13/2013. (X. 31.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság M. J. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazá

13/2013. (X. 31.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság M. J. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „Egyetért-e Ön azzal, hogy 50.000 Ft pénzbüntetésre ítéljék azt a  devizaadóst, aki a  http://devizarabszolga.5mp.eu/ oldalon rögzített, 2013. évi MIC. számú, Devizarabszolga Felszabadító Törvényt, 2013. augusztus 20-ig meg nem szavazó országgyűlési képviselőnek nem biztosít lehetőséget arra, hogy az  Alaptörvénynek nem biztosít lehetőséget arra, hogy az Alaptörvénynek megfelelően – jogegyenlőség elve alapján – ne csak a Bankárok, hanem az Ő seggét is kinyalhassa?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a  Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a  Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A  jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az  illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. A beadványozó 2013. október 8-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az  országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a  továbbiakban: Nsztv.) 2.  §-a szerinti hitelesítés céljából. A Nemzeti Választási Bizottság az Alkotmánybíróság korábbi határozatai alapján és az azokban foglalt állásponttal egyetértve megállapítja, hogy Magyarország Alaptörvényében (a  továbbiakban: Alaptörvény) taxatív módon felsorolt tiltott tárgykörökön kívül a  népszavazásnak más korlátai is levezethetők. Ilyen korlát, hogy csak olyan népszavazási kérdés tekinthető alkotmányosan megengedhetőnek, mely nem áll ellentétben a  népszavazásnak az alkotmányos berendezkedésben betöltött szerepével. Az Nsztv. preambuluma szerint „a demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében, illetőleg a képviseleti döntések befolyásolásában vagy megváltoztatásában a nép közvetlenül, szavazás útján is részt vehessen”. A  Nemzeti Választási Bizottság a  fent leírtakra hivatkozással megállapítja, hogy a  beadványozó által benyújtott, országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés az  Alaptörvény és az  Nsztv. preambuluma alapján összeegyeztethetetlen a  népszavazás alkotmányos szerepével és szabályaival. Az  ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésére szolgáló intézményt ezért nem lehet felhasználni abszurd vagy komolytalan kérdések felvetésére. A  választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a  továbbiakban: régi Ve.) 3.  § d) pontja a népszavazási eljárásban is kizárja a népszavazás alkotmányos intézményének rendeltetésével ellentétes, rosszhiszemű, visszaélésszerű joggyakorlást. Az Alaptörvény II.  cikke szerint „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az  élethez és az  emberi méltósághoz”. A  Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a  kérdés sértő, obszcén és trágár kifejezést tartalmaz, mely maga után vonja az  emberi méltóság megsértését. A  Nemzeti Választási Bizottság meg kívánja jegyezni, hogy az országos népszavazás intézményét az alkotmányozó nem a komolytalan, a demokratikus közhatalom gyakorlást lejárató, méltatlan egyéni szórakozás céljára hozta létre. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a  kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az  Nsztv. 13.  § (1)  bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az  egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a  népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a  választópolgár a  népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az  szükséges, hogy a  kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen. A  kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben feltenni kívánt kérdés megfogalmazása nem egyértelmű, mivel az a magyar nyelvtan szabályainak nem felel meg, a mondat egyes részei, kifejezései egymással nyelvtani és logikai összefüggésben nincsenek, ezáltal annak pontos tartalma nem állapítható meg. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a  kérdésben szereplő 2013. évi MIC. számú Devizarabszolga Felszabadító Törvény nem létező jogszabály, így a  kérdés alkalmas a  választópolgárok megtévesztésére. A Nemzeti Választási Bizottság – az  Nsztv. 10.  § b) és c)  pontja alapján, mivel a  kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, illetve a  kérdés megfogalmazása nem felel meg a  törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. II. A határozat az  Alaptörvény II.  cikkén, az  Nsztv. preambulumán, 2.  §-án, a  10.  § b) és c)  pontján, a  13.  § (1)  bekezdésén, a  választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349.  § (1)  bekezdés c)  pontján és (2) bekezdésén, a régi Ve. 3. § d) pontján és a 124/A. § (3) bekezdés b) pontján, a  jogorvoslatról szóló tájékoztatás a  régi Ve. 130.  §-ának (1)  bekezdésén, az  illetékekről szóló tájékoztatás az  1990. évi XCIII. törvény 37.  § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul. Budapest, 2013. október 29. Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke