Röviden
Ez a határozat egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének és a rajta szereplő kérdésnek a hitelesítésével kapcsolatos kifogásról szól. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) döntését, amely megtagadta a kezdeményezés hitelesítését.
Amit szabályoz
- Országos népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő íveinek hitelesítése.
- A népszavazásra szánt kérdések egyértelműségi követelménye.
- Az Alkotmánybíróság jogorvoslati hatásköre az OVB népszavazási döntéseivel szemben.
- Az OVB döntéseinek felülvizsgálata az Alkotmány és az irányadó törvények szempontjából.
Akire vonatkozik
- A Magyar Szocialista Párt, mint a népszavazási kezdeményezés benyújtója.
- Az Országos Választási Bizottság (OVB), mint a hitelesítésről döntő szerv.
- Az Alkotmánybíróság, mint a kifogást elbíráló jogorvoslati fórum.
Főbb pontok
- Az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a kérdés az Alkotmány módosítására irányult, vagy annak jövőbeni megváltoztathatóságát zárta volna ki, ami nem megengedett.
- Az OVB szerint a kérdés nem felelt meg az egyértelműség követelményének, mert a "hátrányos rendelkezés" fogalma nem volt világos, és szubjektív értelmezésre adhatott volna alapot.
- A kifogást tevő álláspontja szerint az OVB döntése ellentétes az Alkotmány és az Nsztv. „betűjével és szellemével”, és a „hátrányos rendelkezés” kifejezés egyértelmű.
- Az Alkotmánybíróság az OVB határozatát helybenhagyta, mivel a kifogást nem találta megalapozottnak, és egyetértett az OVB indokaival.
📄 Jogszabály szövege
171/2011. (XII. 21.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló
aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott
kifogás alapján meghozta a következő határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 139/2011. (VIII. 9.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás 1. A Magyar Szocialista Párt 2011. július 14-én országos népszavazási kezdeményezés tárgyában aláírásgyűjtő ív
mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) az országos népszavazásról és
népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából.
Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy új jogszabálynak az érintettekre nézve
hátrányos rendelkezését a jogszabály hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan ne lehessen alkalmazni?”
Az OVB a 139/2011. (VIII. 9.) OVB határozatával (a továbbiakban: OVBh.) az országos népszavazási kezdeményezés
aláírásgyűjtő ívének hitelesítését megtagadta. Határozatát egyrészt azzal indokolta, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény
(a továbbiakban: Alkotmány) módosítására, illetve az Alkotmány egyes rendelkezéseinek a jövőbeni
megváltoztathatóságának kizárására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak
nincs helye. Az OVB megjegyezte továbbá, hogy a kezdeményezés összhangban van az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében
meghatározott jogállamiság követelményével, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. §
(2) bekezdésekben meghatározott rendelkezésekkel. A fenti általános rendelkezéseken túl idézte az Alkotmány 70/E. § (3) és a 70/I. § (2) bekezdéseit, melyek kapcsán
kifejtette, hogy ezen rendelkezésekhez kapcsolódóan egy esetleges eredményes országos ügydöntő népszavazás
meghatározná az Országgyűlés mérlegelési jogkörébe tartozó (normatív) döntés tartalmát, mellyel az alkotmányos
szabályozás lehetséges értelmezési keretét is szűkítené, módosítaná. Az OVB kimondta másrészt, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében
foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt
kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett
kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen
értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni. Az OVB álláspontja szerint
a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem egyértelmű, mivel nem állapítható meg, hogy a beadványozó mit ért
„hátrányos rendelkezés” fogalma alatt. A „hátrány” szubjektív érzeten is alapulhat, ami eltérő lehet az egyes polgárok
esetében, így a kérdés megfogalmazása nem felel meg a Nsztv. 10. § c) pontjában meghatározott követelménynek.
A 139/2011. (VIII. 9.) OVB határozat a Magyar Közlöny 2011. évi 93. számában, 2011. augusztus 9-én jelent meg.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése szerint az OVB-nek
az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat
közzétételét követő tizenöt napon belül lehet benyújtani. A határozat ellen 2011. augusztus 12-én – határidőben –
érkezett kifogás. A kifogást tevő indokolásában kifejtette, hogy az OVB döntése ellentétes az Alkotmány és az Nsztv. „betűjével és
szellemével”. Álláspontja szerint a kérdés alapján esetlegesen lefolytatott, igenlő válaszok többségét eredményező
népszavazási döntés az Alkotmány módosítása nélkül végrehajtható lenne, a népszavazás eredménye csupán
az Országgyűlés mérlegelési jogkörét korlátozná. Utalt továbbá arra is, hogy – tekintettel az aláírásgyűjtésre és
a népszavazás kitűzésére vonatkozó törvényi határidőkre – pusztán elméleti annak lehetősége, hogy a feltenni kívánt
kérdés alapján egy esetleges népszavazás megtartására 2012. január 1. előtt sor kerüljön. A 2012. január 1-jén hatályba
lépő Alaptörvényben viszont az OVBh.-ban hivatkozott, jelenlegi alkotmányi rendelkezések már nem lesznek
hatályban. A kifogást tevő álláspontja szerint a „hátrányos rendelkezés” kifejezés használata nem jelent
egyértelműségi problémát, hiszen az a választópolgár számára világosan, közérthetően „kifejezi a népszavazási
kezdeményezés mögötti szándékot”. A fogalom megítélése nem alapulhat szubjektív érzeten sem, mivel az más
jogszabályokban is szerepel, így azok egyértelműségét is meg kellene kérdőjelezni. A „hátrányos rendelkezés”
kifejezés pedig csak úgy értelmezhető, hogy az az „új jogszabály” normatív tartalmával szemben állít fel követelményt,
nem pedig a választópolgár szubjektív érzetén, véleményén alapul.
2. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja
alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű.
Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás
keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi
feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek
megfelelően járt-e el. Eljárása során az Alkotmánybíróság e feladatát alkotmányos jogállásával és rendeltetésével
összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
Az OVB határozatával egyetértve az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és az OVBh.-t helyes
indokai alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére
tekintettel rendelte el. Budapest, 2011. december 20. Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.