📄 Jogszabály szövege
62/2013. (III. 4.) Korm. rendelete a vasúti és autóbuszos személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelméről.
A Kormány a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás
alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az e rendeletben szabályozott vasúti utasjogi bírság nem alkalmazható a legalább háromnegyed részben az Európai
Unió tagállamainak területén kívül haladó útvonalon megvalósuló vasúti személyszállítás esetén.
2. § E rendelet alkalmazásában a) árbevétel: a jogsértő szervezetnek a jogsértés időpontját megelőző üzleti évben a személyszállítási
– közlekedésszervező esetében a jogsértés időpontját megelőző üzleti évben a közlekedésszervező által a
jogsértés által érintett alágazatban folytatott személyszállítási vagy ahhoz kapcsolódó – tevékenységéből
származó nettó árbevétele; b) kiegészítő díj: azon szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díj, amelyekre ezt a díjszabás vagy a
közszolgáltatási menetrend előírja; c) vasúti közlekedési szolgáltató: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban:
Sztv.) 2. § 15. pontjában meghatározott, a vasúti igazgatási szerv által kiadott engedély birtokában vasúti
személyszállítási szolgáltatást végző vasúti társaság. 3. § (1) Az utasjogi bírság összegének felső határa – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jogsértést elkövető
a) vasúti közlekedési szolgáltató árbevételének 0,1%-a, de legfeljebb 15 millió forint,
b) autóbuszos személyszállító szolgáltató és a közlekedésszervező árbevételének 0,1%-a, de legfeljebb
2 millió forint. (2) Az utasjogi bírság összegének felső határa a jogsértést elkövető vasúti közlekedési szolgáltató árbevételének 0,1%-a,
de legfeljebb 25 millió forint a) a kiegészítő díj ellenében igénybe vehető vasúti személyszállítást,
b) a határon átmenő vasúti személyszállítást érintő jogsértés esetében.
(3) Az utasjogi bírság összege a keskeny nyomtávú vasúti pályahálózaton közlekedő vasúti közlekedési szolgáltató
esetében legalább 25 ezer forint, legfeljebb 250 ezer forint.
(4) Az utasjogi bírság összegének felső határa a jogsértést elkövető autóbuszos személyszállító szolgáltató árbevételének
0,1%-a, de legfeljebb 5 millió forint a kiegészítő díj ellenében, valamint az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és
a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. február 16-i 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
(a továbbiakban: buszos utasjogi EU rendelet) 2. cikk (1) bekezdése szerinti autóbuszos személyszállítást érintő
jogsértés esetében. 4. § Az utasjogi bírság mértékét a vasúti igazgatási szerv a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és
kötelezettségeiről szóló, 2007. október 23-ai 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikkében,
a közlekedési hatóság a buszos utasjogi EU rendelet 31. cikkében meghatározott szempontok figyelembe vételével,
a jogsértéssel okozott hátrány nagysága, a jogsértéssel érintett utasok száma, köre, jogaik sérelmének köre, mértéke,
a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett szolgáltatások ellenértéke alapján határozza meg.
5. § (1) A jogsértést megelőző teljes üzleti évi árbevételi adatok hiányában az utasjogi bírság összegének alsó határa
100 ezer forint, felső határa egymillió forint. (2) Az utasjogi felügyeleti bírság mértékét ezer forintra kerekítéssel kell megállapítani.
6. § (1) Az egy eljárás keretében több jogsértés miatt kiszabott utasjogi bírságok együttes összege a jogsértést megelőző
teljes üzleti évi árbevételi adatok hiányában is – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a jogsértő szervezet
árbevételének 0,3%-ig, de a) a vasúti közlekedési szolgáltató esetében legfeljebb 100 millió forintig,
b) autóbuszos személyszállító szolgáltató és a közlekedésszervező esetében legfeljebb 10 millió forintig
terjedhet. (2) Az egy eljárás keretében több jogsértés miatt kiszabott vasúti utasjogi bírságok együttes összege keskeny nyomtávú
vasúti pályahálózaton közlekedő vasúti közlekedési szolgáltató esetében legalább 50 ezer, legfeljebb 3 millió forintig
terjedhet. (3) Az utasjogi bírságot az azt megállapító jogerős határozatban előírt határidőn belül
a) a vasúti igazgatási szerv eljárása esetében a vasúti igazgatási szervnek a kincstárnál vezetett
10032000-00289926-00000000 számú fizetési számlájára, b) a közlekedési hatóság eljárása esetében annak a kincstárnál vezetett 10032000-00289926-00000000 számú
fizetési számlájára, történő átutalással, utasjogi bírság jogcím megjelölésével kell megfizetni.
7. § A buszos utasjogi EU rendelet 31. cikkében meghatározott értesítési kötelezettséget a közlekedésért felelős miniszter
teljesíti. 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
9. § Az e rendeletben szabályozott autóbuszos utasjogi bírság az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a buszos
utasjogi EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, az abban foglaltak alóli mentességekre, az autóbuszos
személyszállítási szolgáltatási feltételekre, valamint a közúti személyszállítási üzletszabályzatra vonatkozó
szabályokról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: autóbuszos utasjogi rendelet) meghatározott
mentességekkel érintett szabályainak megsértése esetén a mentességeknek az autóbuszos utasjogi rendeletben
meghatározott megszűnési időpontjait követően alkalmazható. 10. § Ez a rendelet az Sztv.-vel együtt
a) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2007. október 23-i
1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikke, valamint
b) az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. február 16-i
181/2011/EU európai és tanácsi rendelet 31. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
11. § Hatályát veszti az utasjogi felügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló
269/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.