11/2010. (I. 28.) AB határozata
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat az Alkotmánybíróság döntését rögzíti egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének és kérdésének hitelesítésével kapcsolatos kifogás ügyében. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) azon döntését, amely megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését.
Kire vonatkozik: Az Országos Választási Bizottság (OVB); Országos népszavazást kezdeményezni kívánó személyek vagy csoportok.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatainak felülvizsgálatát.
- Az országos népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő íveinek és kérdéseinek hitelesítését.
- A népszavazási kérdések egyértelműségi követelményét.
- A kifogások benyújtásának és elbírálásának eljárását az Alkotmánybíróság előtt.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Az Országos Választási Bizottság (OVB).
- Országos népszavazást kezdeményezni kívánó személyek vagy csoportok.
Melyek a főbb pontok?
- Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az OVB 406/2009. (X. 8.) OVB határozatát.
- A kifogás a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján érkezett.
- Az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését, mert a kérdés nem felelt meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek.
- A kifogásolt kérdés a következő volt: „Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt a személyi szabadságukban az állam által jogtalanul korlátozottak tisztességes kártérítéséről úgy, hogy a jogtalan fogva tartásért az állam által fizetendő nem vagyoni kártérítés ne lehessen kevesebb 3 millió Ft alapdíjnál plusz a fogva tartás minden napjára számított 160.000 forintnál.”
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
11/2010. (I. 28.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 406/2009. (X. 8.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I. 1. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továb biak ban: OVB) 406/2009. (X. 8.) OVB határozata (a továb biak ban: OVBh.) ellen.
A kifogástevő 2009. szeptember 10-én országos népszavazás kezdeményezésére irányulóan aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt a személyi szabadságukban az állam által jogtalanul korlátozottak tisztességes kártérítéséről úgy, hogy a jogtalan fogva tartásért az állam által fizetendő nem vagyoni kártérítés ne lehessen kevesebb 3 millió Ft alapdíjnál plusz a fogva tartás minden napjára számított 160.000 forintnál.”
Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az OVBh. indokolása megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében megfogalmazott egyértelműségi követelménynek.
Az OVB álláspontja szerint nem egyértelmű sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára „az állam által jogtalanul korlátozottak” köre, mert a kérdés ellentmondásos, a mondat két része nincs összhangban egymással. A „jogtalan korlátozást” a második tagmondatban leszűkíti annak egyik lehetséges esetcsoportjára, a jogtalan fogvatartásra, holott a személyes szabadság korlátozásának lényegesen több esetköre létezik. Az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdésből az sem állapítható meg pontosan, hogy a beadványozó mit ért a „tisztességes kártérítés” kifejezésen.
A kifogástevő álláspontja szerint a kezdeményezés megfelel a jogszabályoknak, az aláírásgyűjtő ív hitelesíthető, ezért az OVBh. indoklása nem helytálló.
Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: „2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.”
Az Nsztv. vonatkozó rendelkezése: „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”
A Ve. alkalmazott szabályai: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, ille tő leg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
II. A kifogás nem megalapozott.
25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 105/2007. (XII. 13.) AB határozat, ABH 2007, 891, 895.; 112/2009. (XI. 20.) AB határozat, MK 2009. 41934, 41936.] Ezért az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és a 406/2009. (X. 8.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta.
Ugyanakkor az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a kijelentő módban megfogalmazott „kérdés” alaki szempontból sem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében szereplő formai követelménynek, miszerint a „népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Budapest, 2010. január 26. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke