125/2010. (VII. 8.) AB határozata

125/2010. (VII. 8.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 309/2009. (VI. 30.) OVB határozatát helybenhagyja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás I. 1. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 309/2009. (VI. 30.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen.

A kifogástevő 2009. május 20-án országos népszavazás kezdeményezésére irányulóan aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa az 1989. évi XXXIV. törvény 5. § (1) bekezdését, hogy egyéni választókerületekben csak független jelölt indulhasson?”

Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az OVB megállapította, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdés – annak következtében, hogy kizárja a pártokat az egyéni képviselő-jelölt indításának jogából – ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban:

Alkotmány) 3. § (2) bekezdésében foglaltakkal, melynek értelmében „[a] pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.”

A testület álláspontja szerint „a kérdés hitelesítése esetén a népszavazás az Alkotmány módosítását kényszerítené ki.” Az OVB ezzel összefüggésben utalt az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlatára [hivatkozott határozatok: 2/1993. (I. 22.) AB határozat, ABH 1993, 33.; 25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251.; 28/1999. (X. 6.) AB határozat, ABH 1999, 290.;

40/1999. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1999, 370.; 50/2001. (XI. 22.) AB határozat, ABH 2001, 359.; 48/2003. (X. 27.) AB határozat, ABH 2003, 552.], amely szerint az Alkotmány nem módosítható választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással.

Az OVB megállapította továbbá azt is, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mely szerint „[a] népszavazásra feltenni kívánt konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.” Az OVBh. indokolása szerint a választópolgároktól nem várható el, hogy felmérjék a kérdésből következő, a választási rendszert érintő jelentős változásokat. Ezzel összefüggésben az OVB utalt arra, hogy a kezdeményezésben foglaltak meg valósulása esetén, az országgyűlési képviselők választására vonatkozó törvényi rendelkezések közül a listaállítást szabályozó előírások értelmüket veszítenék, mivel pártjelölt hiányában sem területi, sem országos lista állítására nem nyílna lehetőség.

Mindezekre tekintettel az OVB – hivatkozással az Alkotmány 3. § (2) bekezdésére, valamint az Nsztv. 10. §-ának b) és

A kezdeményező – a törvényes határidőn belül – kifogást nyújtott be, amelyben vitatta az OVBh. indokolásában foglaltakat. Álláspontja szerint megalapozatlanul hivatkozott az OVB arra, hogy a kezdeményezés kizárja a pártokat az egyéni képviselő-jelölt indítás jogából, mivel a pártok egyéni képviselő-jelöltet továbbra is indíthatnak, a kérdés csak a jelölt függetlenségét írja elő, azt, hogy ne legyen tagja pártnak. Érvelése szerint a pártok továbbra is indíthatnak, támogathatnak független jelöltet, aki nem tagja a pártnak, így továbbra is részt vesznek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. Ebből következően a kifogástevő szerint a népszavazás nem kényszerítené ki az Alkotmány módosítását, és a kezdeményezés nem ellentétes az Alkotmány 3. § (2) bekezdésében foglaltakkal sem.

A kifogástevő kifejtette, hogy véleménye szerint a kérdés nem érinti a pártok listaállítási jogát, az továbbra is a pártok „illetékessége marad” és „[c]sak a párttagságról kell lemondania annak a képviselőjelöltnek, aki valamelyik párt támogatásával akar mandátumhoz jutni!” Álláspontja szerint a kezdeményezésre azért van szükség, mert a választópolgár „szívesebben szavaz független jelöltre.”

Végezetül a kifogástevő arra is hivatkozott, hogy a konkrét kérdés véleménye szerint „világos, tiszta, egyértelmű” és nem érinti a választási rendszert.

II. A kifogás nem megalapozott.

Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el.

Az Alkotmánybíróság – az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve – a kifogást nem találta megalapozottnak. Ezért a 309/2009. (VI. 30.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta.

Az Alkotmánybíróság a Ve. 130. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva – jogorvoslati fórumként – az OVB kifogással támadott határozatát vizsgálja felül. Mivel az Alkotmánybíróság döntése szerint a kérdésről nem tartható népszavazás, a határozatot érintő egyéb kifogásokkal az Alkotmánybíróság érdemben nem foglalkozott.

Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.

Budapest, 2010. július 6. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke