyermekes házaspár esetén további egy – születendő gyermeket is figyelembe kell venni, ha a  házaspár erre a  gyermekvállalásra és az  adott lakóingatlanra vonatkozóan a  lakásépítési támogatással vagy a  családok otthonteremtési kedvezményével összefüggésben korábban kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, és ezt a kötelezettséget még nem tudta teljesíteni. (5) A méltányolható lakóingatlan forgalmi értékét az 1. melléklet tartalmazza. Az összegek lakóház esetében a telekárat is tartalmazzák. A lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlan meghatározása érdekében az 1. mellékletben meghatározott forgalmi értéktől 5%-kal felfelé eltérést kezdeményezhet az adós, ha azt igazolt, kivételes méltánylást igénylő egyéni vagy családi körülményei vagy a településrész sajátosságai indokolják. 3. Lakásbérleti (lakáshasználati) díj meghatározása 4. § Az adós és a vele közös háztartásban élő adóstárs és közeli hozzátartozók lakhatásának biztosítására vonatkozóan olyan írásban megkötött lakásbérleti vagy lakáshasználat szerződést lehet figyelembe venni, amely szerint a  bérlő a  lakóingatlanba a  közeli hozzátartozóján és az  élettársán kívül más személyt nem fogadhat be, a  lakást életvitelszerűen használja, továbbá a bérlő a lakóingatlant vagy annak egy részét albérletbe vagy használatba nem adhatja. 5. § (1) A lakásbérleti díjat, illetve a lakás használatáért fizetendő ellenértéket a lakás céljára szolgáló, legalább félkomfortos lakóingatlan komfortfokozata, hasznos alapterülete, az  ingatlan állapota és a  települések szerinti elhelyezkedése alapján, legfeljebb a  2.  melléklet szerinti összeggel kell figyelembe venni és az  adósságrendezési eljárás során elszámolni. Az  elszámolható összeg évente, a  Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növekszik, először 2016. január 1-jétől. (2) Az e §-ban meghatározott mértékektől felfelé eltérést akkor kezdeményezhet az adós, ha azt kivételes méltánylást igénylő, igazolt egyéni vagy családi körülmények vagy a településrész sajátosságai indokolják, és az eltérés mértéke nem haladhatja meg az 5%-ot. 4. Záró rendelkezések 6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök