241/2015. (IX. 8.) Korm. rendelete a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a méltányolható lakásigény, továbbá lakásbérleti vagy lakáshasználati díj meghatározásáról
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a rendelet a természetes személyek adósságrendezési eljárásában határozza meg, hogy mi számít méltányolható lakásigénynek, valamint a lakásbérleti vagy lakáshasználati díj mértékét.
Kire vonatkozik: Természetes személyek, akik adósságrendezési eljárásban vesznek részt (adósok és adóstársak); Az adósokkal közös háztartásban élő közeli hozzátartozók.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A méltányolható lakásigény fogalmát és feltételeit.
- A lakásbérleti vagy lakáshasználati díj elszámolható összegét az adósságrendezési eljárás során.
- A lakóingatlanok szobaszámának és hasznos alapterületének figyelembevételét a méltányolható lakásigény meghatározásakor.
- A lakásbérleti és lakáshasználati szerződésekre vonatkozó feltételeket.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Természetes személyek, akik adósságrendezési eljárásban vesznek részt (adósok és adóstársak).
- Az adósokkal közös háztartásban élő közeli hozzátartozók.
Melyek a főbb pontok?
- A méltányolható lakásigény legalább félkomfortos lakóingatlanra vonatkozik.
- Egy személy esetén legfeljebb egy lakószoba, két személy esetén legfeljebb kettő lakószoba, három személy esetén legfeljebb kettő lakószoba és egy fél lakószoba, négy személy esetében legfeljebb kettő lakószoba és két fél lakószoba a méltányolható lakásigény.
- Minden további személy esetén fél lakószobával nő a méltányolható lakásigény, de az öt lakószobát nem haladhatja meg.
- A lakásbérleti díj vagy használati díj legfeljebb a 2. melléklet szerinti összeggel vehető figyelembe, és évente a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével növekszik, először 2016. január 1-jétől.
Egyéb jogszabályok
8
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
241/2015. (IX. 8.) Korm. rendelete a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a méltányolható lakásigény, továbbá lakásbérleti vagy lakáshasználati díj meghatározásáról.
A Kormány a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.Általános rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában
a)adós, adóstárs: a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban:
Are. tv.) 5. § 1. és 5. pontja szerinti természetes személyek;
b)fél lakószoba: a lakószobának megfelelő ismérvekkel rendelkező helyiség azzal, hogy hasznos alapterülete meghaladja a hat négyzetmétert, tizenkét négyzetméternél azonban nem lehet nagyobb; kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni;
c)félkomfortos lakóingatlan: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 4. pontja szerinti feltételeknek megfelelő ingatlan;
d)hasznos alapterület: a nettó alapterület azon része, ahol a belmagasság legalább 1,90 méter;
e)közeli hozzátartozó: az Are. tv. 5. § 30. pontja szerinti természetes személy; f ) lakásbérleti (lakáshasználati) díj: az adós által a lakóingatlan használatáért a bérbeadó, használatba adó számára a szerződésben meghatározott rendszerességgel fizetendő díj;
g)lakásbérleti szerződés: a bérlő és a bérbeadó között a bérlő elhelyezésére szolgáló lakóingatlan bérbeadására megkötött szerződés;
h)lakáshasználati szerződés: lakáshasználatot biztosító egyéb visszterhes szerződés;
i)lakóingatlan: lakóház, lakás, lakáscélra igazoltan használt üdülőépület zártkerti épület vagy tanya;
j)lakószoba: olyan fűthető, melegpadlóval, ablakkal rendelkező helyiség, amelynek legalább egy két méter széles ajtó és ablak nélküli falfelülete van, hasznos alapterülete legalább tizenkét, legfeljebb azonban huszonöt négyzetméter; a huszonöt négyzetméter feletti hasznos alapterületet, ha az meghaladja a tizenkét négyzetmétert, akkor további lakószobaként, ha pedig meghaladja a hat négyzetmétert, akkor további fél lakószobaként kell figyelembe venni;
k)méltányolható lakásigény: az Are. tv. 5. § 40. pontja és az e rendelet szerinti feltételeknek megfelelő jellemzőkkel rendelkező, legalább félkomfortos lakóingatlan;
l)nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.
2.Méltányolható lakásigény 2. § Méltányolható a lakásigény, ha a lakóingatlan lakószobáinak száma, hasznos alapterülete, forgalmi értéke a 3. §-ban és az 1. mellékletben foglalt feltételeknek megfelel.
3. §(1) A méltányolható lakásigény mértéke az adós és a vele közös háztartásban élő adóstárs, illetve közeli hozzátartozók
száma alapján a következő:
a)egy személy esetében legfeljebb egy lakószoba;
b)két személy esetén legfeljebb kettő lakószoba;
c)három személy esetén legfeljebb kettő lakószoba és egy fél lakószoba;
d)négy személy esetében legfeljebb kettő lakószoba és két fél lakószoba.
(2)Minden további személy esetén fél lakószobával nő a méltányolható lakásigény mértéke, azonban az öt lakószobát nem haladhatja meg. Ha a lakásban a nappali, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük meghaladja az ötven négyzetmétert, azt két lakószobaként kell figyelembe venni.
(3)A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a közös háztartásban élők számát a lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatásával kell igazolni.
(4)Gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két – egy gyermekes házaspár esetén további egy – születendő gyermeket is figyelembe kell venni, ha a házaspár erre a gyermekvállalásra és az adott lakóingatlanra vonatkozóan a lakásépítési támogatással vagy a családok otthonteremtési kedvezményével összefüggésben korábban kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, és ezt a kötelezettséget még nem tudta teljesíteni.
(5)A méltányolható lakóingatlan forgalmi értékét az 1. melléklet tartalmazza. Az összegek lakóház esetében a telekárat is tartalmazzák. A lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlan meghatározása érdekében az 1. mellékletben meghatározott forgalmi értéktől 5%-kal felfelé eltérést kezdeményezhet az adós, ha azt igazolt, kivételes méltánylást igénylő egyéni vagy családi körülményei vagy a településrész sajátosságai indokolják.
3.Lakásbérleti (lakáshasználati) díj meghatározása 4. § Az adós és a vele közös háztartásban élő adóstárs és közeli hozzátartozók lakhatásának biztosítására vonatkozóan olyan írásban megkötött lakásbérleti vagy lakáshasználat szerződést lehet figyelembe venni, amely szerint a bérlő a lakóingatlanba a közeli hozzátartozóján és az élettársán kívül más személyt nem fogadhat be, a lakást életvitelszerűen használja, továbbá a bérlő a lakóingatlant vagy annak egy részét albérletbe vagy használatba nem adhatja.
5. §(1) A lakásbérleti díjat, illetve a lakás használatáért fizetendő ellenértéket a lakás céljára szolgáló, legalább félkomfortos
lakóingatlan komfortfokozata, hasznos alapterülete, az ingatlan állapota és a települések szerinti elhelyezkedése alapján, legfeljebb a 2. melléklet szerinti összeggel kell figyelembe venni és az adósságrendezési eljárás során elszámolni. Az elszámolható összeg évente, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növekszik, először 2016. január 1-jétől.
(2)Az e §-ban meghatározott mértékektől felfelé eltérést akkor kezdeményezhet az adós, ha azt kivételes méltánylást igénylő, igazolt egyéni vagy családi körülmények vagy a településrész sajátosságai indokolják, és az eltérés mértéke nem haladhatja meg az 5%-ot.
4.Záró rendelkezések 6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k., miniszterelnök