12/2009. (II. 13.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzé

12/2009. (II. 13.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 352/2008. (XI. 14.) OVB határozatát helybenhagyja. 2. Az Alkotmánybíróság az OVB eljárására vonatkozó kifogásokat visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a 352/2008. (XI. 14.) OVB határozatában megtagadta két magánszemély által közösen benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének a hitelesítését. Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e azzal, hogy törvény rendelkezzen arról, hogy az országos és a helyi népszavazás, valamint az országos és a helyi népi kezdeményezés során az aláírások gyűjtése ne az egymás személyes adatainak megismerésére is alkalmas aláírásgyűjtő íven, hanem a választópolgárok által az okmányirodáktól névre szólóan igényelhető és aláírás után – az aláírásgyűjtést végző személy részére – egyénileg leadott olyan formanyomtatvány alkalmazásával történjen, amely tartalmazza a népszavazásra bocsátandó kérdést, illetve a népi kezdeményezés tárgyát, a formanyomtatványt aláíró személy nevét, személyi azonosítóját, lakcímét és saját kezű aláírását.” Az OVB határozatának indokolása hangsúlyozza, hogy az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdése alapján a népszavazásra feltenni kívánt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A kezdeményezés azonban több szempontból sem felel meg az egyértelműség követelményének. A választópolgárok számára már a kérdés megértését is nehezíti, hogy az aláírásgyűjtő íven a hosszú kérdés kézírással szerepel, amely nehezen olvasható. A kérdés ezen felül olyan bonyolult eljárási szabályt fogalmaz meg, amelynek megértése a választópolgároktól nem elvárható, mert a megértés feltételezi a jelenlegi szabályozás és a jogi szaknyelv beható ismeretét. A kezdeményezők törvényes határidőn belül kifogást nyújtottak be az OVB határozata ellen. A kifogást benyújtók álláspontja szerint a kérdés egyértelmű, továbbá nem fogadható el az OVB azon indokolása, amely szerint a kérdés bonyolult eljárási szabályt fogalmaz meg, hiszen a jelenlegi választási eljárás is meglehetősen bonyolult. Úgy vélik, a választópolgár joga, hogy az általa megfogalmazott kérdést – ha kívánja – saját kézírásával vagy egyéb formátumban tüntesse fel a nyomtatványon. A kezdeményezők szerint az OVB honlapon közzétett meghívója nem felelt meg a Ve. 3. § c) és d) pontjában foglalt alapelveknek, mert azon a „konkrét kérdések nevesítve nem szerepeltek”, ennek következtében az OVB megsértette a Ve. 116. §-a alapján alkalmazandó Ve. 6. § (1) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében és a 29/A. § (3) bekezdésében foglaltakat, a Ve. 29/B. § (1) bekezdés e) pontját. II. A kifogás nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkot mánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]. 2. Az Alkotmánybíróság, miután megvizsgálta a kifogásban foglaltakat, az OVB iratait, az országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának másolatát, megállapította, hogy az OVB támadott határozata törvényes, megalapozott. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az egyértelműség követelménye érvényesülésének egyik alapvető feltétele az, hogy a kérdés nyilvánvalóan, világosan olvasható legyen. A Ve. nem tiltja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán kézírással szerepeljen a kérdés. Függetlenül azonban attól, hogy az aláírásgyűjtő íven a kérdés kézírással vagy gépi írással szerepel, nem felel meg az egyértelműség követelményének, ha a kérdés nem jól olvasható. A kérdés olvashatóságánál figyelemmel kell lenni az aláírásgyűjtés szokásos módjára is, arra, hogy az általában közterületen történik. Az ügyben benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányának másolata alig olvasható, ezért nem felel meg az egyértelműség követelményének. 3. A kifogás az OVB eljárását több tekintetben törvénysértőnek tekintette. Az OVB napirendjeinek egyike az országos népszavazási kezdeményezések tárgyalása. A Ve. 3. § c) és d) pontjából nem következik kötelezően, hogy az OVB tervezett napirendjén a „konkrét kérdések nevesítve szerepeljenek”. Az OVB ülése nyilvános, a kezdeményezőknek – részvételi szándékuk esetén – lehetősége van tájékozódni arról, hogy kezdeményezésük mikor kerül napirendre. A kifogás ebben a részében sem megalapozott, így nem megalapozott az erre épülő, a kifogásban meg sem indokolt állítás, amely szerint sérült a Ve. 6. § (1) bekezdése, a 21. § (1) bekezdése, és a 29/A. § (3) bekezdése is. A kifogás nem felel meg a Ve. 77. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Az Alkotmánybíróság ezért az OVB eljárását érintő ezen kifogásokat visszautasította. Az Alkotmánybíróság e határozatának a közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben történt közzétételére tekntettel rendelte el. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke