← Magyarország

12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelete a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról.

Röviden

Ez a rendelet a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának részletes szabályait írja le, különös tekintettel a népi iparművészeti alkotások és a „Népi Iparművész” cím minősítésére.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelete a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról. A népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatokról szóló 114/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján — az igazgatási szolgáltatás díj tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben — az alábbiakat rendelem el: 1. § A rendelet hatálya a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok részletes szabályaira terjed ki. 2. § Minősített (zsűrizett) népi iparművészeti alkotásnak az az alkotás, termék (a továbbiakban: alkotás) nevezhető, amelyet a Hagyományok Háza főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) — a 4. §-ban meghatározott eljárást követően — a 4. § (3) bekezdésben meghatározott bírálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslata alapján ,,A’’ vagy ,,B’’ kategóriába besorolt, valamint jelölés nélküli zsűriszámmal ellátott népi iparművészeti alkotásnak minősít. 3. § (1) A népi iparművészeti tárgyak minősítésének feltételei a tárgy tartalma — néprajzi hagyománya és esztétikai értékei —, egykori és a jelenlegi funkciója, valamint az alkalmazott technika és a kivitel minősége. (2) ,,A’’ kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősíthető — az (1) bekezdésben meghatározott ke retek között — az olyan egyedi jellegű, kiemelkedő művészi értékű népi iparművészeti alkotás, amely magasabb esztétikai színvonalon fejleszti tovább a magyar népművészet hagyományait, technikai megvalósítása kifogástalan. (3) ,,B’’ kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősíthető — az (1) bekezdésben meghatározott keretek között — a magyar népművészet jellegzetességeit magán viselő, a népi iparművészeti tárgyak minősítési értékrendjének megfelelő, technikai szempontból is színvonalas alkotás. (4) Jelölés nélküli zsűriszámot kap a színvonalas ajándéktárgynak minősülő — az ,,A’’ vagy ,,B’’ kategóriában nem sorolható — alkotás. 4. § (1) Az 1. számú mellékletben felsorolt alkotások népi iparművészeti alkotássá minősítését a főigazgatónál kell kérelmezni. A kérelemhez mellékelni kell a minősíttetni kívánt alkotást, illetve amennyiben annak a helyszínre történő szállítása és bemutatása jelentős nehézségbe ütközik, úgy a minősítendő alkotásról megfelelő minőségben elkészített fotódokumentációt. Indokolt esetben a Bizottság a helyszínen is megtekintheti az alkotást. (2) A minősítés igazgatási szolgáltatási díjköteles, melynek mértékét a 3. számú melléklet állapítja meg. A díj megfizetését a benyújtással egyidejűleg igazolni kell. (3) A benyújtott kérelem szakmai szempontú értékelésére a főigazgató — a népi iparművészet országos szakmai szervezeteivel történt egyeztetés alapján a népi iparművészettel foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek közül esetenként kiválasztott — 3-7 fős Bizottságot kér fel. (4) A Bizottság szervezeti és működési szabályzatát a főigazgató hagyja jóvá. (5) A népi iparművészeti alkotássá történő minősítés tárgyában a Bizottság javaslata alapján a főigazgató határoz. 5. § (1) A népi iparművészeti alkotást az azonosítást lehetővé tevő azonosító számmal (e rendelet alkalmazásában: zsűriszám) kell ellátni, a zsűriszám kiadásáról, valamint a népi iparművészeti védjegy használati jogáról a 4. számú melléklet szerinti igazolást kell kiállítani. (2) Forgalomba hozatal esetén a népi iparművészeti alkotásról kiállított számlán az alkotónak fel kell tüntetnie a zsűriszámot, és az ,,A’’, illetve ,,B’’ kategóriába sorolt alkotást el kell látnia a népi iparművészeti védjeggyel. 6. § (1) A ,,Népi Iparművész’’ minősítést a főigazgatónál kell kérelmezni. A minősítés a 2. számú mellékletben felsorolt foglalkozási áganként történik. (2) A ,,Népi Iparművész’’ minősítés feltétele, hogy az alkotó a minősítést megelőző három évben folyamatos minősítéssel, továbbá a 6. számú mellékletben meghatározott számú ,,A’’, illetve ,,B’’ kategóriás népi iparművészeti alkotással rendelkezzen. (3) A minősítési eljárásra vonatkozóan a továbbiakban a 4. § (5) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a javaslattevő szerv a 9. §-ban meghatározott tanácsadó testület (a továbbiakban: Testület). 7. § (1) A ,,Népi Iparművész’’-nek minősített személyt a személyi azonosításra alkalmas, az 5. számú mellékletben meghatározott igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány) kell ellátni. Amennyiben a ,,Népi Iparművész’’-nek minősített személy több, az 1. számú mellékletben meghatározott foglalkozási ágban nyerte el a ,,Népi Iparművész’’ minősítést, úgy erről az igazolványt foglalkozási áganként, különkülön kell kiállítani. (2) Az igazolvány a kiállítás napjától számított öt évre adható ki, érvényessége háromszor — a 6. § megfelelő alkalmazásával — öt-öt évre meghosszabbítható. Húsz év minősített alkotói munka után megújítás nélkül használható. (3) A kiállítás, valamint a meghosszabbítás díjának mértékét a 3. számú melléklet tartalmazza. 8. § A jelen rendeletben szabályozott eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) vonatkozó rendelkezései az irányadók azzal, hogy a főigazgató határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. 9. § (1) A főigazgató mellett a R. 2. § b)—e) pontjaiban meghatározott feladatok ellátása segítésének érdekében Testület működik. (2) A Testület tagjait és elnökét a főigazgató a népi iparművészet országos szakmai szervezeteivel történt egyeztetést követően, a népi iparművészettel foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek közül kéri fel. (3) A Testület feladatkörében javaslattételi és véleményezési jogkörrel rendelkezik. (4) A Testület ügyrendjét maga állapítja meg, melyet a főigazgató hagy jóvá. 10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetéstől számított 3. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Művelődési Intézet alapításáról szóló 1/1992. (I. 20.) MKM rendelet. Dr. Hiller István s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.