← Magyarország

1002/2019. (I. 9.) Korm. határozata a „30 éve szabadon” emlékévről.

Röviden

Ez a kormányhatározat a „30 éve szabadon” emlékév létrehozásáról szól, amely az 1989–90-es rendszerváltoztatás 30. évfordulójáról emlékezik meg. Célja, hogy felhívja a figyelmet az akkori események jelentőségére és a közép-európai nemzetek szabadságért vívott harcára.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

1002/2019. (I. 9.) Korm. határozata a „30 éve szabadon” emlékévről. 1. A Kormány – az 1989–90-es rendszerváltoztatás 30. évfordulójáról történő méltó megemlékezés érdekében – a 2019. március 15. és a 2021. június 19. közötti időtartamot a „30 éve szabadon” emlékévvé (a továbbiakban: Emlékév) nyilvánítja. Az Emlékév célja, hogy

  1. a)ráirányítsa a magyar emberek és a közép-európai nemzetek figyelmét az akkori események világpolitikai súlyára,
  2. b)nyilvánvalóvá tegye, hogy Nyugat-Európa a második világháborút követően magára hagyta Közép-Európát, ennek ellenére a közép-európai nemzeti közösségek – élve a történelmi lehetőséggel – maguk vívták ki szabadságukat és függetlenségüket,
  3. c)a szabadság és függetlenség visszaszerzéséért hozott áldozatok a XXI. században elfoglalhassák méltó helyüket a magyarság és Közép-Európa közösségi emlékezetében. 2. A Kormány az 1. pont szerinti célok megvalósítására a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 10. §

(1)bekezdése alapján – javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző szervként – 2019. január 15. napjától 2021. június 19. napjáig terjedő időtartamra Emlékbizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre. 3. A Bizottság feladatkörében
  1. a)kidolgozza az Emlékév rendszerváltoztatás eseményeihez igazodó programtervét, amelyben külön figyelmet fordít az 1989-es és 1990-es évek eseményeinek megismertetésére, a rendszerváltoztatás időszakában már aktív korosztályokra és azokra is, akik életkoruknál fogva még nem tapasztalhatták meg Magyarország szabaddá válásának időszakát, valamint az Emlékév alkalmából igyekszik a nemzetközi figyelem középpontjába állítani a közép-európai régiónak – különös tekintettel a Visegrádi Négyek országaira – az antikommunista ellenállás és az antikommunista forradalmak idején a függetlenség és a szabadság visszaszerzésére tett erőfeszítéseit,
  2. b)részt vesz a programok megvalósításában részt vevő szervezetek kiválasztásában,
  3. c)az elnök, a társelnök indítványára dönt az Emlékév programjainak megvalósításával és kommunikációjával összefüggő ügyekben. 4. A Kormány felkéri a Bizottság elnökének az Országgyűlés elnökét. A Bizottság társelnöke a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A Bizottság képviseletét az elnök, a társelnök vagy a Bizottság elnökének egyedi megbízása alapján kijelölt személy látja el. 5. A Kormány a Bizottság állandó tagjának felkéri a következő személyeket:
  4. a)a külgazdasági és külügyminisztert,
  5. b)a miniszterelnök kabinetfőnökét,
  6. c)a Miniszterelnökséget vezető miniszter általános helyettesét,
  7. d)az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkárát,
  8. e)az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnökét, f ) a Magyar Művészeti Akadémia elnökét,
  9. g)a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost,
  10. h)az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját,
  11. i)a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját,
  12. j)a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatóját,
  13. k)a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét,
  14. l)Boross Pétert, Magyarország volt miniszterelnökét,
  15. m)Lezsák Sándort, az Országgyűlés alelnökét, a Lakiteleki Népfőiskola alapítóját,
  16. n)Balog Zoltánt, Magyarország volt emberi erőforrások miniszterét,
  17. o)Kónya Imrét, Magyarország volt belügyminiszterét,
  18. p)Schmidt Máriát, Széchenyi-díjas történészt, a Terror Háza Múzeum, valamint a XX. Század Intézet és a XXI. Század Intézet főigazgatóját,
  19. q)Szakály Sándor történészt, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát és
  20. r)M. Kiss Sándor történészt, professor emeritust. 6. A Bizottság állandó tagjai közül az 5. pont a)–
  21. k)alpontjában megjelölt tag akadályoztatása esetén rendelkezhet a helyettesítéséről. 7. A Bizottság további tagok és szakértők meghívásáról dönthet. 8. A Bizottság elnöke, társelnöke és tagjai a Bizottságban végzett munkájukért díjazásban nem részesülnek. 9. A Kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjon a Bizottság alakuló ülésének összehívásáról. Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter Határidő: azonnal 10. A Kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjon a Bizottság működési feltételeinek biztosításáról. Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter Határidő: folyamatos 11. A Kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a Bizottság javaslata alapján készítse elő az Emlékév programtervében szereplő programokat és kezdeményezéseket részletesen bemutató előterjesztést, a megvalósítás költségtervével együtt, és gondoskodjon az előterjesztés Kormány számára való benyújtásáról. Az előterjesztésben javaslatot kell tenni a programterv megvalósításához, valamint a Bizottság működéséhez szükséges források rendelkezésre állását biztosító intézkedésekre is. Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter Határidő: 2019. január 31. 12. A Kormány felhívja a külgazdasági és külügyminisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az Emlékév előkészületeinek megkezdése érdekében a Visegrádi Csoport 2017–2018. évi magyar elnökségének megvalósításáról szóló 1492/2017. (VIII. 7.) Korm. határozat 5. pontjában és 6. pont
  22. c)alpontjában meghatározott és az Országvédelmi Alapból történő, valamint a szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódó megtakarítások terhére történő előirányzat-átcsoportosításról és egyes kormányhatározatok módosításáról szóló 1766/2017. (XI. 7.) Korm. határozat 1. pontja alapján biztosított forrás fel nem használt része – az elszámolást és a visszatérítési kötelezettség teljesítését követően – kerüljön átadásra a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet javára. Felelős: külgazdasági és külügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter Határidő: azonnal 13. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba, és 2021. június 19-én hatályát veszti. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.