Röviden
Ez a jogszabály az Alkotmánybíróság egy végzése, amely egy alkotmányjogi panaszt utasít vissza, ami a bírósági végrehajtásról szóló törvény egyes szakaszainak alkotmányellenességét kifogásolta. A panasz a jogbiztonság sérelmére hivatkozott, de nem jelölt meg konkrét alapjogsérelmet.
Amit szabályoz
- A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 103. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 104. § (3) bekezdése.
- A végrehajtó feladatai lefoglalt gépjárművek esetén (forgalmi engedély, törzskönyv megküldése, forgalomból való kivonás kezdeményezése).
- Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása lefoglalt ingóságon.
- Az alkotmányjogi panasz benyújtásának formai és tartalmi követelményei.
Akire vonatkozik
- Azok a személyek, akik bírósági végrehajtás alá esnek, különösen gépjárművek lefoglalása esetén.
- Azok, akik alkotmányjogi panaszt kívánnak benyújtani az Alkotmánybírósághoz.
Kulcspontok
- A végrehajtó köteles a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldeni az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.
- Ha a forgalmi engedély vagy törzskönyv lefoglalása meghiúsul, a végrehajtó felhívja a közlekedési igazgatási hatóságot a gépjármű forgalomból való kivonására, aminek a hatóság haladéktalanul eleget tesz.
- Lefoglalt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, annak elidegenítése vagy elvonása bűncselekmény.
- Alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, és annak alapjogsérelmet kell állítania, a jogbiztonság absztrakt sérelmére hivatkozás nem elegendő.
📄 Jogszabály szövege
336/D/2009. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Baranya Megyei Bíróság 1.Pf.
21.156/2008/4. számú jogerős ítéletében alkalmazott, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 103. §
(2) és (3) bekezdése, valamint a 104. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a
Baranya Megyei Bíróság 1.Pf. 21.156/2008/4. számú jogerős ítéletében alkalmazott jogszabályi rendelkezések – a
bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 103. § (2) és (3) bekezdése, valamint a
104. § (3) bekezdése – alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve. A Vht. 103. § (2) bekezdése szerint a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet
megküldi az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak,
ha pedig ez nem állapítható meg, a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó a foglalási
jegyzőkönyv másolatának megküldésével egyidejűleg felhívja a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból, a hatóság köteles e felhívásnak
haladéktalanul eleget tenni. A Vht. 104. § (3) bekezdése
értelmében pedig a lefoglalt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az adós a lefoglalt ingóságot köteles gondosan megőrizni, annak elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól
más módon való elvonása bűncselekmény. Az indítványozó kizárólag a jogállami jogbiztonság [Alkotmány 2. §
(1) bekezdés] sérelmére hivatkozva előadta, hogy alkotmányellenes gyakorlatot követett a végrehajtó, amikor a
perben szereplő gépjármű lefoglalásakor nem értesítette
haladéktalanul a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy az
a gépjárművet vonja ki a forgalomból. Ennek azért van jelentősége – érvel az indítványozó –, mert ennek elmaradása esetén a foglalás tényéről és az ehhez kacsolódó elidegenítési és terhelési tilalomról harmadik személyek – ajánlattevők vagy vevők – még a legnagyobb körültekintés
mellet sem értesülhetnek. Ez pedig azt eredményezheti,
hogy az átruházást követően és attól függetlenül a gépjármű a forgalomból kivonható és elárverezhető.
Az indítvány érdemi elbírálásra alkalmatlan. 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Vht.
103. § (2) és (3) bekezdését a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosította, annak lényegi
tartalmát azonban nem érintette.
Az Alkotmánybíróság módosított, illetve hatályon kívül
helyezett jogszabály alkotmányellenességét nem vizsgálja, hacsak nem annak alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés (335/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.).
Hatályon kívül helyezett, illetve módosított jogszabály alkotmányossági vizsgálata a konkrét normakontroll két
esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.
törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés, és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján lehetséges, mivel ezekben az esetekben
az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és – ha az indítványozó különösen fontos érdeke indokolja – a konkrét ügyben való alkalmazási tilalom
kimondására van lehetőség.
A Vht. támadott rendelkezéseinek konkrét esetben való
alkalmazása folytán az Alkotmánybírósághoz az Abtv.
48. §-ában foglaltaknak megfelelő alkotmányjogi panasz
érkezett, ezért az Alkotmánybíróság az indítvány benyújtásakor hatályos szöveget vette alapul.
2. Az Abtv. 48. § (1) bekezdése kimondja: Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség
nincs számára biztosítva. Az Abtv. 48. § (2) bekezdése
szerint alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. A Baranya Megyei Bíróság 1.Pf. 21.156/2008/4. számú jogerős ítélete 2009. január 13. napján érkezett a Pécsi
Városi Bíróságra, mely a határozatot ezen időpontot követően kézbesítette az indítványozónak. Az alkotmányjogi
panasz pedig 2009. március 16-án, tehát a hatvan napos
határidőn belül érkezett az Alkotmánybírósághoz. Ennek
megfelelően a panasz benyújtására vonatkozó formai követelményeknek a beadvány megfelelt.
3. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapítja,
hogy az alkotmányjogi panasz tartalmi követelményei jelen ügyben nem teljesülnek. Az Alkotmánybíróság állandó
gyakorlata szerint az alkotmányjogi panaszban alkot
mányellenes jogszabály alkalmazása folytán bekövetkező
alapjogi sérelmet kell állítani, a jogbiztonság absztrakt sérelmére hivatkozás nem alapozza meg a panasz érdemi
vizsgálatát. Az 1140/D/2006. AB végzésben az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy „[a] jogállamiság részét képező jogbiztonság követelménye önmagában azonban nem minősül az állampolgár Alkotmányban biztosított
jogának. (…) Mindemellett az Alkotmánybíróság érdemben vizsgálja meg azokat az alkotmányjogi panaszokat,
amelyekben nem közvetlenül valamely Alkotmányban
biztosított jogra hivatkoznak, de az indítványban foglaltak
közvetlenül érintik valamely alkotmányos jogot, így például a visszaható hatály tilalmával vagy a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükséges kellő idő hiányával összefüggő indítványokat. (ABH 2008, 3578,
3580.).
Az indítványozó jelen ügyben nem hivatkozott az
Alkotmányban foglalt valamely alapjogának megsértésére, az alkotmányjogi panaszban kizárólag a jogbiztonság
absztrakt követelményének sérelmét jelölte meg. Erre
tekintettel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § e) pontjában foglaltak szerint az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Budapest, 2009. szeptember 29. Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.