Röviden
Ez a kormányhatározat a „30 éve szabadon” emlékév létrehozásáról szól, amely az 1989–90-es rendszerváltoztatás 30. évfordulójáról emlékezik meg. Célja, hogy felhívja a figyelmet az akkori események jelentőségére és a közép-európai nemzetek szabadságért vívott harcára.
Amit szabályoz
- Az „30 éve szabadon” emlékév időtartamát (2019. március 15. és 2021. június 19. között).
- Az emlékév céljait, mint például a világpolitikai súlyra való figyelemfelhívás és a szabadságért hozott áldozatok méltó helyének biztosítása.
- Egy Emlékbizottság létrehozását és feladatait az emlékév céljainak megvalósítására.
- Az Emlékbizottság elnökét, társelnökét és állandó tagjait.
Akire vonatkozik
- A magyar emberek és a közép-európai nemzetek.
- Az Emlékbizottság tagjai, beleértve az Országgyűlés elnökét, a Miniszterelnökséget vezető minisztert és számos más vezető tisztségviselőt, valamint szakértőt.
Kulcspontok
- Az emlékév 2019. március 15-től 2021. június 19-ig tart.
- Az Emlékbizottság 2019. január 15-től 2021. június 19-ig működik.
- A Bizottság feladata a programterv kidolgozása, a programok megvalósításában részt vevő szervezetek kiválasztása, és döntés az emlékév programjaival kapcsolatos ügyekben.
- A Bizottság elnöke az Országgyűlés elnöke, társelnöke a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
📄 Jogszabály szövege
1002/2019. (I. 9.) Korm. határozata a „30 éve szabadon” emlékévről.
1. A Kormány – az 1989–90-es rendszerváltoztatás 30. évfordulójáról történő méltó megemlékezés érdekében –
a 2019. március 15. és a 2021. június 19. közötti időtartamot a „30 éve szabadon” emlékévvé (a továbbiakban:
Emlékév) nyilvánítja. Az Emlékév célja, hogy
a) ráirányítsa a magyar emberek és a közép-európai nemzetek figyelmét az akkori események világpolitikai
súlyára,
b) nyilvánvalóvá tegye, hogy Nyugat-Európa a második világháborút követően magára hagyta Közép-Európát,
ennek ellenére a közép-európai nemzeti közösségek – élve a történelmi lehetőséggel – maguk vívták ki
szabadságukat és függetlenségüket,
c) a szabadság és függetlenség visszaszerzéséért hozott áldozatok a XXI. században elfoglalhassák méltó
helyüket a magyarság és Közép-Európa közösségi emlékezetében.
2. A Kormány az 1. pont szerinti célok megvalósítására a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 10. §
(1) bekezdése alapján – javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző szervként – 2019. január 15.
napjától 2021. június 19. napjáig terjedő időtartamra Emlékbizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre.
3. A Bizottság feladatkörében
a) kidolgozza az Emlékév rendszerváltoztatás eseményeihez igazodó programtervét, amelyben külön figyelmet
fordít az 1989-es és 1990-es évek eseményeinek megismertetésére, a rendszerváltoztatás időszakában
már aktív korosztályokra és azokra is, akik életkoruknál fogva még nem tapasztalhatták meg Magyarország
szabaddá válásának időszakát, valamint az Emlékév alkalmából igyekszik a nemzetközi figyelem
középpontjába állítani a közép-európai régiónak – különös tekintettel a Visegrádi Négyek országaira –
az antikommunista ellenállás és az antikommunista forradalmak idején a függetlenség és a szabadság
visszaszerzésére tett erőfeszítéseit,
b) részt vesz a programok megvalósításában részt vevő szervezetek kiválasztásában,
c) az elnök, a társelnök indítványára dönt az Emlékév programjainak megvalósításával és kommunikációjával
összefüggő ügyekben.
4. A Kormány felkéri a Bizottság elnökének az Országgyűlés elnökét. A Bizottság társelnöke a Miniszterelnökséget
vezető miniszter. A Bizottság képviseletét az elnök, a társelnök vagy a Bizottság elnökének egyedi megbízása
alapján kijelölt személy látja el.
5. A Kormány a Bizottság állandó tagjának felkéri a következő személyeket:
a) a külgazdasági és külügyminisztert,
b) a miniszterelnök kabinetfőnökét,
c) a Miniszterelnökséget vezető miniszter általános helyettesét,
d) az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkárát,
e) az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnökét,
f ) a Magyar Művészeti Akadémia elnökét,
g) a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost,
h) az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját,
i) a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját,
j) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatóját,
k) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét,
l) Boross Pétert, Magyarország volt miniszterelnökét,
m) Lezsák Sándort, az Országgyűlés alelnökét, a Lakiteleki Népfőiskola alapítóját,
n) Balog Zoltánt, Magyarország volt emberi erőforrások miniszterét,
o) Kónya Imrét, Magyarország volt belügyminiszterét,
p) Schmidt Máriát, Széchenyi-díjas történészt, a Terror Háza Múzeum, valamint a XX. Század Intézet és
a XXI. Század Intézet főigazgatóját,
q) Szakály Sándor történészt, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát és
r) M. Kiss Sándor történészt, professor emeritust.
6. A Bizottság állandó tagjai közül az 5. pont a)–k) alpontjában megjelölt tag akadályoztatása esetén rendelkezhet
a helyettesítéséről.
7. A Bizottság további tagok és szakértők meghívásáról dönthet.
8. A Bizottság elnöke, társelnöke és tagjai a Bizottságban végzett munkájukért díjazásban nem részesülnek.
9. A Kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjon a Bizottság alakuló ülésének
összehívásáról.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal 10. A Kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjon a Bizottság működési feltételeinek
biztosításáról.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatos 11. A Kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a Bizottság javaslata alapján készítse elő
az Emlékév programtervében szereplő programokat és kezdeményezéseket részletesen bemutató előterjesztést,
a megvalósítás költségtervével együtt, és gondoskodjon az előterjesztés Kormány számára való benyújtásáról.
Az előterjesztésben javaslatot kell tenni a programterv megvalósításához, valamint a Bizottság működéséhez
szükséges források rendelkezésre állását biztosító intézkedésekre is.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2019. január 31.
12. A Kormány felhívja a külgazdasági és külügyminisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy
az Emlékév előkészületeinek megkezdése érdekében a Visegrádi Csoport 2017–2018. évi magyar elnökségének
megvalósításáról szóló 1492/2017. (VIII. 7.) Korm. határozat 5. pontjában és 6. pont c) alpontjában meghatározott
és az Országvédelmi Alapból történő, valamint a szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódó megtakarítások terhére
történő előirányzat-átcsoportosításról és egyes kormányhatározatok módosításáról szóló 1766/2017. (XI. 7.)
Korm. határozat 1. pontja alapján biztosított forrás fel nem használt része – az elszámolást és a visszatérítési
kötelezettség teljesítését követően – kerüljön átadásra a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló
2018. évi L. törvény 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet javára.
Felelős: külgazdasági és külügyminiszter
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal
13. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba, és 2021. június 19-én hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.