336/D/2009. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

336/D/2009. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság a Baranya Megyei Bíróság 1.Pf. 21.156/2008/4. számú jogerős ítéletében alkalmazott, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 103. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 104. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Baranya Megyei Bíróság 1.Pf. 21.156/2008/4. számú jogerős ítéletében alkalmazott jogszabályi rendelkezések – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 103. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 104. § (3) bekezdése – alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve. A Vht. 103. § (2) bekezdése szerint a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, ha pedig ez nem állapítható meg, a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével egyidejűleg felhívja a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból, a hatóság köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni. A Vht. 104. § (3) bekezdése értelmében pedig a lefoglalt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az adós a lefoglalt ingóságot köteles gondosan megőrizni, annak elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása bűncselekmény. Az indítványozó kizárólag a jogállami jogbiztonság [Alkotmány 2. § (1) bekezdés] sérelmére hivatkozva előadta, hogy alkotmányellenes gyakorlatot követett a végrehajtó, amikor a perben szereplő gépjármű lefoglalásakor nem értesítette haladéktalanul a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy az a gépjárművet vonja ki a forgalomból. Ennek azért van jelentősége – érvel az indítványozó –, mert ennek elmaradása esetén a foglalás tényéről és az ehhez kacsolódó elidegenítési és terhelési tilalomról harmadik személyek – ajánlattevők vagy vevők – még a legnagyobb körültekintés mellet sem értesülhetnek. Ez pedig azt eredményezheti, hogy az átruházást követően és attól függetlenül a gépjármű a forgalomból kivonható és elárverezhető. Az indítvány érdemi elbírálásra alkalmatlan. 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Vht. 103. § (2) és (3) bekezdését a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosította, annak lényegi tartalmát azonban nem érintette. Az Alkotmánybíróság módosított, illetve hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét nem vizsgálja, hacsak nem annak alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés (335/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.). Hatályon kívül helyezett, illetve módosított jogszabály alkotmányossági vizsgálata a konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés, és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján lehetséges, mivel ezekben az esetekben az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és – ha az indítványozó különösen fontos érdeke indokolja – a konkrét ügyben való alkalmazási tilalom kimondására van lehetőség. A Vht. támadott rendelkezéseinek konkrét esetben való alkalmazása folytán az Alkotmánybírósághoz az Abtv. 48. §-ában foglaltaknak megfelelő alkotmányjogi panasz érkezett, ezért az Alkotmánybíróság az indítvány benyújtásakor hatályos szöveget vette alapul. 2. Az Abtv. 48. § (1) bekezdése kimondja: Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 48. § (2) bekezdése szerint alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. A Baranya Megyei Bíróság 1.Pf. 21.156/2008/4. számú jogerős ítélete 2009. január 13. napján érkezett a Pécsi Városi Bíróságra, mely a határozatot ezen időpontot követően kézbesítette az indítványozónak. Az alkotmányjogi panasz pedig 2009. március 16-án, tehát a hatvan napos határidőn belül érkezett az Alkotmánybírósághoz. Ennek megfelelően a panasz benyújtására vonatkozó formai követelményeknek a beadvány megfelelt. 3. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapítja, hogy az alkotmányjogi panasz tartalmi követelményei jelen ügyben nem teljesülnek. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az alkotmányjogi panaszban alkot mányellenes jogszabály alkalmazása folytán bekövetkező alapjogi sérelmet kell állítani, a jogbiztonság absztrakt sérelmére hivatkozás nem alapozza meg a panasz érdemi vizsgálatát. Az 1140/D/2006. AB végzésben az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy „[a] jogállamiság részét képező jogbiztonság követelménye önmagában azonban nem minősül az állampolgár Alkotmányban biztosított jogának. (…) Mindemellett az Alkotmánybíróság érdemben vizsgálja meg azokat az alkotmányjogi panaszokat, amelyekben nem közvetlenül valamely Alkotmányban biztosított jogra hivatkoznak, de az indítványban foglaltak közvetlenül érintik valamely alkotmányos jogot, így például a visszaható hatály tilalmával vagy a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükséges kellő idő hiányával összefüggő indítványokat. (ABH 2008, 3578, 3580.). Az indítványozó jelen ügyben nem hivatkozott az Alkotmányban foglalt valamely alapjogának megsértésére, az alkotmányjogi panaszban kizárólag a jogbiztonság absztrakt követelményének sérelmét jelölte meg. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § e) pontjában foglaltak szerint az alkotmányjogi panaszt visszautasította. Budapest, 2009. szeptember 29. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke